Ez a cikk a http://www.turatars.com/blog/view/id_2163/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag-5/ blog folytatása.

Visegrádi-hegység

Közhiedelemmel ellentétben geológiailag ez már az Északi-Középhegység tagja, hiszen része a Kárpátok belső vulkanikus vonulatának. Sokszor sérti a fülemet, amikor hallom, hogy "elmegyünk a Pilisbe túrázni a Rám-szakadékba, a Vadálló-kövekhez, Visegrádra, stb." Annak ellenére, hogy a Pilist és a Visegrádi-hegységet egy térképre nyomtatják rá, olyannyira különböző hegységek, hogy még csak nem is egy hegységrendszerhez tartoznak!!! Egyébként a Visegrádi-hegység a mély patakvölgyeivel és a szép erdőjével nagyon szép hegység, természetesen kilátóhelyek is adódnak. Morfológiailag meglehetősen összetett felépítésű. A Visegrádi-hegységnek a fő-fő jellemzői a hosszúra nyúló északi irányú patakvölgyei: Miklós-Deák-völgy, Malom-völgy, Szőke-forrás-völgy, Lepence-völgy, Apátkúti-völgy, Kalicsa-völgy.

Vaskapu-hegy (403 m): Esztergom mellett található különálló hegycsoport, tulajdonképpen a Visegrádi-hegységnek egy előhegye. A csúcson egy igazi alpesi hangulatú turistaház is van, mellette pedig egy kilátóhely:

Kettő képet is teszek fel, amelyek nem a csúcson, hanem alatta készültek. Az első kép a csúcs alatti Hegymeg nevezetű fennsíkon készült, amelyen visszatekinthetünk a Pilis nyugati (képen jobb oldalt), valamint a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti-hegyek déli vonulataira (képen bal oldalt):

A képen távolban bal oldalt a Maróti-hegyeken túl feltűnik a Szakó-hegy (570 m) és a Dobogó-kő (699 m) tömbjei is, majd a Két-bükkfa-nyeregtől jobbra a Kis- és Nagy-Szoplák csúcsok, majd a Fekete-hegy és a Kétágú-hegy vonulatai látszanak.

A csúcstól északra lévő parkolótól meg a Helembai-dombságra (Burdára), azon belül is a Helembai-sziklafalra és a távolabbi Börzsönyre lehet a legjobban rálátni:

A Börzsönyben a bal oldali magasabb kiemelkedés a Magyar-hegy (714 m), a jobb oldali pedig a Nagy-Inóc, Korom-bérc, Nagy-Hideg-hegy együttese.

Maróti-hegyek: ez egy meglehetősen hosszú oldalgerinc a Visegrádi-hegység nyugati részén Pilisszentlélektől egészen Esztergom-Búbánatvölyig a Duna partjáig. Dunától a hegység belseje felé indulva a legelső kilátóhely a folyó fölötti Hideglelős-keresztnél van, ahonnan a Börzsönyre is ráláthatunk:

A folyó túloldalán már a Szlovákiához tartozó Helemba települést, azon túl az Ipoly völgyét, távolban meg a Börzsönyt láthatjuk, azon belül is a bal oldalon lévő magasabb csúcs, a Galla csúcsok (479 m), attól közelebb a Felső- és Alsó-Cikó-hegyek, középtől kicsit jobbra a Nagy-Inóc (826 m), Korom-bérc (825 m), Nagy-Hideg-hegy (865 m) együttese, jobb oldalt meg a Fekete-hegy (480 m), Tar Péter-hegy (530 m), Pap-hegy (473 m) együttese. Galla csúcsoktól jobbra és távolabb feltűnik a Nagy-Koppány (549 m) és a Nagy-Gyertyános (511 m) is. Az Alsó-Cikó-hegytől jobbra fellelhető a Zuvári-hegy (313 m), Márianosztra, valamint az attól délre lévő Csáki-hegy (376 m) is, viszont a Márianosztrától északra lévő Kopasz-hegy (539 m), Só-hegy (534 m), Nagy-Sas-hegy (609 m) csodaszép gerince a kontrasztviszonyok miatt ezen a képen nem igen vehető ki.

Sas-hegy (322 m): A Maróti gerincen az előző kilátóhelytől valamivel feljebb lévő csúcs, ahonnan a Duna hazánk területén lévő első, hegyek közötti áttörésére láthatunk rá gyönyörűen:

A képen bal oldalt a Szamár-hegyet (307 m), jobb oldalt a Helembai-dombságot (más néven Burdát) láthatjuk. A Duna folyóban pedig a Fogarasi- és a Helemba-szigetek látszanak.

Savó-kúti-tisztás: A Maróti-hegyekből talán innen láthatunk rá legjobban a hegység belsejébe:

A kép bal szélén távolabb a Duna túl partján lévő Szent-Mihály-hegyet (484 m), attól jobbra és távolabb az Urak asztalát (593 m) és az Öreg-Pap-hegyet (565 m) láthatjuk. Középtől picit balra lévő magasabb csúcs a Prédikálószék (639 m), középtől jobbra lévő távolabbi vonulat meg a Dobogó-kő (699 m) gerince. A Dobogó-kő előtt feltűnik a Szakó-hegy (570 m) is. Jobb oldalt távolban valószínűleg a Pilishez tartozó Kis- (686 m) és Nagy-Szoplák (710 m) csúcsok ismerhetőek fel, előttük meg talán az Alsó-Ecset-hegy (452 m) bukkan ki.

A Dobogó (387 m) gerincéről nyugatra is nyílik szép kilátás az Esztergom feletti Vaskapu-hegyre (403 m) valamint a Gerecsére:

A képen bal oldalt a Nagy-Gete (456 m) is jól felismerhető.

Felső-Ecset-hegy (478 m): Pilisszentlélek felett, a Maróti-hegygerinc kezdeténél lévő hegycsúcs. Kilátás valamivel a csúcs alatt van Pilisszentlélek felé. és lényegében ugyanaz a kilátás fogad a közeli Fehér-szikláról is (462 m):

A képen Pilisszentlélek mellett felismerhető a Pálos kolostor romjai is, felette meg a Szentléleki-tető (500 m) helyzkedik el. Távolabb középen a Pilishez tartozó Pilis-nyereg látható, amelytől balra felismerhető az előző részben bemutatott Fekete-kő (592 m) sziklafala, felette pedig a Kis- és Nagy-Szoplák csúcsok (686 m, 710 m) láthatóak. Jobb oldalt a Fekete-hegy gerincének egy része látható.

Hirsch-orom (414 m): az előbbitől északra található Alsó-Ecset-hegy (452 m) alatt található kilátóhely, ahol egy obeliszk is található.

A képen a Malom-patak völgyén túl szemben a Szakó-hegy gerincének az eleje, távolabb jobb oldalon a Duna túloldalán lévő Szent Mihály-hegy (484 m) és Hegyes-tető (482 m) tömbje, még távolabb meg már a Börzsöny látható. Távolban balközépen a nagyobb hegy valószínűleg a Kóspallag melletti Fekete-hegy (480 m), Tar Péter-hegy (530 m) tömbje, bal oldalon pedig a Magas-Börzsöny sziluettje is kivehető. Egy videó is innen, amit érdemes megnézni, mert jóval többet mutat, mint az előző kép jóval tisztább időben (arról a túráról a képeim erededi méretben már nincsenek meg):

Szakó-hegy (570 m): valamivel a csúcs alatt nyílik káprázatos rálátás a Dunakanyarra:

A képen szemben bal oldalt a Vörös-hegy (395 m) és a Prépost (424 m), azokon és a Dunán is túl a Szent Mihály-hegy (484 m) Hegyes-tető (482 m) tömbje, jobb oldalon távolabb a Visegrádtól délre lévő hegyvonulatok az Urak asztalával (593 m), távolban középtől jobbra meg a Cserháthoz tartozó Naszály (652 m) láthatóak. A Prépost alatt (képen jobb oldalon) lévő vögy folytatásában található a híres-nevezetes Rám-szakadék.

Jász-hegy (Téry út): Dobogókőre nyugatról a Szakó-nyereg felől felvezető gerincútvonal szintén szép rálátással a Dunakanyarra:

A képen középen közvetlenül előttünk az Árpád-vár (484 m) látható, amely mögött helyezkedik el a Rám-szakadék. Picit távolabb bal oldalt a Prépost-hegy (424 m), jobb oldalon a Prédikálószék (639 m) emelkedik. Még távolabb bal oldalon a Duna túloldalán a Szent Mihály-hegy (484 m), jobb oldalon meg a Visegrád feletti Fellegvár hegye (333 m) és a Nagy-Villám (377 m) magasodik.

Dobogó-kő (699 m): a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, lényeges turistaközpont, ennek ellenére olyan épített kilátó, amelyből körpanorámás kilátás lenne, nincs, a két kilátóhelyéről északi irányba lehet ellátni:

A képen bal oldalon a Szakó-hegyet (570 m), középen szemben a Rám-hegyet (486 m), távolabb a híres Rám-szakadékot is tartalmazó völgyön túl az Árpád-várat (484 m) és a Prépost-hegyet (424 m) láthatjuk. Jobb oldalon meg a Prédikálószék (639 m) emelkedik a Vadálló-kövek oldalgerincével, a Duna túloldalán pedig a Szent-Mihály-hegy (484 m), Hegyes-tető (482 m), távolabb pedig a Börzsöny látható.

Rám-hegy (486 m): Dobogókő ás Dömös között elhelyezkedő sziklás hegycsúcs, amelyre érdekes módon nem vezet jelzett turistaút, ennek ellenére mégis rendkívül felkapott hely, hiszen még hétköznap sem sikerült sohasem egyedül lennem a csúcson. Egyébként valóban a Visegrádi-hegység egyik legszebb kilátóhelye:

Egy kép is innen, amelyen jól látható a Vadálló-kövek kettős (Nagy- és Kis-Vadálló-kövek) gerince:

Prédikálószék (639 m): a Visegrádi-hegység 2. legmagasabb hegytömbje Dömös mellett, ebben találhatóak a Vadálló-kövek is, és a csúcsról talán innen nyílik a legszebb rálátás a Dunakanyarra, a Szent Mihály-hegyre (484 m) és a Börzsönyre:

A közelmúltban a csúcson új kilátót is építettek és most nem akarok itt politizálni, de egy olyan kilátó építésére rákölteni sok-sok milliót, aminek a legfelső szintje is jóval alacsonyabban van a fák lombkoronaszintjénél... A kilátóból lényegében ugyanazt lehet belátni, mint amit a kilátó előtti szikláról eddig is, amit a kilátószikláról nem lehet látni, azt a kilátóból sem.

A következő videó 3 részből tevődik össze, az eleje még a kilátó előtti időszakból, a közepe a csúcstól nyugatra lévő Kis-Vadálló-kövek gerincén (ahonnan nyugati irányban kínálkozik szép kilátás), a vége pedig a kilátóból készült. Össze lehet hasonlítani a különbséget:

A videót is érdemes mindenképp megnézni, hiszen a képen csak északra láthatunk el, a videóban meg nyugatra és keletre is.

Öreg-Pap-hegy (565 m): Pilisszentlászlótól északra található, amelynek az oldalában kanyarog a Spartacus-ösvény, amelyről szintén rá lehet látni a Dunakanyarra:

Bölcső-hegy (588 m): Szentendrétől nyugatra lévő Lajosforrás feletti hegycsúcs, amelyen hosszú évek után végre újjáépült a kilátó, ami egy nagyon-nagyon hiánypótló, hiszen a Visegrádi-hegység délkeleti részét felülről csak innen lehet jól belátni:

Kettő kép is innen, az elsőn Szentendrére, valamint a föléje magasodó Nyerges-hegy (558 m) kettős csúcsára, továbbá az utóbbitól balra lévő Boglya-hegyre (549 m), illetve  a közvetlenül alattunk lévő Dömörkapura láthatunk le:

A második képen meg déli irányban a Kis-Csikóvár (475 m) és a Kevélyek csoportokon túl a Budai-hegység szinte egészét (balról jobbra Gellért-hegy, Hármashatár-hegy, Sváb-hegy, Fekete-hegyek, Szénások)  is beláthatjuk északról:

Kő-hegy (366 m): Pomáztól északra lévő hegy, amelynek a déli oldalában van egy szép sziklafal, a Gomba-szikla, tetejéről szép kilátással, valamint a csúcs alatt egy menedékház is üzemel, onnan pedig keletre lehet ellátni:

Asztal-kő (431 m): Szentendre fölött a Nyerges-hegy (556 m) oldalában található, ami egy meglehetősen látványos kilátóhely:

Az S jelzés elmegy mellette és csak jelzetlen ösvény ágazik ki erre a pompás helyre.

A képen bal oldalt távol a Budai-hegység sziluettjét, attól közelebb a Kevélyeket (534 m), szemben a Pomáz feletti Kő-hegyet (366 m) láthatjuk. Középtől jobbra a Csikóvárak (556 m) és a Bölcső-hegy (588 m), jobb szélen meg a Cser-hegy (521 m) és a Kapitány-hegy (508 m) helyezkedik el.

Vörös-kő (521 m): a Visegrádi-hegység keleti szélénél, Leányfalu felett lévő hegycsúcs remek rálátással a Vác fölötti Naszályra (652 m), közvetlenül lent Tahitótfalu látható:

Egy videó is innen nyári színekkel:

Lőrinc laposa: az előbb tárgyalt Vörös-kőtől északnyugatra lévő hegygerinc, ahonnan a Nyerges-hegy (558 m) és a Boglya-hegy (549 m) közötti nyergen keresztül visszapillanthatunk a Kevélyekre és a Budai-hegység fővárosi részeire:

Kenézakla-tető (511 m): Tahitótfalu felett lévő hegycsúcs, amire nem visz fel jelzett út, viszont a Börzsöny vonulata egészében talán innen látható be délről. Alatta a Kalicsa-patak völgyében kisebb szurdok is van.

Borjú-fő: Visegrádtól délkeletre lévő kilátóhely a Dunakanyarra:

A Dunán innen az Apátkút-völgy feletti Mátyás-hegy (280 m, bal oldalon) és Út-hegy (277 m, jobb oldalon) a Duna túloldalán meg a Szent-Mihály-hegy (484 m, bal oldalon) és a Hegyes-tető (482 m, középen) látható.

Hegyes-tető (482 m): ez geopolitikailag már a Börzsönyhöz tartozik, azonban a csúcsot tartalmazó hegycsoport a Börzöny többi részétől jól elkülönül, azonban a Visegrádi-hegységgel tulajdonképpen egyben van, csak annak idején, amikor az Ős-Duna útvonalat változtatott, akkor keresztül tört a Visegrádi-hegységen, így a Szent-Mihály-hegy (484 m) és Hegyes-tető (482 m) csúcsokat tartalmazó hegytömb a Duna másik oldalára került. A Hegyes-tetőn (482 m) lévő Julianus barát-toronyból remekül tanulmányozhatjuk a Visegrádi-hegység északkeleti részét, de ráláthatunk a Börzsönyre és a Naszályra (652 m) is:

A Visegrádi-hegység északkeleti részének szemléltetése céljából egy panorámakép:

A képen a Duna innenső oldalán Nagymaros, túloldalán meg Visegrád települések láthatóak, az utóbbi fölé emelkedik (a képen balra) a Vár-hegy (333 m) a fellegvárral, mögötte a Nagy-Villám (377 m, ezen is található épített kilátó, de annyira drága a belépő hozzá, hogy ennyi ingyenes kilátóhelyek között eddig még nem mentem fel rá), az utóbbitól picit délebbre meg a Fekete-hegy (345 m). Közvetlenül a Duna kanyarulatánál a Kis-Villám (269 m), a Fekete-hegy mögött meg a Len-hegy (385 m) magasodik. Közvetlenül szemben a Duna túloldalán az Új-hegyet (277 m) és a Mátyás-hegyet (280 m) láthatjuk, amelyek mögött lévő Apát-kúti-völgy fölé magasodó gerincen a Sós-hegy (432 m), a Visegrádi-kapu nevezetű nyereg, a Barát-halom (526 m, alatta található a Borjúfő nevezetú kilátóhely) és az Őr-hegy (572 m) csúcsok emelkednek, ezeket követi a Vízverés nyerge, majd az Urak asztala (593 m) csúcs, amelyből kiágazik (a képen felénk) az Apát-kúti-gerinc. A gerincen a következő nyereg a Paprét, amit a Szent László-hegy (590 m) követ. A kép jobb oldalán az Öreg-Pap-hegy (565 m) helyezkedik el, amelynek az oldalában kanyarog a Spartacus-ösvény.

Folytatás: http://www.turatars.com/blog/view/id_3477/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/