Túratárs és Túra kereső, túrázás, szervezett túrák - Túratárs.com » Blog » A köpü, a kas és a kaptár

TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link

Cím: A köpü, a kas és a kaptár
Címkék: Bükk-hegység Zemplén-hegység Felső-Tiszavidék
Blog Beljegyzés: A múlt héten a Bükkszentlélektől keletre eső Köpüs-követ jártam körbe. Akkor még nem tudtam, hogy ez a Bükki Nemzeti Park szigorúan védett területei közé tartozik, amelyet csak november 01. és január 31. között szabad felkeresni. Az erősen töredező felületű áthajló sziklafal a Felsőtárkányi típusú triász mészkőből áll. [1] A védetté nyilvánításig a sziklamászók kedvelt célpontja volt, melyet a falban elhelyezett gyűrűsszögek és nittek ma is bizonyítanak. A szikla tetejéről tiszta időben, keleti irányban gyönyörű kilátás nyílik. A távolban a Tokaj feletti Nagy-hegy és Kárpátalja gerincei is felsejlenek. Engem azonban nem a kilátás, hanem a helynév eredete érdekelt. A címben szereplő köpüben, kasban és kaptárban is tartottak egykor méheket, de mind három kifejezésnek számos más értelme is van. A köpüről a Wikipédiában az alábbi olvasható: „Orvosi, régies, elavult : Kis  üveg- vagy fémbura , amelyben melegítéssel megritkították a levegőt, majd hirtelen a beteg testrésznek gyakran felhasított bőrfelületére borították; a légnyomás-különbség szívó hatása a bőrfelületen, illetve a beteg testrészen vérbőséget idézett elő, illetve a vérzést elősegítette, fokozta. Az orvos ráteszi a két  köpöly t a beteg hátára. A kezelés után a  köpöly  helye még egy ideig látszódik a testen. Az orvos a  köpöllyel  gennyet szív ki a sebből.” A köpölyözéssel a méh, darázs, pók és ezerlábú mérge is kiszívható. Sőt enyhébb esetekben a kígyómarásra is alkalmazták. A köpü valójában egy olyan „téglalap”, melynek két alsó sarka derékszög, a felső sarkai helyett azonban félkörrel zárul. A nyeles szerszámok közül a kapának, kézi kaszának azért van köpüje, hogy a szerszám ne tudjon a nyélen elforogni. Munkácsi Mihály: „Köpülő asszony” című képén megnézhetjük milyen is volt a köpü. A félbe hasított fatörzsbe egy keskeny „U” keresztmetszetű bemélyedést vájtak, majd a két felet abroncsokkal erősítették újra egymáshoz. Befedve a beléöntött tejet a dugattyúval, vagy lapogató fával addig ütögették, míg a vaj különvált az írótól. Ha az így készített famozsarat egy deszkára fejtetőre állították méheket is tarthattak benne. Minden vesszőből készített dolgot kas nak neveztek. -           A szabadkéményes ház füstnyílásába vesszőből készült szikrafogót helyeztek, hogy a tűzvészeknek elejét vegyék. -           Dobó István az egri vár falára vesszőkből készített kasokat rakatott, melynek résein a védők kinézhettek, és ki is nyilazhattak, de a török nem láthatta őket. -           A törökök az ágyúikat kasokba rakott földdel igyekeztek megvédeni Dobó ágyúitól. -           Kasnak nevezik a nagyobb méretű kosarakat. -           Ha a vesszőfonatot egy deszkalapra helyezik és agyaggal betapasztják, a köpühöz hasonlóan méheket is tarthatnak benne. Ez a méhkas. -           Az Észak-Zemplénben, Telkibányától délnyugatra „Medve kas” helynevet találunk a térképen. Ez egy meredekfalú verem volt, melyet vesszőfonattal fedtek be. Erre avart szórtak, majd birka, vagy őz tetemet helyeztek. A dögre érkező medve mázsás súlyát már nem bírta el a kas, így az állat a verembe esett. A kaptár szó hallatán a mai ember általában méh kaptárra gondol. Pedig a kaptár eredetileg a medve kashoz hasonlóan csapdát jelentett. A méhek, a hangyákhoz hasonlóan családban élnek, ahol a királynő tojja a petéket. A néhány tucat here egyetlen dolga a királynő megtermékenyítése. A család javát kitevő dolgozók pedig gyűjtik a virágport, és ebből készítik a mézet. Ha a család túlszaporodik, a peték közül néhányból új királynő fejlődik. Ennek kirepülésekor a méhcsalád egy része vele repül. Ahová a királynő száll, oda száll a többi is. Aztán, ha az erdőt járó székely megkap [2] egy ilyen kirepült méhcsaládot, bicskájával körbevágja a fenyő kérgét, lehántja azt, majd vékony vesszővel összetűzve odatartja a méhcsalád alá és úgy igyekszik az ágat megrázni, hogy a királynő beleessen, mert a többi már úgy is követi. Eredetileg ezt a kéregből készült „dobozt” nevezték kaptárnak. Ha a katona vétett a szabályzat ellen fogdába került. Hajdan ezt is kaptárnak hívták. Szerencstől északnyugatra van a Kaptár-hegy nevű 138 méter magas domb. Valamikor itt is valami állat befogásra készített hurkok, vermek, vagy más féle csapdák lehettek kihelyezve. -----------------                    ---------------- Mind ezt azért tartottam fontosnak leírni, mert a Dél-Bükk kaptárkövein is vannak köpü formára kivésett vakablakok. Nem lepődtem volna meg, ha a Köpüs-kövön hasonló befaragásokat találok. Sajnos itt a kőzet viszonylag gyors pusztulása következtében, ha voltak is korábban ilyen befaragások, azok vagy elpusztultak már, vagy a fal alján felhalmozódott kőfolyás már maga alá temette. Szádeczky-Kardoss Géza szkgeza51@gmail.com [1] Az őstenger hullámverésének hatására a szikla összetöredezet, majd újra összecementálódva breccsává alakult. [2] Rátalál, meglát.