Ez a cikk a http://www.turatars.com/blog/view/id_3705/title_Csucspanoramak-kilatasok-Alpok-2/ blog folytatása.

Ebben a részben tovább folytatjuk a kalandozásunkat az osztrák Alpok magasabb régiója felé.

Hochschwab

Ez már az előző két részben tárgyalt hegyvidékekhez képest már komolyabb kiterjedésű és kissé magasabb hegység is, tulajdonképpen az Alpok 2000-es hegyeinek világának a kapuja ez.

Hochschwab (2277 m): a hegység keleti részének egy nagyobb kiterjedésű, víznyelőkkel is tarkított fennsíkjának, és egyben az egész hegységnek a legmagasabb pontja természetesen gyönyörű kilátással:

A videóban látottakat érdemes képeken is kielemezni, az első képen kelet felé láthatunk el az előző részben tárgyalt hegyekre:

Előtérben az Aflenzer Staritzen fennsík látható egész méretes dolinákkal, alatta (jobbra) meg a Seetal (völgy) helyezkedik el. Mögötte meg a Mürzstegi-Alpok hegyei látszódnak, nagyjából középen emelkedik a Veitschalpe (1955 m), amelyből délre (jobbra) a Rausch Kogel (1720 m) ágazik ki, az utóbbi előtt meg a Hochhanger (1610 m) vonulata húzódik. A Veitschalpe-től északra (balra) a Tonion (1699 m), bal oldalt távolabb meg a Göller (1766 m) csúcsok is kirajzolódnak. Középen távolban a Schneealpe-n túl a Rax-Schneeberg csoport is felismerhető.

Északra nézve a Ybbstaler-Alpok vonulatai szinte teljes egészében belátható:

Közvetlenül lent a Salza völgye helyezkedik el, amely fölé közvetlenül a Hochtürnach (1770 m) tömbje emelkedik. Bal oldalt kicsit távolabb a Hochstadl (1919 m) és a Ring Kogel (1668 m), középen még távolabb a Dürrenstein (1878 m) és a Scheiblingstein (1622 m), jobb oldalt az Ötscher (1898 m), jobb szélen meg picit közelebb a Zellerhut (1639 m), mögötte meg a Gemeindealpe (1626 m) csúcsok magasodnak.

A legszebb kilátás mégiscsak nyugatra van a 2000-es hegyek "birodalmára":

Szemben a Hochschwab fennsíkjának nyugati része látható a 2123 m magas Ebenstein csúccsal. Bal szélen a Meßnerin (1835 m) csúcs épp nem látszik, mögötte a Hochturm (2081 m), még mögötte az Eisenerzer-Alpok hegyei, még távolabb meg már az Alacsony-Tauernhez tartozó Seckauer- és Rottenmanner-Tauern vonulatai emelkednek. Jobb oldalt távolabb az Enns-völgyi-Alpok csúcsai magasodnak, az Enns völgyétől balra a Hochtor (2369 m), jobbra a Buchstein (2224 m) csoportokkal. Jobb oldalt távolabb a Totes Gebirge, egészen távol meg még a Dachstein is feltűnik.

Hochturm (2081 m): A Hochschwab délnyugati részén lévő, a hegységtől különálló Trenchtling hegytömb legmagasabb csúcsa, amely abból a szempontból különleges elhelyezkedésű, hogy innentől kezdődik szélesebb sávban a 2000-es csúcsok világa:

Három kép is innen, az elsőn délkeletre láthatunk el a Stájer-Előalpok (távolban) hegyeire:

Az előtérben még a Hochschwab előhegyei láthatóak a Laming völgyével. A kép jobb szélén szemben a Thaler Kogel (1655 m) és a Kampeck (1524 m) csúcsok, mögötte meg a Kletschach Kogel (1457 m) gerince emelkedik. A Laming völgyétől balra meg közelebb a Gfäll (1450 m) gerince, távolabb meg a Floning (1583 m) magasodik. A kép bal szélén a Thörl völgyétől balra a Zöberer Höhe (1486 m) gerince emelkedik. Távolban meg bal oldalt a Fischbacher-Alpok, középen a Gráci-felföld a Hochlantsch (1782 m) csúccsal, jobb oldalon meg a Gleinalpe láthatóak.

Második képen délnyugatra az Enns-völgyi-Alpokhoz tartozó Eisenerzer-Alpok hegyeire láthatunk rá, vagyis az Eisenerzer Reichenstein (2165 m) csúcsra, az előtte lévő Vordernberger Mauern gerincre, a balra lévő Gößeck (2214 m) csúcsra, illetve a jobbra lévő Stadelstein (2070 m) tömbre. Távolban középen meg már a Seckauer Tauern 2400-es vonulatai tűnnek fel.

Harmadik képen meg az Enns-völgyi-Alpok hegyeiben gyönyörködhetünk:

Bal oldalon a szemben lévő zöldebb hegy a Polster (1910 m), mögötte meg a Hoch Kogel (2105 m) tömbje a Kaiserchild (2084 m) csúccsal, még mögötte meg a Lugauer (2217 m) és a Hochtor (2369 m) teteje látható. Jobb oldalon szemben a Griesmauer gyönyörű sziklafala látható a TAC-Spitze (2019 m) csúccsal, mögötte meg a Kalte Mauer (1929 m) tömbje magasodik. Középen távolabb az Enns-völgyi-Alpok Gasäuse csoportjának Enns folyótól északra lévő hegyei emelkednek a Tamischbachturm (2035 m) és Gr. Buchstein (2224 m) csúcsokkal. Bal oldalt távolban a Dachstein gleccsere is felsejlik.

Tac-Spitze (2019 m): az előző csúcs közvetlen szomszédságában lévő Griesmauer tömbjének egyik csúcsa:

Innen is egy kép Eisenerz környékére:

Szemben a Pfaffenstein (1871 m) csúcs (amelyre az Eisenerzer klettersteig vezet fel), mögötte a Kalte Mauern (1929 m) tömbje (amelynek az oldalában a Kaiser Franz Josef klettersteig vezet), bal oldalt meg a Hoch Kogel (2105 m) tömbje (amelyre meg a Kaiserchild klettersteig vezet fel) látható.

Pfaffenstein (1871 m): erre a csúcsra egy különösen szép ferráta, az Eisenerzer-klettersteig (is) vezet, amelyről szinte végig gyönyörű rálátás kínálkozik a Leopoldsteiner-tóra és a föléje magasodó Seemauer sziklafalára, amelyen Ausztria egyik legnagyobb szintkülönbségű ferrátája, a Kaiser Franz Josef vezet:

Enns-völgyi-Alpok

Az Északi Stájer-Alpok legnyugatibb, és egyben legmagasabb hegysége, amely morfológiailag eléggé eltér az Északi Stájer-Alpok eddig látott hegységeitől, hiszen itt a platók helyett a különálló hegyek jellemzőbbek a Dínári-hegységben gyakori karrosodási formákkal. Fő-fő különlegessége, hogy az Enns folyó ezt a 2000 m feletti hegységet teljesen ketté vágja, ezáltal monumentális szurdokot létrehozva. További három részre osztható:

• Eisenerzer-Alpok: a hegység déli sávját alkotja, a keleti végéhez ehhez kapcsolódik a Kaiseschild és a Gößeck (2214 m) hegytömbök is.
• Gasäuse: a hegység középső sávját alkotja, melynek további három része van: nyugaton a Reichenstein (2251 m), ettől keletre a Hochtor (2369 m), az utóbbitól északra pedig a Buchstein (2224 m) csoportok. 
• Haller Mauern: a hegység északnyugati részét alkotja, legmagasabb pontja a Großer Pyhrgas (2244 m).

Kaiserschild (2084 m): erre a vele azonos nevű klettersteigen jutottam fel, ahonnan többek között nagyon szépen ráláthatunk Ausztria egyik legszebb kisvárosa, Eisenerz környékére:

A képen a város fölötti Erzberg (1465 m) vasércbányáján kívül felismerhetőek az előbb tárgyalt csúcsok is, bal oldalt a Pfaffenstein (1871 m), középen meg a Polster (1910 m) hegyen túl a Griesmauer (2034 m) és a Hochturm (2081 m). Bal oldalt távolban a Hochschwab (2271 m) tömbje is jól látható.

Planspitze (2117 m): A Hochtor csúcstól északra, közvetlenül az Enns folyó szurdoka fölé emelkedő csúcs. Kettő kép innen, az elsőn a szurdok keleti végét láthatjuk:

Szemben a Tamischbachturm (2035 m) csúcs, távolabb bal oldalt a Voralpe (1726 m) és Gamsstein (1774 m) csúcsok, középen a Hochkar (1808 m) gerince, jobbközépen a Hochstadl (1919 m) csúcs, jobb szélen meg a Kalte Mauern (1929 m) és a Hochschwab (2277 m) tömbjei emelkednek.

Második képen meg az Enns áttörésének a nyugati részét láthatjuk:

Bal oldalt a Reichenstein (2251 m) csúcs, középen az Enns folyó felső völgyszakasza (ami tulajdonképpen egy medence), jobb oldalt meg a Haller Mauern csoportja látható a Pyhrgas (2244 m) csúcsokkal. Távolban balközépen feltűnik a közvetlenül az autópálya fölé emelkedő, különálló Grimming (2351 m) hegy és mögötte a Dachstein hegység is, középen meg a Totes Gebirge Warscheneck csoportja látható, de mögötte feltűnik a Priel (2525 m) csoport is.

Hochtor (2369 m): az Enns-völgyi-Alpok és egyben az egész Északi Stájer-Alpok legmagasabb csúcsa csodálatos kilátással:

Egy kép is innen, amelyen délnyugatra láthatunk el a szemben lévő Ödstein (2335 m), és az Admonter Reichenstein (2251 m) csúcsokra, valamint a távolabb lévő (bal oldalon) Rottenmanner Tauern, a mögötte lévő Wölzer Tauern és a még mögötte lévő Schladminger Tauern hegységekre:

Középtől jobbra a Dachstein és előtte a Grimming (2351 m) is feltűnik.

Dachstein

Itt található az Alpok legkeletibb gleccsere, (bár állítólag a Kamniki-Alpokban is van egy pici gleccser a Skuta oldalában, az keletebbre van), a platója a nagy magasságnak köszönhetően meglehetősen kopár, igazi "holdbéli". Legmagasabb pontja a Hoher Dachstein (2995 m), azon sajnos nem voltam még, csak néhány alacsonyabb csúcsain, azon is még 2010-ben az első fényképezőmmel, így mai szememmel nézve a blog számára nem igazán készültek értékes képek, így a hegység szemléltetése céljából csak egy SD minőségű videót osztok meg azon szólás alapján, "Ha ló nincs, a szamár is jó".

Scheichenspitze (2667 m):  a Ramsauer-klettersteig gerincén található, egyúttal a legmagasabb pontja, ahonnan a körpanoráma:

Az Északi-Mészkőalpok Dachsteintől nyugatabbra lévő hegységeiben sajnos nem jártam még, így a jelen blogban képzeletben átmegyünk az Alpok központi kristályos vonulatába.

Rottenmanner Tauern

Az előbb bemutatott mészkőhegységektől eltérően ez már az Alpok központi kristályos vonulatához tartozó Alacsony-Tauern hegységrendszer egyik hegysége, melynek a legmagasabb pontja a Großer Bösenstein (2448 m) csúcs, ahonnan a központi elhelyezkedéséből adódóan remekül be lehet látni az Alacsony-Tauern vonulatainak jelentős részét, valamint az Északi-Mészkőalpok egyes részeire is remek rálátás adódik. Előbb jöjjön egy összevont videó a Bösenstein hegytömb három csúcsáról: Großer Bösenstein (2448 m), Kleiner Bösensten (2395 m), Großer Hengst (2159 m).

Großer Bösenstein (2448 m): a hegység legmagasabb csúcsa, ahonnak remekül ráláthatunk többek között az előbbiekben tárgyalt Ennsvölgyi-Alpokra:

A képen távolban bal oldalt a Haller Mauern csoport, előtte az Enns folyó völgye, középen az Admonter Reichenstein (2251 m), jobb oldalt távolabb a Hochtor (2369 m) csoportok, az utóbbiak előtt az Eisenerzer-Alpok vonulata, lent meg a Liesing folyó völgye láthatóak. Nyugatabbra eltekintve ráláthatunk innen a Dachsteinre, a Grimmingre (2351 m) és a Totes Gebirge fennsíkjára is:

Nyugati irányba eltekintve szépen ráláthatunk a Rottenmanner Tauern "kígyózó" főgerincén és a belőle kiágazó oldalgerinceken túl a Wölzer Tauern és a mögötte lévő Schladminger Tauern vonulataira is:

Kleiner Bösenstein (2159 m): délkeleti előcsúcsáról keletre nézve remek rálátás kínálkozik a Grosser Hengst (2159 m) csúcs és a Pöls folyó völgyén túl a Seckauer Tauern vonulataira:

A képen távolban bal oldalt az Eisenerzer Reichenstein (2165 m) és a Gößeck (2214 m) csúcsok is felismerhetőek.

Schladminger Tauern

A Dachsteintől közvetlenül délre lévő, az Alacsony-Tauernhez tartozó, az osztrák Alpoknak a tengerszemekben talán leggazdagabb hegysége.

Greifenberg (2618 m): a kelet-nyugat irányú "kígyózó" főgerincnek nagyjából a közepénél elhelyezkedő csúcs:

Három kép is innen, az elsőn északnyugatra láthatunk el a Dachsteinre:

A kép bal oldalán távolabb a Tennen Gebirge, attól jobbra meg a Dachstein kb 2300 m átlagmagasságú fennsíkja emelkedik, amelyből (a kép közepénél) markánsan kiemelkednek a 2900 m-es csúcsok (balról jobbra): Torstein (2948 m), Mitter Spitze (2926 m), Hoher Dachstein (2995 m), Gr. Koppenkarstein (2865 m), majd Scheichenspitze (2667 m) és Eselstein (2556 m). A Dachsteinhez nyugatról a Gosaukamm csoport csatlakozik, előtte a Rötelstein (2247 m) csúcs is megbújik.

További kettő kép a Scladminger Tauern híres csúcsairól, az elsőn északkeleti irányban a még a főgerincen lévő Waldhorn (2702 m) és a mögötte lévő Kieneck (2681 m), valamint a főgerincből északra kiágazó oldalgerincen lévő, a Schladminger Tauern 2. legmagasabb csúcsára, a Hochwildstelle-re (2747 m) láthatunk rá:

Délnyugati irányban meg a Schladminger Tauern legmagasabb csúcsára, a Hochgollingra (2862 m) láthatunk rá:

Távolban már feltűnik a Hohe Tauern is, valószínűleg a Hafner és az Ankogel csoportjai.

Hohe Tauern

Ausztria legmagasabb, és egyben legnagyobb kiterjedésű hegysége is, az eddig látottakhoz képest jóval terjederlmesebb hegyek találhatóak itt. Kilenc csoport alkotja, ebből 5 tartozik a főlánchoz:

• Ankogel-csoport, ehhez kapcsolódnak a Hafner- és a Reißeck-csoportok
• Goldberg-csoport
• Glockner-csoport
• Granatspitze-csoport
• Venediger-csoport

További 4 csoport helyekedik el a főlánctól délre:

• Kreuzeck-csoport
• Schober-csoport
• Villgrateni-csoport
• Rieserferner-csoport

Maresenspitz (2915 m): az Ankogel-csoport déli részén lévő, kissé különálló hegytömb legmagasabb csúcsa, ezáltal pazar rálátással a Hohe Tauern keleti részére:

Déli irányban a Kreuzeck-csoport vonulatain túl már a Déli-Mészkőalpok csipkézett hegyei is feltűnnek:

Szemben a Kreuzeck-csoporthoz tartozó Polinik (2784 m) csúcs, távolban a Dráva völgyén is túl bal oldalt a Júlia-Alpok, középen a Karni-Alpok, jobb oldalt a Lienzi-Dolomitok, sőt jobb szélen még a Dolomitok sziluettjei is felsejlenek.

Nyugati irányban a Goldberg-csoportot, valamint az azon túli Schober- és Glockner-csoportokat (a képen az utóbbit sajnos kitakarják a felhők) láthatjuk be:

Bockhart (2226 m), Riffelhöhe (2697 m), Greilkopf (2581 m): A Goldberg-csoport északi részén lévő csúcsok, ahonnan egy egyesített videót teszek fel:

Großglockner (3798 m): ez Ausztria legmagasabb csúcsa, amelynek a megmászása már jóval technikásabb, mint a Venedigeré. Saját tapasztalat alapján ezt mindenféleképpen hétköznap érdemes megmászni, mivel hétvégén óriási a tumultus,  s emiatt a Kleinglockner (3770 m) és a főcsúcs közötti gerinc, az ún. Glocknersharte a tülekedések, lökdösődések miatt meglehetősen veszélyes! A csúcson videó készítésére nem volt lehetőségem, mivel csak a csúcskeresztnél körpanorámás a kilátás, (ami egyébként nagyon szép) ahová külön fel kell mászni, s mialatt felmásztam, a fényképezőmet odaadtam a túravezetőmnek, hogy örökítsen meg, és az már szóba sem jöhetett, hogy a fényképezőmmel együtt visszamásszak, mivel több mint 100-an(!) álltak sorban, hogy szintén megérinthessék a keresztet. Így nyugati irányban sem tudtam képet készíteni, amit nagyon sajnálok, mivel arra a legszebb a kilátás a Großvenediger felé. Persze azért a többi irányban sem rossz a kilátás. Déli irányban látható a felvezető utunk egy része a...

...Ködnitz-völgyben, azon túl a Schober csoport látható a Hochschober (3242 m) csúccsal, majd egészen távol hosszan a Déli-Mészkőalpok vonulata látszik. A képen pont szemben a Lienzi-Dolomitok, attól keletre a Karni-Alpok, nyugatra pedig a "valódi" Dolomitok helyezkedik el. Szabad szemmel a Dolomitok egyes csoportjait is (pl. Marmolada) meg tudtam különböztetni. Keleti irányban a felhők sajnos eléggé takarták a Hohe Tauern Goldberg és Ankogel csoportjait, viszont északi irányban is nagyon tiszta volt:

Előtérben Ausztria legnagyobb gleccsere. a Pasterze-gleccser látható, jobb oldalon távolban a hegyes csúcs a Groß Wiesbachhorn (3564 m), a bal oldalon lévő nagyobb csúcs valószínűleg a Hocheiser (3206 m), lent a képen látható völgyekben pedig komolyabb tavak vannak. Távolban pedig gyönyörűen látható az Északi-Mészkőalpok vonulata. Az utóbbin belül jobb oldalt a Berchtesgaden-Alpok a Königsjodler-klettersteiget is tartalmazó 2941 m magas Hochkönig csúccsal, középen a Loferer és Leoganger Steinberge vonulatai, bal oldalt meg valószínűleg a Kaiser Gebirge látható, amelyben a "Hegyi doktor újra rendel" című remek sorozatot forgatták.

Großvenediger (3666 m): ez Ausztria 4. legmagasabb pontja, amelyet viszonylag könnyű megmászni, mivel a felvezető utak csak trekkinget tartalmaznak, igaz hosszabb szakaszon veszélyes hasadékokkal teli gleccseren át. (A második mászásom alkalmával tanúja voltam gleccsehasadékból való mwentésnek is.) A csúcsról tiszta időben gyönyörű a kilátás:

Keleti irányban a Granatspitz (3086 m) és a Glockner csoportokra nyílik szép rálátás:

Közvetlenül szemben a Klein Venediger (3471 m) látható, távolban felirmerhető a Glockner csoport két "bástyája" is, az északi Groß Wiesbachhorn (3564 m, képen nem tűnik szélső csúcsnak) és a déli Grossglockner (3798 m) csúcsok is, a képen mindkét csúcs erősen hegyes.

Talán nyugat felé tekintve a legszebb a panoráma,...

...a képen is látszik, hogy egészen a látóhatárig (és azon is túl) bizony már a 3000-es csúcsok birodalma ez. A képen a legközelebbi csúcs (jobbközépen) a Gr. Geier (3360 m), azon túl az első magasabb csúcs a Simony Spitzen (3448 m), attól jobbra a képen a legszélső magasabb csúcs a Dreiherrenspitzen (3499 m), majd az utóbbitól délre (a képen a keleti oldalát nagyobb gleccser borította) a Röthspitze (3496 m). Az ezeken túl lévő havas csúcsok már a Zillertaler-Alpokhoz tartoznak.

Folytatás: http://www.turatars.com/blog/view/id_3723/title_Csucspanoramak-kilatasok-Alpok-4/.