avagy ismerkedés a kütyühasználattal

Na jó, ez azért így némi túlzás 😁 Kedvenc túravezetőm és kedves neje pihenésre vágytak,  és az valahogy úgy alakult, hogy nálam esett. A  kívánság az volt, hogy egyszer hadd menjen el úgy túrázni, hogy ne neki kelljen megterveznie az utat, és ne  az ő fülét rágják menet közben bugyuta kérdésekkel, hogy akkor merre is van az arra, milyen hosszú a túra, és egyébként is ott vagyunk máá... Még több

11 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Ha az ember szabadideje jelentős részét csavargással tölti – képzavarral élve; nagykanállal kirándul – óhatatlanul kialakul valami különös kötődése egyes helyekhez itthon és a nagyvilágban. Helyekhez, amik izgatják, ahol otthon érzi magát, ahol barátok várják. Ha tele a térkép ilyen helyekkel, nem éltél hiába!

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

A múlt héten a Bükkszentlélektől keletre eső Köpüs-követ jártam körbe. Akkor még nem tudtam, hogy ez a Bükki Nemzeti Park szigorúan védett területei közé tartozik, amelyet csak november 01. és január 31. között szabad felkeresni. Az erősen töredező felületű áthajló sziklafal a Felsőtárkányi típusú triász mészkőből áll.[1] A védetté nyilvánításig a sziklamászók kedvelt célpontja volt, melyet a falban... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Egy valamire való vulkán négy-öt-hatezer méteres. Jól van, tudom én, hogy nagyon tiszteletre méltó és tisztességes, alkalmasint történelemformáló vulkánok vannak négyezer méter alatt is, de engem valahogy az ötezresek érdekeltek mindig. Az már aztán hegy a javából, de mégsem valami extrém és végzetes magasság. És ráadásul van néhány, ami nincs is elérhetetle... Még több

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez