Ez a cikk a http://www.turatars.com/blog/view/id_3524/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/ blog folytatása.

Eperjes-Tokaji-hegység

Meglehetősen tagolt, változatos, sok csúcsból álló, andezitből és riolitból felépülő vulkanikus hegység. Főbb részei:

• Sóvári-csoport: ebben található az Északi-középhegység legmagasabb csúcsa, az 1092 m magas Simonka. Másik nevezetessége a herlányi, működő (!!), bár az ismertektől eltérően ez nem meleg- hanem hidegvizes gejzír.
• Dargó-csoport: Dargó-hágó és Kisszalánc-völgy között húzódó hegycsoport.
• Milic-csoport: szlovák-magyar határon végigfutó gerinc, amelynek a legmagasabb pontja a Nagy-Milic. (894 m). Érdekesség, hogy ezen hegycsoport kezdeténél található Magyarország legöregebb hegye, a Felsőregmec melletti Vitányi-rög a Mátyás-heggyel (311 m).
• Hegyalja: Telkibányánál lévő Bózsva völgyétől délre eső hegycsoport, tehát a Zempléni-hegység legnagyobb részét alkotja, legmagasabb pontja a Gergely-hegy (783 m).

A hegységhez több különálló hegycsoport is tartozik, pl. a Tokaji-hegy, a Sátoraljaújhely melletti Sátoros-hegyek, vagy a szlovák oldalon lévő Zempléni-szigethegység, ami önálló hegységnek is tekinthető

Geopolitikailag a hegységet a trianoni határ két részre osztja:

• Zempléni-hegység
• Szalánci-hegység

Tokaji-hegy: a Zempléni-hegység déli részén Tokaj felett egy teljesen különálló hegycsoport, aminek a legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (528 m). Fő-fő látnivalója a tarcali bányató, de néhány kilátóhely is akad rajta. Közülük a legszebb talán a tarcali bányató feletti kilátópont,...

...amelyen a bányatón kívül beláthatjuk a hegycsoport főbb csúcsait is, a bányató fölötti Fekete-hegyet, a Nagy-Kopaszt (528 m, tetején tv-toronnyal) és a Kis-Kopaszt.

Az előbbi képen látható Fekete-hegyről is remek rálátás kínálkozik a bányatóra, Tarcalra és a távoli Szerencsi-dombságra,...

...valamint a Zempléni-hegység déli részére is:

A képen lent Bodrogkeresztúr települést, felette pedig a Cigány-tető (474 m) vonulatát láthatjuk, amelyen túli vonulatban már 500-as csúcsok (pl. Bogdán-tető, Hollós-tető) emelkednek, a kép bal szélén meg a Krakó (402 m) csúcs látható. Jobb oldali távolabbi vonulatban bal szélen a Szokolya (611 m) csúcs tekint ránk, a Komlóska fölé magasodó, körpanorámás kilátást nyújtó Pusztavár-tető (420 m) meg a jobb szélen lévő tömbben található.

A Tokaji-hegycsoport legmagasabb csúcsáról, a Nagy-Kopaszról délnyugati irányba kínálkozik kilátás az Alföldre, bár nem sok érdekes dolgot figyelhetünk meg fentről, hacsak nem sikerül valahogy a (nem látogatható) tv-toronyba bejutnunk.

A Tokaji-hegy keleti oldaláról Tokaj északi részére. valamint a Bodrog és Tisza folyókra is nyílik némi rálátás:

Sátor-hegy (328 m): Abaújszántó melletti jellegzetes alakú kettős hegycsoport egyik csúcsa a Krakó (402 m) mellett. Ezeken nem jártam még, azonban ráleltem Tündérdombi fények Youtube csatornájára, amelyen részben szintén kilátóhelyekről készült remek full-HD-minőségű videók találhatók, és engedélyt kaptam rá, hogy felhasználhassam a Sátor-hegyen készült videót, amelyen ráláthatunk a Zempléni-hegység nevezetesebb 700-as csúcsaira is, a Borsó-hegyre (757 m), a Gergely-hegyre (783 m) és a Magoskára (734 m), továbbá a Szerencsi-dombságot is egészen közelről láthatjuk, valamint a Bükk is feltűnik:

Pusztavár-tető (420 m): Komlóskától délre lévő várrom, ahonnan a Zempléni-hegység délkeleti részére parádés körpanorámás kilátás tárulkozik elénk:

A videót nézve érdemes egy kicsit a Zempléni-hegység morfológiájával is foglalkozni. Alapvetően egy hosszú északi-déli irányú főgerincből áll, amelyekből számtalan kisebb-nagyobb szerteágazó oldalgerincek ágaznak ki, amelyek közé medencék ékelődnek be. Emellett a hegységhez még számtalan különálló hegycsoportok is tartoznak. A főgerinc első magasabb csúcsa délről a Szokolya (611 m) csúcs:

Sajnos a csúcson busz indulás miatt kevés időm volt, így nem csináltam olyan képet, amelyen a Tolcsva-patak-völgyi-medencén túli főgerinc folytatása látható lenne észak felé, azonban az előző full-HD minőségű videón jól nyomon követhető a főgerinc déli része a teljes belátható tartományban. Az oldalgerincek közül mindenképp említésre érdemes a Huta-völgytől északra kiágazó (képen a távolabbi) gerinc,...

...aminek az első nagyobb csúcsa a Nagy-Péter-mennykő (709 m). A Sólyom-bérc (564 m) a képen valószínűleg a második hegytömb bal oldali csúcsa lesz (amelynek az oldalában tarvágás van), a jobb oldali csúcsa meg a Soltész-hegy (588 m), amit a Nagy-Kőrős (595 m) tömbje követ. Ez a kelet-nyugati oldalgerinc a Pap-hegy (527 m) környékén tovább ágazik északi és déli oldalgerincekre, az utóbbi körbeöleli a Komlóskai-medencét  is, maga a Pusztavár-tető (420 m) is ezen gerinc végén helyezkedik el. A hegység magasságához viszonyítva ennek az oldalgerincnek a hosszúsága, tagoltsága, szétágazásai mindenképp rendkívül számottevő, Kárpát-medencei viszonylatban is egyedülálló. Még egy kép innen, amelyen a Komlóskai-medencét láthatjuk:

Az előbb tárgyalt kiterjedt oldalgerincen további szép kilátóhelyek találhatóak Háromhutától északra az OKT mentén:

Kerek-kő: talán az egyik legszebb zempléni kilátóhely északi irányba Háromhuta és Rostalló között:

A szemben lévő vonulat legmagasabb csúcsa a Csattantyú-hegy (638 m), a képen kb. félúton kivehető hosszú völgyben (Kemence-patak-völgy) vezet a Pálháza-Rostalló közötti kisvasút. Távolban a Milic-csoport is kivehető.

Sólyom-bérc (564 m): Mlaka-rét közelében lévő, szintén remek kilátóhely délnyugati irányba:

A Huta-völgyön túl a szemben lévő hegyvonulat oldalában található a Bődi Gábor Óhutai körtúrájának útvonala szintén számos kilátóhellyel, sajnos azt még nem jártam be, azzal majd később tervezem jelen blogomat bővíteni. Jobb oldalt a Regéci várhegy (639 m) is egyértelműen felismerhető, mögötte meg a Magoska (734 m) csúcsot is tartalmazó vonulat látható. Balközépen a Hajagos-tető (660 m), bal szélen a Szokolya (611 m) csúcs is látszódik.

Egy videó is innen, amelyen a Tolcsva völgyén keresztül egészen a Tokaji-hegyig (528 m) is elláthatunk:

Nagy-Péter-mennykő (709 m): talán az egész Zempléni-hegység legszebb kilátóhelye, ahonnan beláthatjuk a Zempléni-hegység (határon belüli) majdnem teljes északi részét, emellett tiszta időben már az Északkeleti-Kárpátokhoz tartozó Vihorlát-hegység vonulatát is felismerhetjük (videón is látható):

Kettő kép is innen, az elsőn a szemben a Sas-bércet (620 m), távolban bal oldalt a főgerinc kánya-hegyi (626 m) szakaszát, középen a Milic-csoportot a Nagy-Milic (893 m) csúccsal, jobb oldalt távolabb a Lipovec (619 m) csúcsot, szemben pedig a Csattantyú-hegyet (638 m) láthatjuk:

A második képen pedig keletre tekinthetünk el, bal oldalt szintén a Csattantyú-hegy (638 m) tömbjét, attól jobbra a Kemence-patak-völgyet, jobb oldalt távolban a Fekete-hegyet (577 m), valamint Magyarország egyik legszebb hegycsoportját, a Sátoraljaújhely melletti Sátoros-hegyeket láthatjuk az 514 m magas Magas-heggyel:

Nagy-Szarvas-kő: a Nagy-Péter-mennykővel szembeni Sasbérc (620 m) oldalában lévő kilátóhely jelzetlen területen, ahonnan szintén a Kemence-patak-völgy környezetét láthatjuk be:

A főgerinc Hegyaljára eső vonulata mentén 3 kilátóhely említendő meg.

Kőrös-hegy (617 m): Baskó fölött lévő csúcs, amelyen egy épített kilátó van, sajnos nem voltam még rajta, azonban szintén engedélyt kaptam rá, hogy a Tündérdombi fények Youtube csatornájáráról felhasználhassam az ezen kilátóból készültet:

A videón gyönyörően látható a Nagy-Korsós (678 m) és a Magoska (734 m) csúcsok.

Regéci várhegy (639 m): Magyarország egyik legszebb várromja helyezkedik el rajta, és egyben remek kilátóhely is:

Egy kép is innen, amelyen Regéc településen túl a Zempléni-hegység főgerinccel párhuzamos mellékgerincét (vagy az a főgerinc?) láthatjuk a Hegyalja legmagasabb csúcsaival, bal oldalt a Gergely-heggyel (783 m), jobb oldalt meg a Bán-heggyel (757 m) és a Nagy-Szár-kővel (729 m):

Középen távolban a Borsó-hegy (757 m) gerince is feltűnik.

Hemzső-kő: Telkibányától délre a Z jelzés közelében, de jelzetlen területen lévő bájos sziklakilátóhely a Kánya-hegy (626 m) vonulatára és a Milic-csoportra:

Bal szélen Telkibánya látható, amelytől keletre riolit hegyek figyelhetők meg (a falu határában lévő riolit sziklataréj is felismerhető a képen), ezen púpos hegyek a korábban bemutatott Nagy-Péter-mennykőről még jobban látszanak.

A korábban említett mellékgerincen is van két kilátóhely, az egyik a hejcei Sólyom-kő (706 m), ami pados andezitből felépülő sziklakilátóhely nyugati irányba a Cserehátra, valamint a Hegyalja legmagasabb csúcsára, a 783 m magas Gergely-hegyre, azonban ottjártamkor erősen szmogos levegőben ellenfényben nem igazán sikerült értékelhető felvételeket készítenem.

A másik meg az Amádé-vár (656 m): a várból már nem sok minden maradt meg, azonban egy pompás kilátóhely. Szépen beláthatjuk a Gönci-patak völgyét, valamint a föléje magasodó Hosszú-kő-gerincet a Bohó-heggyel (733 m),...

...valamint Telkibánya környékére, a föléje magasodó Kánya-hegyre (626 m, tetején egy torony van) és a távoli Milic-csoportra is:

A levegő sajnos eléggé szmogos volt, de ez is hozzátartozik az őszhöz.

A nyugati oldalgerincek közül a Magoska (734 m) csúcsot tartalmazó gerinc a legjelentősebb, a Magoska (734 m) csúcson lévő geodéziai tornyot átalakították adótoronnyá, ami által sajnos lezárták, pedig biztosan pompás kilátás lenne róla, ottjártamkor valószínűleg a Magas-Tátrát is láthattuk volna. Azonban az alatta lévő Gereblye-kőről is van kilátás a Cserehátra, a Gömör-Szepesi-érchegységre, és tiszta időben az Alacsony-Tátra keleti részére is:

Jól látható innen a Kerek-hegyen (565 m) túl a Gömör-Szepesi-érchegységen belül a Rozsnyói-hegység és a Kójsói-havasok vonulata is, valamint a képen bal oldalt távolban az Alacsony-Tátra keleti részén lévő Király-hegy (1946 m) is felismerhető:

A képet nézve feltűnhet a Rozsnyói-hegységben a sok havas folt, az bizony a gerincére nagyon jellemző erdőpusztulások és az azáltali tarvágások eredménye.

Az Északi Zöld is a Zempléni-hegység számos szép részein halad keresztül számos kilátóhelyet is érintve.

Sátoros-hegyek: különálló hegycsoport Sátoraljaújhely mellett, szépségében majdnem a badacsonyi tanúhegyekkel vetekszik. Az egyes hegycsúcsait legjobban a Szár-hegyről (345 m) lehet belátni:

Bal oldalon a Várhegyet (334 m) lehet látni, azt a Sátor-hegy (460 m), majd a Kecske-hát (482 m), végül a Magas-hegy (514 m) követi. A Sátoros-hegyek legmagasabb pontja a Magas-hegy (514 m), amelyen egy épített kilátó is van, ahonnan a körpanoráma:

Érdemes innen visszapillantást vetni a Zempléni-hegység Hegyalja csoportjának a belsejére:

Távolban az észak-déli irányú főgerinc (középen a Regéci várhegy is felismerhető) és az abból keletre (Regéci várhegytől északra) kiágazó, majd délre és északra is szerteszét ágazó oldalgeinc látható.

Szépen rálathatunk innen hazánk legidősebb hegycsoportjára, a Vitányi-rögre (képen középen szemben), a Milic-csoportra (bal oldalt), valamint a Szalánci-hegység Dargó-csoportjára a Bagota (855 m) csúccsal és a távolabbi Sóvári-csoport déli részére is:

Keleti irányban pedig ráláthatunk Sátoraljaújhelyre, a Zempléni-szigethegységre, valamint tiszta időben távolban a már az Északkeleti-Kárpátokhoz tartozó, de a Zempléni-hegységet is tartalmazó vulkáni vonulat szerves folytatásaira, a Vihorlát-, a Szinyák- és a Borló-hegységekre (az utóbbi kettő már az Ukrán-Kárpátok részei):

Fekete-hegy (577 m): Vágáshuta és Mikóháza közötti hegycsúcs (amit az Északi Zöld ugyan kikerül, de érdemes ezen túra keretében ezen hegycsúcsot is érinteni), amelyen egy épített kilátó van, ahonnan a Hegyközre, a Kánya-hegy (626 m) vonulatára és a Milic-csoportra láthatunk rá,...

...valamint innen is ráláthatunk a Szalánci-hegység déli részére is.

A Milic-csoport kilátóhelyei: 

Lipovec (619 m): Pusztafalutól keletre lévő csúcs az Északi Zöld mentén, ahonnan kelet felé láthatunk el, többek között az Északi-középhegység legkeletibb tagjára, a Zempléni-szigethegységre:

Kis-Milic: a csúcsról északi irányban a Dargó-csoportot láthatjuk:

A csúcs oldalában az OKT menti Felső-Csata-rétről, valamint az Északi Zöldről a Kis-Milic és Orita-hegy (798 m) közötti nyeregből meg déli irányba, a Hegyközre és a Hegyaljára láthatunk rá (mindkét helyről lényegében ugyanazt láthatjuk):

A képen a Füzéri vár is jól látható, amitől balra az Őr-hegy (633 m) emelkedik. Távolban bal szélen a Sátoros-hegyek (514 m), a Fekete-hegy (577 m), középen a Csattantyú-hegy (638 m), jobb szélen meg a Kánya-hegy (626 m) ismerhetőek fel egyértelműen.

Időközben a Kis-Milicre kilátót is építettek, amelyről kevesebb mindent lehet belátni, mint a mellette lévő kilátóhelyekről. Ha rajtam múlt volna, én a szomszédos Nagy-Milic (893 m) csúcsra építettem volna a fák lombkorona szintje fölé érő kilátót, de a "szakemberek" ezt másképp gondolták. Egy téli kép az új kilátóból:

Bal oldalon közvetlenül előttünk az Orita-hegy (798 m), közvetlenül mögötte a Tolvaj-hegy (670 m) látszik, mögöttük a Lipovec (619 m) és a Korom-tető (526 m) csoportjai emelkednek ki a ködtengerből. Jobb oldalon