A Lugauer túránk óta már csaknem 1 hónap telt el.Igy egyre jobban kivánkoztunk a hegyek közé. A választás ezúttal a Holt hegységre esett amiről mar rengeteg szépet hallottunk.Az időjárás viszont eddig rendre közbe szólt igy májusban már 3-szor halasztottuk el a túrát, végül úgy nézett ki 26-án szelidül az idő nem lesz hideg és kevesebb lesz a csapadék.

    Mivel a többieknek nem volt alkalmas az időpont 2-en indultunk. Az A1-es autópályán haladva majd Linztől szembefordulva az Alpokkak az A9-esen (szinte végig alagút) 4,5ó alatt értünk Hinterstoderba a  sipálya parkolójába a Steyr folyó partjához.Gyönyörű napsütéses idő fogadott. Mivel a túrát 3 naposra terveztük sátorban éjszakázassal igy jól megtömött hátizsákokkal indultunk a Schieder tó partján  felfelé a Polsterlucke völgyön keresztül, ahonnét a távolban szépen kirajzolódtak a kiszemelt havas csúcsok.

Viszonylag későn értünk a hegy alá igy próbáltunk minél magasabbra jutni ahol majd tábort verünk.Hamarosan elértük a völgy végét ahol 3 vizesésben gyönyörködtünk.

Amig a vizeséseket csodáltuk észre sem vettük, de a semmiből csúnya szürke felhők érkeztek és rövid időn belül heves eső zúdult ránk szűnni nem akaró villámlásokkal és dörgésekkel. Szinte esélyünk sem volt a sátrat felállitani percek alatt eláztunk. Mivel még nem voltunk nagyon messze az autótól igy amilyen gyorsan tudtunk visszamentünk. Közben  szinte percenként villámlott körülöttünk ami nem volt túl bizalomgerjesztő.Szinte már úgy éreztük a hegy zavar le minket magáról.Hirtelen nem tudtuk hol jobb a tisztáson vagy a fák alatt ahová bármikor belevághat a villám. Mikor leértünk az eső alább hagyott. Két lehetőség volt vagy veszünk ki szobát a faluban  vagy a kocsiban alszunk.Mi az autó mellett döntöttünk. Éjszaka a vihar amilyen gyorsan jött úgy el is ment.Nem mondhatnám, hogy kényelmes volt az éjszaka.Óránként fent voltunk és az eget kémleltük.

    Hajnalban 4:30-körül keltünk és örömmel láttuk, hogy szakadozik a felhőzet. Elindultunk újra, hogy behozzuk a tegnap elvesztett időt.Elég lassan haladtunk a meredek ösvényen.

10:00 körül elértük a Prielschutzhaus menedékházat. Szomorúan láttuk, hogy az eddig tisztán látszott csúcsok sűrű felhőbe burkolóztak.Rövid reggeli utánn úgy döntöttünk hogy felszerelésünk nagy részét itt hagyva megpróbáljuk megmászni a Spitzmauert . Csak a legszükségesebbeket vittük magunkal,hogy könyebben haladjunk. Mivel esni nem esett bizakodtunk. Elindultunk a Spitzmauer irányába amelynek egész nap felhő takarta a csúcsát.

A menedék háztól távolodva ahogy minél magasabbra értünk egyre nagyobb hómezők keresztezték utunkat.Mivel ezúttal a hágóvasak otthon maradtak csak lassan haladtunk a néhol keményre tömörödött hóban.Jól látszott, hogy nem olyan régen itt még több méteres hó volt.A felhők egyre sűrűsödtek, de nem esett igy lassan kapaszkodtunk felfelé.

Már közel 1400m szintemelkedés volt a lábunkban. A Kinserschlucht katlant elérve megcsodálltuk a Brotfall 2360m-es csúcsát,de a mi Spitzmauerunk még mindig nem mutatta meg magát teljes nagyságban. Ahogy haladtunk tovább erősödött a szél sebesen rohantak felettünk a felhők.Kis idő múlva elkezdett szitálni az eső.Mivel már közel voltunk a Stodertaler klettersteighez el akartunk minden képpen addig jutni aztan majd ott döntünk hogyan tovább. Egy kőtörmelék lejtőn vezetett az út amelyen nehezen haladtunk, majd egy havas lejtő következett. Hirtelen nem is tudtuk melyik a jobb út.Nagyon elfáradtunk mire elértük a Klettersteig beszálóját (B-s nehézségű).Itt viszont már annyira esett,hogy felkerültek ránk az esőköpenyek.Ahogy néztük a sziklafalról a fejünkre csurgó esőt úgy döntöttünk nincs érteleme tovább menni.Kezdtünk fázni a váltó ruháink a menedékházban  igy nem kockáztatunk.Inét  már a túrából könnyen túlélő túra lehet igy a vissza fordulást válaszottuk.

   Ahogy haladtunk lefelé kis bosszúság volt a szivünkben , hogy ma sem sikerült elérnünk a célunkat. Átkoztuk az időjárást , de a természet erőivel szemben nem lehet mit tenni. Közben az eső szüntelenül áztatott bennünket. Ezek után jó érzés volt a menedékház meleg éttermében leülni. Ahogy ott ülünk hirtelen magyar szavakra lettünk figyelmesek.Kiderült két fiatal magyar srác dolgozik fent. Kicsit elbeszélgettünk velük , majd elkértük a telefonszámukat, ha ismét egy környékbeli túrára adnánk a fejünket tudjunk érdeklődni az aktuális viszonyokról.Mivel péntekre sem mondtak jobb időt igy a hazaút mellett döntöttünk.Igy megspóroltuk a fejenként 18eurós szállásdijat amiből ahogy igértük visszajövünk ha jobb idő lesz.

    18:00 körül kis pihenés után elindultunk lefelé az autóhoz.Már anyira fáradtak voltunk alig emeltük a lábainkat.Menet közben az eső elállt.Az esőtől megvadult  vizeséseknél lepihentünk kicsit, majd folytattuk utunkat. 20:30-körül értünk le az autóhoz.Kicsit csalódottan de új élményekkel gazdagodva indultunk haza felé és azon töprengtünk vajon mikor térünk vissza a most nagyon barátságtalan haragos arcát mutató Holt hegységbe...

Címkék: Esős Túra