Az iskolában gyakran viccelődtünk Segesvár nevével. Tanáraink leintettek mondván, hogy az nem arról kapta a nevét! Pedig tévedtek. No de kezdjük az elején

Honfoglaló őseink a tárgyakra is úgy tekintettek, mint élőlényekre. Azok részeit is testrészekről nevezték el. Például a kancsónak van: füle, hasa, háta, talpa, szája, csecse, nyaka – ha nem is mindig ott, ahol az embernek.

Ugyan így képzelték el a hegyeket is. Mindenki hallott már hegy-hátról, hegy-vállról, hegy-gerincről, hegy-oldalról, hegy-lábról. De van Nyakas-tető, és ahogy a fejsze fejét is a fejsze fokának hívjuk, úgy a budai Vár-hegy fokára is, a Várfok utcán át lehet feljutni.

A turista térképeket böngészve gyakran találkozunk olyan megnevezésekkel, melyek értelmét már csak kevesen ismerik. Ilyen helymegjelölésünk a több féle szó-összetételben megtalálható mál szavunk is.

Ükanyáink, amikor a farsangi bálba mentek, még nem kesztyűbe dugták a kezüket, hanem a muffba. Ez a henger alakúra varrott, két végén nyitott, nyúl-, vagy rókamálból, tehát az állat meleg, hasi szőrzetéből készült alkalmatosság volt. (Ez is kikopott a nyelvünkből, ma már egészen mást értünk a muffon.)

A vörös mellű madarat vörösbegynek nevezzük. A sárga mellűt régen sármálnak, ma sármánynak mondjuk. Az arany mellű sárgarigót, más néven aranymálinkóként is emlegetik. Nem véletlen, hogy a falvak általában a hegyek, dombok, lankák déli, dél-keleti, dél-nyugati napos, kellemesebb klímájú lejtőire telepedtek, ahol megterem a szőlő, gyümölcs, dió. Ez a hegy melle, régiesen a hegy málja, vagy mája.

Budán a Rózsadomb déli oldala a Rézmál. Az Árpád-kilátó alatt találjuk a Zöldmáli-lejtőt. A Balaton északi partján, Alsóörs és Káptalanfüred között van a Középső-mál, és a Gölye-mál. Aszófőtől keletre Vörösmál, Szepezd mellett meg a Végmáli-hegy. Ide sorolhatjuk sok más mellett a KÉK túra útvonalán Jósvafő és Bódvaszilas között Vidomájpusztát, mely a régi térképeken Vidó-mál néven szerepelt, és a Zemplénben Erdőhorvátitól nyugatra a Szőlőmáj-tetőt. De erről kapta nevét a Mecsekben a mésztufa-gátjáról híres Meleg-mányi-völgy is. Ahol meg a déli lejtő köves, az a Kőmell. Ilyen például a Keszthelyi-hegységben, Gyenesdiástól északra lévő dolomit kibúvás.

Amikor a hegy meredek, sziklás, jól védhető északi letörésének szélére várat építenek, s köré épül a település, ez a hegy háta, vagy más néven segge. Innen kapta nevét Erdélyben Segesvár, Somogyban Árpádházi királyaink birtoka Segesd, és a Veszprém melletti Eseg-vár.

Nem lenne teljes a kép, ha nem mondanám el a szinonim helyneveket is.

Mert, ahogy a hegynek van foka és segge, úgy a Balaton észak-keleti végét Főnek nevezik. Lásd Fűzfő és Balatonfőkajár. A dél-nyugati vége pedig a Fenék. Erről kapta nevét Fenékpuszta.

Egerben és a palóc vidéken így tavasz elején ezt úgy mondják: „Kiülök mán kicsit a verőre!” Vagy is a verőfényes napsütésre, ahol az első tavaszi napsütésre előbújnak a fák tövéből a verőbodobácsok.

Ilyen helynevek a térképen, a Mátraballa környékén: Ravaszlyuk-verő, Dóna-verő, Verő-hegy, Kő-verő. Az északi, hűvös oldal pedig Hetenye-árnyék. Vagy a Bükkben Kács térségében a Nagyverő-hegy és a Karud-árnyék. De a verővel rokon értelmű a Bükkszentkereszt melletti Nagy-dél is.

S hogy Baranyai túratársainkról se feledkezzünk meg, Bonyhádtól délre találunk Nyári-oldalt, meg Hideg-oldalt. Hosszúhetény felett a Hármas-hegy déli fele a Hegyelő, s az északi a Hegymöge.

Néhány éve egy Mecseki kis faluban a 87 éves Olga néni suttogta el nekem nagy titokban: "Hogy nem beöszének róla, de jó, ha tuggyátok, hogy napáldozat után az erdükre kitergyesztik hatamukat a sötétcség erőji. Olyikkor aztán – főként az északi ódalakban, hol gyorsibban terjed a zárnyék – elszabadúnak a komisz lélkek. Denevírek viszik hangtalan vergődéssel híred a vőgyek ajjába. Macska baglyok sikolya kísérik útyadat. Hidas és Óbánya között csikaszok settinkednek. (Farkas-völgy és Farkas-árok) a farkasemberről, vagy prikulicsról nem is beszélve. S a Kecske-hát alatt, az árok méllyéin, a kidűtt fák kizött sárkányok lopakodnak! (Sárkány-járás). Orfű környékén, ahol májusban a II. Túratárs Találkozó lesz a Sárkány-kútban és a Sárkány-forrásban lakik a beste lílek. Bár ne szűtte vón anya ki újhódkó arra jáá!"

De a Börzsönyben is van Sárkány-törés, Mátraalmáson pedig Honvéd János, az öreg erdész óva intett, hogy alkonyat után a Sárkány-gödör fele térjek.

De ha már úgy esett, hogy sötétben kell hazatérnetek a túráról, inkább a déli lejtőket keressétek, mert holdvilágos éjeken, az árvalányhaja réteken, ott lejtik táncukat a tündérek. A Budai-hegyekben a Tündérsziklánál, a Bakonyban a Zirc melletti Tündérmajor környékén, s a Békás-szorosban a Nagy-Cohárd alatti Tündérek kertjében.

Címkék: Mál Verő árnyék Sárkányok Farkasok