Az úgy kezdődött, hogy tavaly nyáron Szerbiában túráztunk és belekóstoltunk a Stara planina hegységbe is. Akkor határoztuk el, hogy folytatjuk a felfedezést. Május elsején térképpel és túratervekkel tértünk vissza. Nem csalódtunk mert egy gyönyörű szinte érintetlen hegységet ismertünk meg. Az érintetlenség nem csak a természeti képre vonatkozik, hanem a túrisztikai feltártságra is. A jelzett túrista utak inkább csak a térképen léteznek. A hegység központi részét leszámítva helyettük csak erdei földutak és szekérutak találhatók. Öt nap alatt nem is talákoztunk mással csak egy favágóval. 

A főgerinc észak-nyugatről húzódik dél-keleti irányba. Legmagasabb csúcsa a Midzor 2136 m magas. Az Alacsony-Tátrára emlékeztető hullámzó főgerinc csúcsai 1900 m felettiek. Joggal nevezhetjük tehát a Stara Planinát magashegységnek. A túrák nehézségét tekintve azonban közel áll egy középhegységhez. Nincsenek kitett, sziklás, mászást igénylő szakaszok. Az utak egyenletesen emelkednek a gyephavas színt főlé. Mindez a szerbiai oldalra érvényes. A kanyargó főgerinc vonala megegyezik az országhatárral. A bolgár oldalon a gerinc meredeken néhol függőlegesen szakad le a szomszédos ország felé. Erről az oldalról egyetlen út sem vezet fel.

Valamikor ezt a határt erősen őrizhették. A határkövek most is jól láthatók szabályos távolságban egymástól. Az első világháborúban szerbia és bulgária hadban állt. Erre az egykori lövészárkok emlékeztetnek. Mostanra azonban a szerb oldalon a határör laktanyákat (számszerint kettőt ) már régen leszerelték és nem használják. Kedvencem volt  bolgár oldalon egy már csak falakkal rendelkező apró épület, közvetlenül 200-250m-el a legdélibb csúcs a Kopren (1964 m) alatt. Az egykori katonai épület kitettsége a Dolomitok háborus létesítményeit idézi.

Egyedül a hegység központi része civilizált, mondhatni túlcivilizált. Itt helyezkedik a Babin zub csúcs ( szabad fordításban Banyafog ) mely egy népszerű síterep, felvonókkal és hóágyúkkal. Ide aszfaltos út vezet fel és kb 1500 magasságban egy régi és egy új építésű szálloda található. Ide nyáron is sokan feljönnek hogy megcsodálják alúlról és felűlről az óriási, vörös homokkőből felépülő sziklatornyokat. Ezek a " fogak ". A régi szállodától indul a Midzor csúcsra a legkönnyebb, legrövidebb és mint említettem jól jelzett túristaút. Magam és túratársaim ilyen könnyen még nem jutottak fel 2000 m fölé. 

Beszámolómban még sok mindenről nem írtam. A lovakról, a növényzetről, a vízesésekről, a völgyek sziklaalakzatairól. Még megemlítem az ottani a falvak népét. Még hagyományos módon próbálnak gazdálkodni, de számukra a szegénységből kivezető út csak az idegenforgalom lehet. Erre most kezdenek rájönni és ráállni. Elsősorban a régi házakat és telkeket megöröklő unokák. Ennek révén találtunk mi is jó szállást internetes oldalon. A Stara Planina most még érintetlen most kell felkeresni.

Címkék: Stara Planina Hegység