Sárospatak, Harda-vár GPS: É 48 23,709 K 21 32,909.

A Zemplén-hegység térképén számos egykori várra utaló helynevet találunk. Érdekes volt ezeket bejárni, de többnyire csak egykori szőlőültetvények leomlott támfalait találtuk az elbozótosodott hegyhátakon. (Kovácsvágás, János-vára, Tolcsva, Vár-hegy, Boldogkőváralja, Tó-hegy, Boldogkőújfalu, Virágvár, Hejce, Süllyedt Bán-hegy stb.) Másutt, a vulkáni működés során kialakult egykori parazitakráter lepusztult bakhátát nevezte el a nép „Ördög-várnak” (Hollóháza).

Egyedül a korábbi írásomban már említett Jakab-váránál és a Zempléni-hegység K-i sarkában, Makkoshotyka templomától ÉK-re 4,6 kilométerre található Nagy-Hardavár^[1] 265 méter magas gerincén találtunk egykori erődítésekre utaló nyomokat. Ez utóbbi a Sátoros-hegyek és a Háromhuta feletti magasabb csúcsok között elterülő dombvidék részét képező, mintegy 1,6 km hosszú ÉNy – DK irányú gerincet É-ról a Nyilazó-völgy, Ny-ról a Radvány-völgy, D-ről pedig a Róka-völgy határolja.

A Nagy-Hardavár ÉNy-i irányba lejtő nyúlványa a Radvány-bérc. Az 50-55 méter széles, 40-65 m közötti relatív magasságú, meredek oldalakkal határolt hátságát az Ny-i végétől mintegy 320 méterre, egy sekély árokkal átvágták. Az árok a gerincen haladó szekérút középvonalától D-i irányban 26 m hosszú és a letörés pereménél véget ér. É-ra 31 m, majd ívesen ÉNy-ra kanyarodva egyre keskenyedő teraszként további 32 méteren át a meredek letörésig követhető. Az árok jelenlegi szélessége 5-6 m, mélysége 0,6-1,1 m között változik. Az árokból kidobott földből a Ny-i védett oldalon sáncot emeltek, melynek szétomlott vonala ma is jól látható a felszínen.

Az É-ÉNy-i oldalon, ahol az árok teraszban folytatódik, felette egy második terasz lapos vonala is megfigyelhető. Az ebből kitermelt földdel feltehetőleg az alsó terasz partfalát igyekeztek tovább magasítani. Az átvágást és a sáncot egykor bizonyára a gerincre merőlegesen a nyeregbe, tehát annak legkeskenyebb pontjára ásták, de a talajlemosódás miatt ez a pont mára 1,3 méterrel lejjebb és 53 méterrel keletebbre vándorolt. Nováki Gyula[2] régész barátom, a fotók és a felmérési rajz alapján őskorinak gondolja.

Az erődítésről okleveles adat nem ismert. A Nagy-Hardavár első említését Újlaki István sárospataki főerdész 1877-ben összeállított helynév-gyűjteményében találjuk. Feltehetőleg a tőle 3,5 km-re, ÉK-re lévő Tarda-völgy is ugyanarról a személyről kaphatta nevét, csak a helynevek összeírásakor egyiket így, másikat amúgy jegyezték fel. A helynév alapján a számításba jöhető gerinceket bejárva, 2017 májusában Zana Tibor és Rácz Éva túratársaimmal találtuk meg a gerincátvágást.

Megközelítés és egyéb észrevételek:

1. Az Országos Kéktúra és a zempléni piros D-i kereszteződése, a Rákóczi-fa közelében található Pusztadelelőnél van, ahová három irányból is eljuthatunk: D-i irányból a Sárospatakról Károlyházán át a zempléni piros jelzésen, K-i irányból Sátoraljaújhely felől a kék +jelzésen, majd az Országos Kéktúrán Ny-i irányba, Boldogkőváralja felé haladó ágán, vagy É-ról Mikóháza felől szintén a Zempléni piros jelzésen. Innen az Országos Kéktúrán Ny-i irányba Cirkáló-tanya felé indulunk. 420 m után az OKT egy vadvédelmi kerítéssel körbevett vadföld sarkánál balra, D-DK-i irányba fordul, mi azonban a jelzést elhagyva, eddigi irányunkat tartva 40 métert még a vadföld másik kerítése mentén haladunk. Majd utunk ÉNy-nak fordul. Az enyhén emelkedő bokros, de jól átlátható erdőben jobbról mellőzzük a 261,9 m magas, lapos dombot. Újabb 110 m után egy visszabokrosodott irtásos rész Ny-DNy-i oldalán elhaladva, idővel ismét erdőbe érve a 266,5 m-es főcsúcs rejtőzik a bozótos fák alatt. Az itt kezdődő Radvány-gerinc mentén a ritkán használt szekérúton egy nyereg után a 249,4 m-es apró dombra jutunk. A dombtetőtől a következő nyereg 204,6 méterre van és innen a sánc árkának középvonala további 53,1 m. Az út jobb É-ÉK-i oldalán, a gerincátvágás D-DK-i oldalán álló fa törzsére helyeztem a kódtáblát.[3]

Címkék: Sárospatak Kovácsvágás OKT Zemplénipiros