A Cinqe Terre felfedezésének napja az egyik legszebb a toszkán túrán. Hegyek, tenger, túra és gastro-kirándulás, kajakozás és strandolás-igazi nyaralós nap, csodás kilátással kísérve.

A terület már Ligriához tartozik, La Speziából elérhető vonattal, mint ahogy arról már írtunk is régebben. Nem is ismételnék magunkat, ez csak amolyan szubjektív merengés innen itthonról. Arról, hogy milyen jó érzés, mikor kibukkan a vonat az alagútból Riomaggiore előtt: az utolsó kép La Spezia emeletes házai voltak, a következő meg a valószínűtlenül kék tenger messzi horizontja. Az, hogy milyen jó a rekkenő hőségben a kabócadaltól hangos olajfaligetben megpihenni, vagy a kis teraszok mohás falainak hűvösének örülni. Mennyire jól tud esni egy forró tejeskávé a piciny kikötő oldalában, ahol a halászbárkák az asztalok mellé támasztva álmodnak a tengerről, milyen meseszerű a pasztellszínű falak között megbúvó kis utcák hangulatában elmerülni, ahol szép és megnyugtató a málló időtlenség vakolata.

Ha meguntuk a gyaloglást, mehetünk vonattal a kis falvak között, de nem érdemes kihagyni az öt falucskát összekötő útvonal látványosságát. Az első szakasz Riomaggiore és Manarola között a Via del Amore névre hallgat: ezt látogatják meg a legtöbben, az andalogni vágyók. Sajnos ez a rész nagyon kiépített, pihenőpadokkal és járdával.  Manarolából következik a túraútvonal, ami az egykori kerti ösvényeket követi: azt, ahol az egykori itt élők hatalmas mennyiségű követ megmozgatva teraszos földművelésre alkalmasnak alakították ki a tájat.

Corniglia tempomteraszáról a helyiek erkélyeinek magasságából szemlélhetjük a városka saját kis öblét. Innen aztán a teraszos hegyoldalakon át, kellemes ösvény visz át Vernazzába: már ha a rossz idő miatt nincs lezárva. Intenzívebb esők idején ugyanis megnő a csúszás és omlásveszély, és olyankor lezárják a hegyi ösvényeket: marad a vonatozás és városnézés. Vernazza igai gyöngyszem. A sziklás tengerpart adott a hatalmasa fejesugrások kedvelőinek, de a gyerekek is elszaladgálnak a piciny, de barátságos, sötét kvarchomokkal fedett partszakaszon. A víziszonyosok pedig kávézókban üldögélhetnek, pestos pizzaszeletet fogyaszthatnak a napernyők árnyékában. Innen Monterosso al Mare-ba sétálunk át, alig hallani a saját hangunkat a kabócák zsizskelésétől, lábunk alatt a hegy meredeken szakad bele a tenger kékjébe. Lassan átérünk, és kezdeté veszi az igazi nyaralás: strand és éttermek sora, hangulatos kávézók és szűk utcák várják az ide érkezőket. A parton kajakot is bérelhetünk a marcona salvataggiok-tól, akik életünk megmentésére hivatottak. A kedvencem a kis talponálló pizzéria a templomtorony árnyékában, ahol a harsány pizzás fiú, már messziről kiabálja, hogy egy éve mit kértem, és most is van, vagy valami mást ajánl. Itt aztán jól belakmározhatunk, aztán szomorúan vagy fagyival a kezünkben ballaghatunk vissza a vasútállomásra: mert szívünk szerint maradnánk még egy ideig-vagy egy életre.

Olvass tovább...

Címkék: Olaszország Túra Ligúria