Ezen blogsorozatomban az Alpok eddig általam bejárt részeit szándékozom bemutatni az Alpokaljától egészen a Nyugati-Alpok négyezres csúcsaiig. De előbb egy rövid áttekintés az Alpokról:
Az Alpok Európa második legmagasabb hegyvonulata (az első a Kaukázus), amelynek két fő része van:
Nyugati-Alpok, amely további két részre tagolható:
Dél-Nyugati-Alpok a francia-olasz határ mentén, amely szintén további hegységekre tagolható (Pl. Liguri-Alpok, Tengeri-Alpok stb.), viszont ezek a hegységek csak egy-két négyezres csúcsot tartalmaznak Franciaországban és eléggé távol vannak, így nem valószínű, hogy mostanában eljutok oda.
Észak-Nyugati-Alpok a francia-olasz-svájci határ mentén, itt található az Alpok 4000-es csúcsainak a jelentős része, így ezzel mindenféleképpen érdemes részletesebben foglalkozni. Természetesen ez is számos hegységből épül fel, a 4000-es csúcsok három hegységben, a Gráji-Alpokban, a Wallis-Alpokban és a Berni-Alpokban találhatóak.
A Nyugati-Alpokat más szempont szerint is fel lehet osztani, eszerint belső kristályos vonulat, közbülső üledékes vonulat, külső kristályos vonulat, külső üledékes vonulat alkotja.
2. Keleti-Alpok, amely további három részre osztható:
Déli-Mészkőalpok az osztrák-olasz-szlovén határ mentén, ezekhez tartozik pl. a Dolomitok, a Karni-Alpok, a Júlia-Alpok, a Garda-tó környéke, Karavankák stb.
Központi kristályos vonulat (Svájc, Olaszország, Ausztria térségében) ezeket alkotó hegységekben találhatók a Keleti-Alpok 3000-es csúcsainak a jelentős része, de a Bernine-csoportban 4000-es csúcsok is találhatóak. Főbb részei: Bernine-csoport, Ortler-csoport, Ötz-völgyi-Alpok, Zillertaller-Alpok, Hohe-Tauern, Nieder-Tauern, Fischbacher-Alpok.
Északi-Mészkőalpok Ausztria és Németország területén, ehhez tartozik pl. a Rax-Alpok, Hochschwab, Dachstein, Berchtesgaden-Alpok, Karwendel, Lech-völgyi-Alpok stb.
Az Alpokat bemutató sorozat első részében a Stájer Elő-Alpok általam bejárt részeit járjuk képzeletben végig az Alpokaljától a Tauern hegységekig, ami a központi kristályos vonulat keleti nyúlványát jelenti.
A Stájer Elő-Alpokat további részekre lehet osztani:
Alpokalja: más néven Keleti Stájer-Elő-Alpok, amely Magyarországra is átnyúlik. Hazánk területén két fő része található, a Soproni- és a Kőszegi-hegységek, de határainkon kívül további hegységek is tartoznak hozzá: Lajta-hegység, Rozália-hegység, Púpos világ, Borostyánkői-hegység. Legmagasabb pontja a Púpos világban lévő Eselberg (974 m) csúcs.
Középső Stájer Elő-Alpok: az előbbitől nyugatra, a Semmering-hágótól és a Mürz folyótól délre lévő, már 1700 m-t is meghaladó, de még lankás csúcsokkal rendelkező hegységek: Wechsel, Fischbacher-Alpok, Grazi-felföld.
Északnyugati Stájer Elő-Alpok: a Mura folyótól nyugatra lévő Gleinalpe és Stubalpe tartozik hozzá, ezeket jelen blogomban sajnos csak messziről láthatjuk.
Délnyugati Stájer Elő-Alpok: legfőbb hegysége a Koralpe, sajnos nem jártam még benne.
Soproni-hegység
Soprontól délre emelkedő hegyvonulat, amelynek a legmagasabb pontja az osztrák oldalon lévő 606 m magas Bren-tető. A következőben tárgyalt Kőszegi-hegység túra előtt egy rövid félnapos látogatást tettem benne, amely során a hegység méretéhez viszonyítva nagy számú épített kilátóból kettőt kerestem fel. Az egyik a 482 m magas Várhely, ahonnan szépen beláthatjuk az Alpokalja előbb említett hegységeinek egy részét is:
Látható innen Sopron mellett a Fertő-tó is,...
...de a fő-fő látványosság a Wechsell-hegység, a Fischbacher-Alpok, a Rax-Alpok és a Schneeberg:
A kép jobb oldalán a Soproni-medencén túl a Vulka-medence, azon is túl meg a Rozália-hegység látható.
Egy zoomolt kép is a Fischbacher-Alpokról, a Rax-Alpokról (2007 m) és a Schneebergről (2076 m):
A kép bal szélén lévő havas csúcs a Stuhleck (1782 m), az azt követő magasabb csúcs a Semmering-hágónál lévő Sonnwendstein (1523 m), majd a hágó másik oldalánál lévő Kampalpe (1534 m) és Drahte kogel (1565 m), jobb térfélen meg a Rax-Alpok a Heukuppe (2007 m) csúccsal, és a Schneeberg látható a Klosterwappen (2076 m) csúcssal. A Schneebergtől balra tippem szerint a Krummbachstein (1602 m) csúcs tűnik fel. Előtérben a Soproni-hegység Ausztriába is átnyúló vonulata tárulkozik elénk.
Másik kilátó meg a hegység magyar területen lévő legmagasabb pontján, a Magas-bércen (557 m) lévő volt, amit felkerestem, a várakozásommal ellentétben közel sem volt körpanorámás a kilátás, azonban nyugatra az osztrák Alpok keleti hegyeire innen is rá lehet látni.
Kőszegi-hegység
Ez is az Alpokaljához tartozik, amely hazai viszonylatban a Soproni-hegységgel együtt három szempontból is különleges, egyrészt csak ezen hegységeket alkotja elsődlegesen kristályos kőzet, másrészt csak ezen hegységekből gyönyörködhetünk magashegyi csúcsokban (leszámítva azt az évi néhány napon lévő tiszta időt, amikor az Északi-középhegység legmagasabb csúcsairól láthatjuk a Tátrát), harmadrészt meg csak a Kőszegi-hegységben található nagyobb számban őshonos fenyves.
Kőszegi-hegységben volt az életem első komolyabb túrája középiskolás koromban ún. erdei iskola program keretében, amelynek része volt az Óház-tető (607 m) és fakultatívan az Írott-kő (882 m) megmászása is. Volt is tőle napokig tartó izomlázam, azonban bennem ezzel indult el a túrázás szeretete, igaz aktívabban csak 8 évvel később kezdtem el. Azóta nosztalgiából immáron fényképezőgéppel kétszer is jártam a Kőszegi-hegységben.
Óház-tető (607 m): Kőszeg feletti hegy, amelynek a kilátójából szép kilátás fogad különösen hazánk egyik legszebb kisvárosára, Kőszegre:
Innen már az Osztrák-Alpok keleti nyúlványaira is gyönyörűen ráláthatunk:
A képen középen szemben a Borostyánkői-hegység, távolban bal oldalt az Alpok legkeletibb 1700-es hegysége, a Wechsell-hegyég (1743 m), középen az Alpok legkeletibb 2000-ese, a Schneeberg (2076 m) látható, jobb oldalon meg a Púpos világ hegyei csillannak fel.
Az Írott-kő gerincén a kilátótól keletre tarvágás által kilátás is nyílik a hegység déli részére:
Az előző 2 hegycsúcson kívül még a Tábor-hegy (644 m) oldalában akad természetes kilátóhely déli irányba az Írott-kő, Kendig-csúcs, Óház-tető közötti gerincre:
A Tábor-hegy (644 m) és az Óház-tető (607 m) közötti gerinc egyik szakaszáról szép rálátás adódik az osztrák Rőtfalva és Rendek településekre, valamint a Soproni-hegységre is:
Wechsel
Az Alpok legkeletibb, 1700 m-t meghaladó magashegysége, amelynek gyönyörű, erdőhatárból kiemelkedő füves gerince van sziklaalakzatokkal a magyar határtól nem is messze. Ebből kiindulva kilátásokban is bővelkedik ez a hegység.
Niederwechsel (1669 m): a gerinc keleti végénél lévő csúcs, ahonnan szépen visszatekinthetük az Alpokalja hegységeire:
Közvetlenül szemben a Steinerne Stiege (1505 m) csúcs, mögötte pedig az előbb tárgyalt Alpokalja látható más szemszögből. Bal oldalt távolabb a Soproni-hegység, középen a Púpos világ, jobb oldalt meg közelebb a Borostyánkői-hegység, mögötte meg a Kőszegi-hegység emelkedik.
Hochwechsel (1743 m): Az Alpok legkeletibb 1700 m-t meghaladó magashegyi csúcsa, ahonnan természetesen gyönyörű kilátás is adódik:
Egy panorámakép is innen az Alpok magashegyi részének a legkeletibb részére:
Jobb oldalt szemben a Fischbacher-Alpokat látjuk az 1782 m magas Stuhleck csúcssal, attól jobbra a felhősúrolta Rax-Alpokat és a Schneeberget, jobb oldalt távolban meg a Hohe Wandot, az utóbbitól balra még távolabb a Dürre Wand is kikukucskál.
Fischbacher-Alpok
A Semmering-hágótól közvetlenül délre helyezkedik el, ahonnan tiszta időben a kilátóhelyeiről nagyon szép rálátás kínálkozik az Osztrák-Mészkőalpok keleti részére. Jellemzője rá, hogy döntően erdei fenyő borítja, és kiterjedt hegyi tanyavilággal rendelkezik. A Stuhlecket a sípályái révén főleg télen meglehetősen nagy tömeg látogatja, viszont a hegység többi része jóval nyugisabb hely.
Stuhleck (1782 m): ez a Fischbacher-Alpok legmagasabb pontja, amelyet egy hótalpas túra keretében másztam meg gyönyörű szép tiszta időben, így a csúcsról egy remek körpanoráma tárult elém:
Amint az előbb említettem, a helyzeténél fogva remek rálátás kínálkozik róla az Osztrák-Mészkőalpok keleti hegységeire:
Képen balról jobbra haladva a Hochschwab (Hochschwab, 2227 m), a Veitsch-Alpok (Hohe Weitsch, 1981 m), a Ybbstal-Alpok (Dürrenstein, 1878 m; Ötscher, 1893 m), a Schnee-Alpok (Windberg, 1903 m), a Rax-Alpok (Heukuppe,2007 m) és a Schneeberg (Klosterwappen, 2076 m) hegységek és csúcsok láthatóak.
Egy normál méretű kép is, amelyen a Schneeberg, a Rax-Alpok és a Schnee-Alpok jobban látható:
Lent a Mürz folyó völgyét lehet látni, amely fölé többek között a Kampalpe (1534 m) és Drahte Kogel (1565 m) csúcsok emelkednek. Felismerhető a bal oldalon látható Schneealpe legmagasabb csúcsa is, az 1903 m magas Windberg, valamint a középen lévő Rax-Alpok bal szélén lévő legmagasabb csúcsa is, a 2007 m magas Heukuppe is, amely utóbbiból ágazik ki a kicsit távolabb lévő Nagy-fennsík, valamint a kicsit közelebb lévő Kis-fennsík. Jobb oldalon a Schneeberg két csúcsa, a Klosterwappen (2076 m) és a Waxriegel (1888 m), valamint az előtte lévő Krumbachstein (1602 m) csúcsok is felismerhetőek.
Steinriegel (1577 m): A Pretulalpe szélkerekekkel teli gerincének délnyugati végénél lévő csúcs, ahonnan szinte az egész Fischbacher-Alpokat beláthatjuk:
Egy kép is innen a Fischbacher-Alpoktól délre lévő hegyek szemléltetése céljából:
Közvetlenül szemben a Wechsel hegység egyik délnyugati oldalgerincét láthatjuk, míg távolban bal oldalt a koporsóalakú hegy a Masenberg (1261 m), középen kicsit közelebb a Wildwiesen (1254 m), az utóbbitól jobbra szintén picit távolabb meg a Rabenwaldkogel (1280 m) csúcsok tárulkoznak elénk. Jobb oldalt meg már a Grazer Bergland nyúlványai tűnnek fel.
Teufelstein (1490 m): a hegység nyugati részén lévő hegytető, amelynek a csúcsán gyönyörű sziklaalakzat található szép kilátással:
Kettő kép is innen, az elsőn a sziklaalakzattól keletre lévő másik kilátóhelyről láthatunk rá nyugatról a Fischbacher-Alpok Pretulalpe és Stuhleck csoportjára valamint a Wechsel hegységre:
A második képen meg magáról a szikláról láthatunk rá a Grazer Bergland hegyeire:
Bal oldalon az Almenland fennsík hegyeit, (a később tárgyalt Hochlantsch csúcsról felülnézetből is látható), középen a Hochschlag (1580m) tömbjét, mögötte a Hochlantsch (1720 m) csúcsot, jobb oldalt meg a Fischbacher-Alpok legnyugatibb tömbjét, a Rennfeld (1629 m) csúcsot láthatjuk.
Stanglalpe (1490 m): Az előzőtől északnyugatra található hegytömb nyugati csúcsa, amelyen ottjártamkor éppenséggel nem volt verőfényes napsütés, de a hely hangulata céljából egy képet teszek fel innen is, amelyen a Mürzstegi-Alpok keleti vonulataira és a Schneealpe hegységekre láthatunk rá:
Közvetlenül szemben a Hochheck (1418 m), Roßkogel (1479 m), Kreuzschober (1410 m) gerinc helyezkedik el.
Grazi-felföld
Graztól északra helyezkedik el, amelynek a fő-fő látványossága a Medve-szurdok, de nekem ezen a túrán ennél is jobban tetszett a föléje magasodó Hochlantsch (1720 m), ami az egész hegység legmagasabb pontja és gyönyörű sziklás ösvényen közelíthető meg. Ha egy Medve-szurdok túraprogram a Hochlantsch csúcsot nem tartalmazza, akkor az eléggé "csökkentett" értékű, mivel egy napba bőven belefér a csúcs is. Ránézésre a hegységet ugyan mészkő alkotja, ennek ellenére mégsem a Mészkőalpokhoz, hanem a Központi-Alpokhoz tartozik.
Hochlantsch (1720 m): tehát ez a Grazi-felföld legmagasabb pontja, ahonnan az egész hegységet be lehet látni:
Három kép is innen, az elsőn északi irányba láthatunk el a szemben lévő Rennfeld (1629 m) gerincére, valamint a távolabbi Hochschwabra,...
...a másodikon délkeletre a Grazi-felföldön belüli Almenland alpesi legelőkkel borított fennsíkjára...
...a harmadikon meg délnyugatra a Mura folyó által körbeölelt Gleinalpe vonulataira:
Közvetlenül szemben a Mura völgye felett a Hochalpe csoport helyezkedik el, távolabb a felhők által súrolt egyik csúcs a hegység legmagasabbika, az 1988 m magas Speikkogel. Távolban meg már a Niedere Tauern hegységei látszódnak.
*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***
Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz.
Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.
Kedvencek
Digg
Del.icio.us
StumbleUpon
Google
