Ez a cikk a http://www.turatars.com/blog/view/id_3477/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/ blog folytatása.

Börzsöny (Folytatás)

További nagyon szép kilátóhely a Vadálló (613 m) csúcs is:

Közvetlenül előttünk a Mogyorós-bérc, mögötte bal oldalt a Hangyás-bérc (863 m), jobb oldalt a Nagy-Hideg-hegy (865 m) látható, amelyből felénk a Kuruc-bérc ágazik ki a Hideg-heggyel (614 m).

De ezen a területen a kaldera belsejében az igazi fő-fő kilátóhely a Sátán-bérc, ahol az elmúlt 15 évben egyetlen egyszer itt zavarta meg egy természetvédelmi őr a nyugalmamat, de szerencsére se nem büntetett, se nem igazoltatott, csak elmagyarázta, hogy ez egy védett terület és hogyan tudok eljutni a Z jelzésre. Tény, hogy költési időszakban jártam itt, viszont ami a legfontosabb, hogy ezek a szép májusi felvételek is fennmaradtak:

Bal oldalt előttünk a Mogyorós-bérc ketté váló gerince húzódik, aminek a hozzánk közelebb eső gerincének a folytatásában található az előbbi Vadálló (630 m) csúcs. A Mogyorós-bérc mögött a Fekete-patak völgye húzódik, majd föléje a hosszan elnyúló Kuruc-bérc emelkedik. Az utóbbi mögött a Pintér-bérc is jól látható a Kis-Hideg-hegy (665 m) és a Pintér hegyese (656 m) csúcsokkal, valamint a Nagy-Pogány-hegy (630 m) csúcsának a hegye is előbukkan. Jobb oldalt a Magyar-hegy (714 m) emelkedik.

A "tilos zónából" visszatérve a Z jelzésre, a következő kilátóhely a gerincen lévő Miklós-tető (724 m), amit a Z jelzés az idők folyamán hol jobbról, hol balról, de kikerüli, mivel a csúcs szintén fokozottan védett területen helyezkedik el, pedig a kilátás szinte az egész kalderára pazar róla:

Lent látható völgy a Drínó-patak völgye, mögötte a Mogyorós-bérc folytatása, a Halyagos a Vadálló-csúccsal (613 m), azon túl a Fekete-patak völgye, majd azon is túl a Kuruc-bérc a Hideg-heggyel (614m) és a Pintér-bérc a Kis-Hideg-heggyel (665 m) meg a Pintér hegyese (656 m) csúcsokkal emelkednek. A még távolabbi vonulat valószínűleg az Aprólépések gerince, a bal oldali csúcs a Korom-bérc (825 m), középen a Nagy-Pogány-hegy (630 m), jobb oldalt meg a Magyar-hegy (714 m) látható.

Miklós-tető (724 m) egy másik kiszögelléséről meg Felvidék felé nyílik pompás kilátás:

Előtérben szemben a Godó-vár (574 m) látható.

Ismét a Z, majd a Znégyzet jelzéseken egy jó meredek és hosszú ereszkedés következik a Csarna-völgyig, ami tulajdonképpen a kaldera egyetlen kijárati völgye, majd újabb kaptató jön a Pnégyzet jelzésen (ezen még soha nem mentem fel/le, mindig Perőcsényből indultam/érkeztem) Magyarország talán (de mindenképp az egyik) legszebb gerincútvonalára, a Börzsöny nyugati gerincére. Elérve a P jelzést, az első komolyabb kilátóhely a Jancsi-hegy (585 m), ahonnan a kaldera keleti gerincére láthatunk rá:

Szemben a Miklós-tetőt (724 m), mögötte a Magosfa (915 m) és a Csóványos (938 m), jobb oldalt meg a Hangyás-bérc (863 m) csúcsokat láthatjuk.

A gerinc és az egész Börzsöny talán legszebb kilátóhelye a Holló-kő (685 m), ahonnan gyönyörűen belátható szinte az egész kaldera bércei:

Szemben balközépen a Magosfa (915 m) csúcsa, azt a Csóványos (938 m), majd a Hangyás-bérc (863 m), a Nagy-Hideg-hegy (865 m) és a Korom-bérc (825 m) csúcsok követik.

A bércek beazonosításához egy tisztább, őszi panorámaképet is töltök fel ugyaninnen:

Az előző képeken látott csúcsokon túl bal oldalt kiegészül még a Miklós-tetővel (724 m), amelyből számos oldalgerinc fut le a Drínó-patak völgyébe, amelynek a végénél helyezkedik el a Sátán-bérc. A Drínó-patak völgye másik oldalán a Halyagos gerince emelkedik a Vadálló (613 m) csúccsal, amit fölfele a Mogyorós-bérc kettős gerince (bal oldali a Sárkány-törés nevezetű) követ, s a korábban említett kilátóhely e két gerinc találkozásánál lévő csúcsnál (776 m) van, ez utóbbitól balra lévő mélyedés a Köpű-gödrök. A Csóványostól balra a Viski-bérc ágazik ki, az utóbbitól jobbra az Oltár-patak völgye látható, amiben sajnálatosan nagy kárt tett a 2014-es ónoseső. Ez a patak a Hangyás-bérc alatt a Fekete-patakba folyik, amelytől jobbra a Kuruc-bérc hullámzik hosszan. A Pintér-bérc meg lényegében a kalderát zárja délnyugatról.

A Kuruc-bérchez még annyi megjegyzés, hogy az oldalában kanyarog egy Spartacus-ösvényhez hasonló, egykoron Kháromszöggel jelzett ösvény, amit egyszer csak megszüntettek. Ami szerintem nagyon sajnálatos lépés volt, hiszen egyrészt az az út nagyon látványos, másrészt egy fontos összekötő út volt a Csóványos és a nyugati gerinc ill. Nagybörzsöny között Nagy-Hideg-hegy kikerülésével. Egyszerűen ezt a lépést nem értem. Persze jelzetlenül (ill. régi jelzésekkel) továbbra is járható az út, de ezentúl nyílván nem fogják karbantartani.

Egy videó is innen, amelyen a fent leírtakon kívül az Észak-Börzsöny két vonulatából is láthatunk egy "szeletnyit":

Picivel a Holló-kő (685 m) elérése előtt lett volna lehetőségünk egy gyönyörű, sziklás, jelzetlen mellékgerincen a Vad-tető (601 m) érintésével Szarvas-kőig (554 m) leereszkednünk, ahonnan szintén ráláthatunk a kaldera belső bérceire:

Továbbhaladva a gerincen egészen a Salgóvárig (715 m) számos kilátóhely akad a kaldera belsejére, a Salgóvár romjáról már jobban beláthatjuk a kalderától délnyugatra lévő területet is: https://youtu.be/_fvqbmCWc0E.

Szemben a Nagy-Pogány-hegy (630 m), azon túl az Aprólépések gerince látható. Picit távolabb középtől balra lévő nagyobb kiemelkedés a Kis-Inóc (683 m), jobb oldalt meg a Nagy-Sas-hegy (609 m). Bal oldalt nyílván a Nagy-Inóc (826 m) emelkedik, bal szélen a Pintér-bérc legvégét láthatjuk, ami a kaldera pereme is egyben. Messzi távolban értelemszerűen a Visegrádi-hegység tűnik fel.

Tehát a kalderaperem innen a P+ jelzés mentén a Nagy-Hideg-hegy (865 m) felé folytatódik tovább, mi viszont a P jelzésen folytatjuk tovább az utunkat Magyar-hegy (714 m) felé, azonban a csúcs után egy rövid szakaszon egy párhuzamos jelzetlen ösvényre célszerű térni egy újabb káprázatos kilátóhely érintése céljából, ahonnan déli irányban láthatunk el:

Közvetlenül szemben a Rustok-hegy (483 m), mögötte a Hegyes-hegy-orom (571 m), bal oldalt picivel távolabb a Száraz-fa-bérc (533 m), még távolabb balközépen meg a Nagy-Sas-hegy (609 m), Só-hegy (584 m), Kopasz-hegy (539 m) gerince emelkedik.

De ráláthatunk a Nagy-Hideg-hegy (865 m), Korom-bérc (825 m), Nagy-Inóc (826 m) gerincéről lefutó bércekre is:

Szemben velünk a Kis-Pogány-hegy (510 m) és a Nagy-Pogány-hegy (630 m) csúcsok, az utóbbi mögött az Aprólépések nevezetű gerinc, ami a Kammerhof gerinccel kapcsolódik a főgerinchez. A Korom-bérc bal oldalából ágazik ki a Fokhagymás gerince, ami lejjebb a Fagyosasszony néven folytatódik tovább, majd István-bérc, végül Zálog-bérc (557 m) néven végződik. Jobbközépen látható Kis-Inóc (683 m) hegy jobb oldali alacsonyabb csúcsa valószínűleg a Szép-bérc (631 m) nevezetű kilátóhely. A Kis-Pogány-hegytől jobbra a Rustok-hegy vége látható. A kép bal szélétől is balra meg a Pintér-bérc vonulata húzódik.

Az előbbi két képen látottak egy videón is szemlélhető: https://youtu.be/wWlZYLYDZqE.

Visszatérve a P jelzésre lereszkedhetünk Nagybörzsönybe, s ezennel be is zárult a körünk, azonban a Börzsönyt még közel sem jártuk be teljesen, hiszen az Észak-Börzsöny két vonulatához még nem is jutottunk el.

Észak-Börzsöny

Az Észak-Börzsöny egy belső és egy külső vonulatával a Magas-Börzsönyt öleli körbe kb. egyharmad részben észak-északkelet felöl.

A belső vonulatán nagyjából a S jelzés fut végig Diósjenő és Kememnce között, ami hazánknak szintén az egyik legszebb turistaútvonala, azonban ettől délre a PX jelzés fölött már szintén az Észak-Börzsönyhöz tartozó  Bárány-bérc (646 m) csúcsáról is gyönyörű kilátás tárulkozik elénk Diósjenőre, a Nógrádi-medence déli részére, valamint a Cserháthoz tartozó Romhányi-hegyre és a Naszályra (652 m):

Visszatérve az S jelzésre, Diósjenőről felkaptatva az első kilátóhely a Jenői-Závoz nevű pihenőhely, ami egyébként egy hágó, és ahonnan visszatekinthetünk Diósjenő környérére, azonban ha még szebb kilátásra vágyakozunk, innen jelzetlen, de jól járható úton érdemes felkapaszkodni a Kő-szirt (589 m) nevezetű csúcsra, ahonnan elláthatunk Diósjenő környékére is és a Börzsöny belsejébe is beláthatunk:

Jobb oldalt az Észak-Börzsönyt a Magas-Börzsönytől elválasztó Kemence-patak völgyén túl az első szemközti csúcs a Hollófészek (661 m), második a Málna-hegy (769 m), a harmadik a Pogányvár (823 m), a negyedik pedig a Csóványos (938 m), aminek a csúcsa épp látszik. Bal oldalt a Magas-hegy (589 m), mögötte pedig az Őz-berek (683 m) emelkedik.

Következő két, egymáshoz hasonló kilátóhely a Nógrádi-medencére a Kámor (662 m) csúcs alatt a (valószínűleg nem hivatalosan elnevezett) Leslie-pihenő, és a valamivel északabbra lévő, jelzetlen kitérővel elérhető Kőember (610 m), amiről érdemes tudni, hogy a kilátóhely kissé keskeny párkányon érhető el, nem árt az óvatosság!

A videón láthatóvá válik az Észak-Börzsöny külső vonulatának az első csúcsa is, a Karajsó (524 m).

S jelzésen továbbhaladva Bugyihó (634 m) környékén adódik gyönyörű rálátás a Magas-Börzsönyre:

Szemben párhuzamosan a Dobogó-bérc (640 m), vele merőlegesen középen a Pogányvár (823 m) gerince, jobb oldalt a Nagy-Mána (707 m) bérce húzódik, fent középen a Csóványos (938 m), jobb oldalt a Magosfa (915 m) látható.

Továbbhaladva a Cicőke (545 m) csúcstól délre és északra is adódik egy-egy újabb kilátóhely. A déli kilátóhelyről szintén a Magas-Börzsönyre láthatunk rá:

Bal oldalt a Rózsás-patak völgye látható, amelynek a végében a Málna-hegy (769 m) emelkedik, a völgytől balra a Dobogó-bérc, jobbra meg (tőlünk haladva) a Rakottyás-bérc, a Nagy-Mána-bérc, és a Pogányvár (823 m) gerince húzódik. Jobb oldalt a főgerincen a Csóványos (938 m) és a Magosfa (915 m) csúcsok is kivehetőek.

A csúcstól északra lévő kilátóhelyről meg a külső vonulaton túl a Selmeci-hegységre láthatunk rá:

Bal oldalt a Selmeci-hegységből markánsan kiemelkedő 1009 m magas Szitnya csúcs is jól felismerhető.

Az S jelzést nemrégiben a Dorottya-bérc felé terelték el, ahonnan szintén kínálkozik kilátás a Kermence-patak völgye felé:

Távolabb a Csarna-völgy, mögötte meg a nyugati gerinc látható.

Az S jelzésről végül leereszkedve Kemencére, a Börzsönyi K jelzésre rátérve az Észak-Börzsöny külső vonulatán át visszatérhetünk Diósjenőre. a külső vonulat Bernecebaráti és Pénzásás között húzódik a Nagy-völgytől északra, és a Börzsöny többi részétől eltérően ez már (szervetlen) üledékes kőzetű.

Legfőbb kilátóhelye a Kőkapu (496 m) csúcs alatt van az Észak-Börzsöny belső vonulatának (Hegyhátnak) a bérceire, valamint a Magas-Börzsönyre:

Bal oldalt szemben a Bakos-tetőt (537 m), mögötte az Oszlopó-bércet, még mögötte a Bugyihó (634 m) csúcsot, jobb oldalt a Lopona-bércet látjuk.

Másik jelentős kilátóhelye és fő-fő látnivalója Drégelyvár (444 m):

Egy kép is innen:

Bal oldalt az Észak-Börzsöny külső vonulatának "előőrsét", a Karajsót (524 m), jobb oldalt az Észak-Börzsöny belső vonulatát láthatjuk, bal végén a Kőemberrel (610 m) és a belőle kiágazó Vár-bérccel (487 m).  Az utóbbi mögött a Bugyihó (634 m) gerince, távolban meg a Magas-Börzsöny is látható.

Innen a K jelzésen Pénzásás (ez a nyereg kapcsolja össze az Észak-Börzsöny két vonulatát) visszatérhetünk Diósjenőre, amivel ismét zárult a körünk.

Dél-Börzsöny

A Börzsönynek ez a része morfológiailag teljesen eltér az eddig tárgyalt részeitől, hiszen a Dél-Börzsönyt alapjában véve három kismedence (Márianosztrai-, Kóspallagi-, Szokolyai-), valamint az ezeket határoló alacsonyabb hegyek alkotják. Ezen kismedencéket felülnézetből már láthattuk az eddigiekben, az eddig bemutatott kilátóhelyeken felül még kettőt érdemes megemlíteni a Szokolyai-medence pereménél.

Vár-hegy (359 m): közvetlenül Királyrét fölé emelkedő csúcs, amelyen nemrégiben adtak át egy új kilátót, ahonnan gyönyörű rálátás kínálkozik a Magas-Börzsönyre (is):

Nagy-Kő-hegy: (383 m): Szokolyai- és a Nógrádi-medencék között lévő hegy, ahol eléggé párás időben sikerült járnom, így csak a Szokolyai-medencére és a felette emelkedő Fekete-hegy (480 m), Tar Péter-hegy (530 m), Pap-hegy (473 m) együttesére és a Szőlő-hegyre (391 m) láttam rá jól, a Magas-Börzsöny csak felsejlett:

Folytatás: http://www.turatars.com/blog/view/id_2163/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag-5//%20title=