Ki jön velem az erdőbe? – 1. felvonás

Hogy miért ez lett a túra címe? Nos ennek van egy kis rövid története. A legutolsó túrámat követően, amit szeretett túravezetőim kedvéért csináltam, meghánytuk-vetettük az élményeket, amelyek során Andi a következőket mondta: „Igen-igen, nagyon kellemes emlék ez a hétvége. :) És azért belegondolva, kezdhetted volna a túravezetést kevésbé kritikus csapattal is, mint 2 túravezetővel :D Szóval, ha nekik meg tudtál felelni, ezek után már bárkit bevihetsz az erdőbe.. :D” Erre a mondatra lecsapva jött az ötlet, hogy wow, akkor a következő túra címe legyen: Ki jön velem az erdőbe? :D És így is lett :)

Megint egy újabb szüzességet vesztettem el: az első túrakiírásom :D Hogy megint mást idézzek, Gyula így nyilatkozott: „ennyi szüzességet még nem veszített el a közelemben nő, mint te :))))” Ekkora beszólást :D És tényleg :)  Május óta, annyi minden volt, amit először csináltam életemben; első túrám egyedül, aztán első túrám túratársakkal, első via ferrata, eső kétezres hegyem, első túra vezetésem, első facebook eseményem… és még mennyi minden van amit nem csináltam, és nem próbáltam, úgy látszik későn érő típus vagyok :D

A túra reggele igazán remekül kezdődött…

Üzenet:  kolléga nem jó helyen szállt le a metróról….semmi gond, szerencse, hogy a sofőr ezt is belekalkulálta a menetidőbe :D Majd telefon…busszal érkező kolléga: nem tudtam kaját venni, vennél nekem valamit? Hogyne Drágám :) Mert ugye, miért ne segítenénk egymásnak, abban amiben tudunk, csak az idővel volt némi versenyfutásom, mert mindez persze már akkor történt, amikor beültem a kocsiba, hogy időben elinduljak, mégse én érjek oda utoljára. Mit ne mondjak sikerült :D Mármint utolsónak odaérnem :D Üdvözöltük egymást. 9 fős létszámmal indultunk, és szerencsére veszteség nélkül is érkeztünk vissza.

Az időjárás csodálatos volt. Ajándék volt az a ragyogó napsütés, ami kisért minket a Muzslára fel.  Szerintem körülbelül a Kis-Koncsúrig jutottunk, ott megláttam egy kis tisztást, gyönyörű kilátással, és kényszert éreztem, hogy jó, akkor álljunk meg kicsit enni, inni pihenni, mert itt élvezetesebben tehetjük meg, mint a Muzsla tetőn.  Jó példát mutatva gyorsan le is huppantam a fűbe, körbe néztem… süt a nap, kék, az ég, szép a kilátás, csak élvezzük! Ne is menjünk tovább! :D Persze nem maradtunk, mert nem azért jöttünk :) Na Muzslára fel!

Szépen egyenletes tempóban haladtunk a csúcs felé, Sanyinak köszönhetően a kilátó pontokról részletes földrajzi, és geológiai ismereteket kaptunk a Mátráról.  Egy kétlábon járó földrajzi lexikon :) Ezúttal is köszönet neki. :) A Muzslára hipp-hopp fel is értünk. Azt hittem nehezebbek lesznek az emelkedők a hirtelen szintemelkedés miatt, de nem fogott ki rajtunk. Pár óra gyaloglás után, fel is értünk a csúcsra. Megálltunk pihenni. Előkerült a hátizsákból sok finomság, ettünk ittunk, mulattunk…ja mulatni nem mulattunk, mert ott hirtelen olyan hűvös lett, hogy 15 perc alatt úgy áthűltünk, hogy a csoportkép elkésztésével már nagyon kellett igyekezni, hogy ne fagyjunk oda.  Az addigi laza öltözékre gyorsan felkapkodta mindenki a nagykabátot, és a sapka, kesztyű is előkerült. Akkor kellett eldöntenünk, hogy akkor merre menjünk tovább. Csináljuk-e meg az eredeti távot, vagy rövidítsünk, vegyük elő a B verziót? Mindenki nagyon lelkes volt, megszavazták az eredeti útvonalat.  Nem kellett volna! (A tanulságokat, majd a végén összegzem)

A kilométerek nagy része még hátra volt. A lefelé vezető útvonalon nagy szintkülönbségek nem voltak, és nagy örömünkre beleszaladtunk, egy pihenőbe, ahol volt egy traktorkerék hinta felszerelve, amit mit ne mondjak muszáj volt kipróbálni :D A nagy gyerekek játszottak egy kicsit, aztán haladtunk tovább. Sokáig széles erdészeti út vezetett. Még örültem is, hogy ha ez ilyen lesz végig, akkor nem is kell aggódnunk, hogy hogy jutunk ki az erdőből miután ránk sötétedett.  Lassan közeledett is a négy óra, ahonnan már várható volt a sötétedés, elővettük a fejlámpáinkat, hogy kéznél legyenek, ha szükség van rá, és úgy haladtunk tovább. Persze, hogy a széles szekérút itt ért véget :) Be az erdőbe, valami csapáson, vastag avarréteg, nem is igazán látod, hogy hova lépsz, és merre megy az út, és persze a szürkület sem könnyítette meg a haladást. Ugye amikor már az ember kilépne, hogy minél hamarabb kiérjen az erdőből. És akkor jött a kalandos rész…., vagy nevezhetjük NTSZN-nek (Nincsen Túra Szívás Nélkül :D) amikor egyszer csak egy -némi túlzással – szakadék tátongott előttünk. Sejtésem szerint ez  a János vára után volt valahol. Meredek, nem is lehet lemenni csak szerpentinben, egyik fától a másikig, a talaj poros volt, morzsalékos, nagyon kellett figyelni, hogy hova, és hogyan lépünk. Szerencsésen leérkezett mindenki, átugrottunk a patakon, és körülbelül akkor ránk is borult a sötétség.  Onnan még pár kilométer várt ránk sötétben. A sötét erdőben nincs túl sok látnivaló…csak mentünk a jelzés után, és egyszer csak kiértünk a templomhoz, ahol parkoltak az autók. Mindenki megkönnyebbült, és nagyon boldog volt :D Végre, vége :) Nem volt könnyű túra, mondhatjuk inkább bruti túra volt :) Minden esetre köszönöm a jelenlévőknek a kitartásukat, közreműködésüket, igazán mindenki odatette magát :)

Ezt az útvonalat jártuk be:

https://www.termeszetjaro.hu/hu/tour/gyalogtura/szurdokpuespoeki-muzsla/118198314/#dm=1 

Jöttünk, mentünk, fetrengtünk, pózoltunk, hintáztunk :D

A túra képekben: https://photos.app.goo.gl/qDkgHudAYgtPR7zz8

Azt hiszem nem ártana túra közben jegyzetelnem lassan, hogy mi mennyi  idő, meg pontosan hol vagyunk, de ezt még egyelőre hanyagolom, mert leginkább azzal vagyok elfoglalva, hogy bámészkodok, meg megyek :) Még nem voltam úgy túrázni erdőben, hogy le lett volna lombkoronája a fáknak, és arra jöttem rá, hogy így sokkal többet lehet látni a dombokból, hegyekből, mint máskor.  Minden évszakban meg lehet találni a táj szépségét. Nekem nagyon tetszett így pucéron is az erdő :)

És akkor a tanulságok:

1.     Ha hideg van, tervezd úgy az útvonalat, hogy félúton valahol legyen egy hely, ahol át lehet melegedni. Most nem volt annyira hideg még, de jól esett volna.

2.     A tél közeledtével célszerű korán kezdeni a túrát, hogy sötétedés előtt kiérj az erdőből.

3.     Nem muszáj ragaszkodni ebben az időszakban a 20 km fölötti távhoz, mert aztán hallgathatod, hogy ott vagyunk már? :D

szAgi

Címkék: Mátra Muzsla