Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 

Nem félünk a farkastól!
2013/03/04 00:28:05 Küldte: Gejza

Hegyeinkből az ordas valamikor az 1700-as évek közepén veszett ki. Tavaly télen a Bükk alji falvakban kóborló példányt láttak. Pár hete már arról számolt be a Híradó, hogy az Aggteleki Nemzeti Parkban hattagú toportyán család telepedett meg.

        Térképeinken viszonylag ritka az olyan helynév, mint: Varjas, Sólyom-kő, Vaddisznós, Szarvas-völgy, Suta-rét, Medve-marás, Muflon-itató, Kecske-kő, Nyulas, stb. Annak próbálok most nyomába eredni, vajon mi lehet hát az oka, hogy állatos helyneveink között még is sok a farkasra utaló?

Kiss Lajos: Helyneveink etimológiai szótárában Farkasfáról, Farkasgyepüről szűkszavúan annyit közöl: „Személynév magyar névadással” De hogy a személy honnan kaphatta nevét, erről már hallgat.

        Tatárjárásról beszélünk, de valójában a hódító mongol hordák rohanták le országunkat. A pusztai népeknél az volt a szokás, hogy a leigázott törzsek fegyverforgató férfi lakóságát nem gyilkolták le, hanem a harcokban, mint egy élő pajzsot maguk előtt terelték. Ha aztán a túlerőben megfutamodtak, lenyilazták őket. Így a túlélésre az egyetlen esélyük a győzelem volt. Ezért törtek ránk olyan vérszomjas kegyetlenséggel.

        Nem szoktunk vele dicsekedni, de honfoglaló őseink ugyan ezt tették a kényszerből, vagy önként hozzánk csatlakozó más népcsoportokkal is. Később, az új hazát elfoglalva, a medence széleire, a gyéren lakott mezsgyékre őrt állókat telepítettek közülük. Első honfoglalóink totem állata a szarvas volt. Lásd Arany János Buda halála című versének betét dalát, melyet még az általános iskolában „Rege a csodaszarvasról” címen tanultunk. Az Árpádoknak a turul. Feltehetően az őrt állók valamely nemzetségének a farkas lehetett. Erről kaphatta nevét az Őrség szélén Farkasfa, a Csiki-medencében Farkaslaka, és Háromszékben Farkastelke.

        A másik lehetőség, hogy a harcokban magukat kitüntető vitézeket a király erejükért, bátorságukért, nemesi rangra emelte. Ezek a jelzők adták nevüket és címer állataikat: Erős, mint a vas, vagy mint az oroszlán. Bátor, mint a farkas. A kardja utat vág az ellenség sorában. Gonosz, mint a Sátán. Agyafúrt, mint maga az Ördög. Sárkányként vette magát az ellensége. Úgy küzdött, mint a bika. Innen kaphatta nevét a gyógyvizéről híres Balf, melynek korábbi neve Wolf volt, és a Bakonyban Farkasgyepü.

        A középkor embere a nyájpusztító fenevadakat már a sátánnal azonosította. Feltehetően néhány ördöggel és boszorkánnyal kapcsolatos helynevünk valójában a csikaszok kártételére utal.

        1847-ben Döbrentei Gábor 57 német nyelű budai dűlőnevet magyarosított. Farkasrét illetve Farkas-völgy a Wolfswiesen és Wolfsthal korábbi nevek tükörfordítása. Feltehetően a Buda határán kívül eső Farkas-hegy is annak előtte Wolfsberg lehetett.

Az, hogy a Budai-hegyek déli lejtőin egymás mellett három ilyen megnevezés is fenn maradhatott, felveti annak lehetőségét, hogy a dél-budai és budaörsi svábok evangélikus hitükön kívül, kereszténység előtti kísértet-mítoszaikat is magukkal hozták. Jelen esetben ez egy olyan szellemlény lehetett, amely csak éjszaka volt ordas. Azért nem tudták csapdával lépre csalni, s a vadászok kézre keríteni, mert valahányszor nyomába szegődtek nappalra emberré lett, hogy aztán a sötétség beálltával ismét a háziállatokat tizedelő, vérszomjas fenevaddá váljon.

Az emberfarkas legendája a Bátaszék környéki német ajkú lakóság mondavilágában is élt. Ott is találunk Farkas-völgyet és közvetlen mellette, Óbánya határában Sárkányjárást. Utóbbi teszi egyértelművé, hogy az itteni svábok a környéket a gonosz szellemek lakhelyének tekintették

Erdély románok lakta vidékein, ahol ma is sok az ordas, hisznek még az ilyen szellemlények létezésében. Ők a maguk nyelvén prikulicsnak nevezik

.

Akiket bővebben is érdekel a dolog, olvassák el Kittenberger Kálmán, neves Afrika vadászunk „A Kilimandzsárótól Nagymarosig” című könyvében, a Mcsaviról írt novellát! Ebből megtudható, hogy az általa bejárt területen a nyika népcsoportnak volt egy hasonló hiedelme az időnként foltos hiénává változó emberről. Ezt az emberállatot nevezik szauhéli nyelven mcsavi-nak.

        Amikor az ordasok száma megritkult a Kárpát-medence központi tájain, s itt-ott való felbukkanásuk már szenzáció számba ment, ezeket őrizhették meg a Bükkben a Farkas-gödör, a Mátrában a Farkaslyuka-tető, és Farkas-máj, a Budai-hegyekben a Farkas-torok, a Pilisben a Szárazfarkas. Ez utóbbi történetét Dobay Pál a Pilisi Parkerdő gazdaság nyugalmazott erdőfelügyelője Berkesi István elmondása alapján lejegyezte:

         „A nagyon régi szájhagyomány úgy tartja, hogy egy favágó egy „Y” alakú, alacsony fa ágai közé szorult eleven toportyánnal találkozott. Az állat bizonyára a vad üldözése közben felugorva olyan szerencsétlenül ért földet, hogy nyakánál fogva beakadt a kis fa elágazásába. Hátsó lábával nem bírt úgy elrugaszkodni, hogy önerejéből kiszabadítsa magát. Az erdei ember ijedtében elfutott, és csak egy év múlva merészkedett ismét arra. Az ordasnak ekkorra már csak a kiszáradt tetemét találta a két faág között.”

        A farkasoknak rossz hírük van. Az állattartó telepek környékén valóban lehetnek gondok. Nekünk, turistáknak azonban nincs mitől tartanunk. Alapvetően fél az tőlünk, nem tekint préda állatnak. A sarokba szorított, vagy kölykeit védő állaton kívül inkább elkerülik az embert.

       Ezzel szemben a falkába verődött kóbor kutyák támadtak már meg embert. Ha az ordasok elszaporodnak nálunk, biztosak lehetünk benne, hogy a konkurens elcsatangolt ebektől megtisztítják vadászterületüket.

        Sokan járnak közülünk a Magas-, és Alacsony-Tátrába, a Kis-, és Nagy-Fátrába, Szlovák-paradicsomba, Erdély hegyeibe, vagy az Alpokba. Qukázó medvékről gyakran halhatunk, de a farkasnak még csak nyomát sem igen látták, nem hogy összetűzésbe kerültek volna vele. Így hát nem igen van mitől tartanunk.

 

Szádeczky-Kardoss Géza

szadeczky-kg@freemail.hu

+3630/35-439-35

 

 

Címkék: Farkas Ordas Csikasz Toportyán Féreg





Bejegyzések 21 - 30-ig. Összes bejegyzésed: 34


<< Első  < Előző | Oldal:  1 | 2 | 3 | 4 | Következő >  Utolsó >>

Gejza
2013/03/06 19:16:44

Sok szó esett   itt már farkasról, Piroskáról, vadászról, meg has felmetszőről, Vízlágyitóról és szilva pálinkának látszó tárgyról. De az ordasról még senki sem írt. Pedig túráink során vele is találkozhatunk néha napján.


Szóval az úgy vót, hogy egy sötét, hódvilágatlan éjszakán farkasok törtek a karámra. Üvöltöttek a qutyák, repültek a botok, szaladtak a csobánok. Ütöttek vágtak a sötétben. Oszt a paqurár halj ám, hogy már az esztena felől is jönnek. Hirtelenjébe a kalibából leakasztott egy adag ordát, s azzal csapta fejbe a betolakodót. Az édes túró szétömlött az állaton, s az óta a fehér farkasokat ordásnak híjják.


Még a szólásmondás is úgy tatja: "Rika, mint az ordásfarkas!"



Paya
2013/03/06 17:52:04

A horzsolt kutya hogyan szaporodott el, ha csak egyedül hagyta el a barlang akolmelegét? Visszasomfordált néha udvarolni, csak a farakást kerülte kínosan? Vagy az erdőben egy szemre-és orravaló borzleánynál próbálkozgatott és azért lett szürke minden utóda?



Pal_Andras
2013/03/06 13:07:46

Élvezettel olvasom a hozzászólásokat, de nem gondoljátok, hogy azt is oda kéne má' irni, hogy miért farkas a farkas? És feltétlenül az eddigi stilusban!  



Paya
2013/03/06 09:02:51

Ha, feltennék a kérdést, hogy farkasok vagy emberek félelmetes vonyítását szeretné hallani a háza körül, szerintem sokan az előbbit választanák. Nemrég láttam egy útifilmet, amelyben egy férfi, télen, keresztül gyalogolt Alaszkán. Azt mondta, nem fél a farkasoktól, mert egyetlen esetről sem tudnak, hogy az elmúlt évszázadokban bárkit is megtámadott volna farkas. (Háry Jánosok nem számítanak.)

Hát, igen. Belegondoltam, hogy tényleg ember, embernek a farkasa. Hacsak az Aranyláz becses történeteit felemlegetjük, "büszkék" lehetünk, hogy embernek születtünk. A farkasok nézték csodálkozva a fák mögül, hogy mit művelnek egymással a csupaszbőrűek. Valami sárga rögök miatt.

A holló érdekes madár. Nem ragadozó, mégis eszik húst. Meg két szemet. Amit kiváj. Vagy kivájik. Nem tudom a ragozást, csak felszólító módban hallottam.

Ha az apa a kocsmából megy haza, a vízkőoldót nem a farkas gyomrában kell keresni. Van papában elegendő mennyiségű, szilva ízesítésű, pálinka jellegű, sok szeszet tartalmazó, italra csak színe miatt hasonlító, folyékony ipari termék.  



matyoka
2013/03/05 23:58:04

Lehangoló, eddig azt hittem a róka a legnagyobb ellensége a farkasnak, és kipusztulásának okozója, de most rá kellett jönnöm, hogy a tisztaságmánia. Hallom is, amint kiszól az aszony a konyhából, hogy gyermek szaladj apádhoz a kocsmába és mondd neki, hogy hazafelé hozzon egy farkast , mert elfogyott a vizkőoldó.Meg is kapta az asszonka , bontja ki, és éppen méregeti, hogy milyen sok vizkőoldó lesz belőle, meg a gyomrából egész csinos lampiont készithet, hát nem kiugrott a nagymama. ez volt a Kindertojás őse. 



Angyom
2013/03/05 20:21:05

Ez igaz, bár szerintem a lelke mélyén senki sem szeretné a félelmetes vonyításukat kallani a háza melletti erdőkben. Jut eszembe, a Tátika-vár hátsó nyulványa is Farkas-hegy(375m), de farkassal ott nem taliztam   Lehet, van valami története, miért is hívják azt ott Farkas-hegynek...

Nincs egy hónapja, hogy jártam a Budakeszi Vadasparkban. Na ott van maci és farkas. Összehasonlításban a farkas nekem  ellenszenvesebb, habár mint tudjuk kevésbé veszélyes mint a maci. Ettől függetlenül az egyik kedvencem a holló, ami a legokosabb madár lévén úgy ásta(üregbe tette, majd földdel és hóval betemette) el a szemem előtt a húst, mint jóllakott kutya a csontot. 

Mondjuk, amerre én csatangolok, arra nincs ilyen veszély, és ha nincs, hát kerítek magamnak! Zuhanásveszélyt.  



Paya
2013/03/05 19:00:05

A fáma arról szól csak, hogy a farkast a sok kő lehúzta és a habokba veszett. Se Piroska, se a nagymama, se a vadász további élethelyzetéről nem tesznek említést a történelemkönyvek. Úgy hallottam, a vadász a hősies tett után, nem ment vissza a vadászházba. Piroska meg el-elnézegett a nagyvárosba, világot látni.

Ha eltekintünk a sztori eredeti változatától, valóban felmerülnek kérdések. Például a műtét. A vadászról nagy jóindulattal sem tételezhetjük fel, hogy rendelkezett aneszteziológiusi szakvizsgával. Még ha a farkas, édesdeden hortyogott is (speciális mélyaltatás, túlzabáltatással), meg tudvalevőleg nagy fájdalomtűréssel rendelkezett, akkor is gyanakodnunk kéne. Érzéstelenítés nélküli gyomorműtétnél, ha nem is riad fel hisztizve az ordas, de legalább is felpillant, mikor egy nagymama méretű és alakú bemetszést ejt a hasfalán a vadász. És ha már felpillant, megkérdezi, "mi a túrót késelgetsz engem, zöld ember? felzabáljalak?"   

De, ha meg is történt a dolog (mármint tele lett pakolva kővel, szépen visszavarva, elbomló cérnával), akkor se ugrál műtét után. Egyébként is, a farkas gyomra emészti követ. Abból vonják ki a vízkőoldót, amit mostanában használunk.

A farkasnak jár a jó útra térés. Lásd Maugli, Romulus és Remus. Rémusz bácsi (ja, ő nem.) 



matyoka
2013/03/05 10:19:51

Szerintem meg , Piroska megkísértésének története, amelyben a gonosz többször próbálkozik, minden eszközt bevet, még a végén a Nagymamát is megeszi a siker érdekében ( ez is mutatja milyen gátlástalan) aztán minden igyekezet ellenére a nagymama és Piroska idilli " bensőséges" viszonyba kerültek. Hogy a vadász műtéte után mi történt Piroskával arról nem szól a fáma.Lehet, hogy sikerült a kísértés?

A meséből engem mindig a farkas további története érdekelt és próbáltam utánajárni, hogy mi lett a sok kővel a hasában? Végigment rajta? vagy elakadt? Piroskáék erdejében nem említették, hogy nagy folyó lett volna, amelybe belefulladthatott volna , mint a kecskegidák esetében. ( már megint kecskék!)

A farkasnak nem jár a megjavulás? a jó útra térés?



Paya
2013/03/05 09:31:37

A népmesékben meglehetősen a szegény, de okos ember felé dől a pálya. Ha farkasok írták volna a meséket, biztosan az ember jár pórul. A Piroska féle alaptörténetben a farkas gonoszsága van kifigurázva. Mert ha belegondolunk, kérhetett volna enni a kosárkából, hiszen Piroskának áldott jó szíve volt, adott volna neki. De akkor gyorsan véget ér a mese, nincsen katarzis és a léleknek oly édes bosszú. Nekem meg nem kellett volna végig agyalnom a gyerekkoromat, hogy miért is nem fulladt meg odabenn a nagymama és Piroska. Talán még egy jót beszélgettek is a sötétben, amíg a vadász megérkezett a műtőskészlettel és kicserélte kőre a őket az ordas emésztőrendszerében. 


A rókázás szerintem a szín miatt kapta a nevét. Mivel mindegyikben van sárgarépa és olyan alakja van, mint a kiterített rókabőrnek.



matyoka
2013/03/05 08:37:49

Népmeséink tele vannak farkas történetekkel,  bár erejét elismerik, de túljárnak az eszén és ésszel fölülmúlják. ( vagy az emlitett róka, vagy az egyszeri ember.) Az európai mesékben már átváltozós és félelmetes, és rettegnek tőle és csak a varázserő segíthet ellene . Pedig biztos itthon is és máshol is nagy pusztitást végezhetett.

S ha már tél, és csillagos volt az éj, a téli napforduló után a Farkas csillagkép a Napot "elnyeli" a  és Piroska napján( január 18) hagyja el a Nap azt az égi  területet. :)   

A róka névnek van valami köze a rókázáshoz? :)





<< Első  < Előző | Oldal:  1 | 2 | 3 | 4 | Következő >  Utolsó >>


*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.