A mi kis Bükki sátrazós túránk okán felmerült egyik túratársunkban, hogy nem is szabadna a Bükkben nekünk sátorozni. Ez azonban félreértés. Ime a jogosultságunk alapja:

1996.évi LIV. Törvény
AZ ERDŐRŐL ÉS AZ ERDŐ VÉDELMÉRŐL

Kivonat

80. § (1) Az erdőterületen - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levő erdőben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.
(2) Amennyiben az erdőterületet az (1) bekezdésben meghatározott célból látogatják, az erdőgazdálkodó ezért díjat nem kérhet, azonban jogosult ténylegesen felmerült költségének és kárának megtérítésére.
(3) Az erdőterület látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajának és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet nem zavarhatja.
(4) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítőlomb állami tulajdonban levő erdőterületen való gyűjtését.
82. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani (...)

A Bükki Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek, amelyek fokozott védelmet élveznek. A BNP területén ezek az alábbiak (a 18/1976. OTvH határozatban 6009 hektár szerepel mint "szigorúan védett terület"):

• a dédesi vár és környéke,
• a Csondró-völgy és a Látó-kövek,
• a Garadna-oldal és a Három-kúti-völgy,
• a lillafüredi Szent István-barlang felszíne,
• a Szinva-oldal,
• a Sebes-víz-völgy,
• Jávorkút környéke,
• a Nagy-mező,
• a Balla-vögy és a Csúnya-völgy, valamint az általuk közrefogott terület,
• a cserépváraljai Kő-völgy,
• a Hór-völgy,
• az Ablakos-kő-völgy és a Leány-völgy,
• a "Kövek" vonulata,
• a Szalajka-völgy,
• a felsőtárkányi Vár-hegy,
• a szarvaskői Vár-hegy és környéke,
• az Imó-kő.

Az 1984-es bővítés után:

• a Bél-kő délnyugati orma (13,4 hektár).

A Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területeinek kiterjedése jelenleg tehát 6009 hektár (a 18/1976. OTvH határozat és a 4/1984. OKTH rendelet szerint).

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40 § (1) bekezdése szerint a fokozottan védett természeti területre csak a nemzeti park igazgatóság engedélyével szabad belépni. Kivételt a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek képeznek, de ők is csak a feladatuk ellátáséhoz szükséges mértékben tartózkodhatnak fokozottan védett területen. Továbbá e tilalom nem vonatkozik a jelzett turistautakra és kerékpárutakra, valamint a közforgalmi utakra. Azokon a törvények, a szabályok és az előírások betartásával engedély nélkül lehet közlekedni, kirándulni, az utakról azonban nem szabad letérni.

Sierra Kedves!

Nem vagyok biztos benne, hogy kozo és mrichy túratársak rosszul informáltak

Jogi szabályozás oldaláról tekintve ugyanis mást jelent az erdő és mást a védett természeti terület (pl. nemzeti park) fogalma és annak védelme. Vagyis az erdőterületekre vonatkozó lehetőségek, tiltások nem keverendők össze a nemzeti park területére vonatkozókkal. Ez utóbbival kapcsolatos szabályokról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik.

Ajánlom még figyelmedbe a BNP honlapján található látogatói szabályzatot, ami egyértelműen rendelkezik a sátorozási lehetőségekről:

" A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csodálatos természeti területeit évente többezer turista keresi föl. A gyalogos (’bakancsos’) turizmus vonzza azonban a legnagyobb számú és a terepen a leginkább ellenőrizhetetlenül mozgó emberi jelenlétet is.

Mivel ez a kontrollálatlanul mozgó embertömeg igen komoly zavaró tényező a védett természeti területek állatfajai élete és élőhelyei tekintetében, a növényfajok esetében pedig kifejezetten károsító szereppel bír a taposási és növénygyűjtési közvetlen károk vonatkozásában, továbbá az erózió gyorsításában is kimutathatóan megjelenik, a védett és fokozottan védett területek (és fajok) megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik azok gyalogos látogatásának szabályairól is.

Ennek értelmében, az előbbiekben jelzett területek látogatása a kijelölt turistautakon történhet, fokozottan védett természeti területeken az azokról való letérés tilos. A védett természeti területeken minden – az egyébként külön jogszabályban védettként föl nem sorolt – növény védett, így a növények leszedése, gyűjtése tilos. A táborozás, sátorozás, bivakolás – az erre a célra kijelölt helyek kivételével (pl. kempingekben)– szintén tiltott.

Fentiek alól a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott, adott útvonalra/helyre, időpontra és tevékenységre vonatkozó engedély jelent felmentést. Ennek hiányában szabálysértés illetve természetkárosítás bűncselekményének elkövetése valósul meg, mely a Természetvédelmi Őrszolgálat által kiszabott 3.000 - 20. 000 Ft közötti helyszíni bírsággal sújtható. "

Betti!

Ugye nem köptél be a munkahelyeden, hogy tudsz egy csapatról, akik engedély nélkül akarnak sátorozni a BNP területén??????????