Ez a cikk a http://www.turatars.com/blog/view/id_3447/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/ blog folytatása.

Bakony

Hazánk legnagyobb kiterjedésű hegysége, amelynek két fő része van, az Északi-Bakony (üledékes kőzetű, főleg mészkő és dolomit alkotja) és Déli-Bakony (üledékes kőzet mellett a bazalt is megjelenik). Mint általában minden hegységben, így itt is vannak szép kilátóhelyek és épített kilátók is.

Déli-Bakony:

Kab-hegy (599 m): a Déli-Bakony legmagasabb csúcsa, amelyen eretetileg csak déli irányban volt kilátás, viszont amióta a Magyarország legerősebb vihara tombolt rajta (2010-ben 170 km/h sebességgel), ami a csúcsrégióban letarolta az erdőt, azóta északi irányba is nyílt róla (valószínűleg csak ideiglenesen) kilátás:

A képen bal oldalt láthatjuk Úrkút települést, amelynek határában található a Csárda-hegyi őskarszt. Középen kicsit távolabb még a Déli-Bakonyhoz tartozó Kopasz-hegy, Kakastara, Üsti-hegy gerincét láthatjuk, azon túl meg már az Északi-Bakonyt, a Kőris-heggyel (709 m), a Hajaggal (646 m, a csúcson lévő egykori katonai építményekről ismerhető fel) és a Papoddal (644 m). A kép jobb oldalán meg a szintén a Déli-Bakonyhoz tartozó Szentgál és Veszprém közötti vonulatot láthatjuk, amelyben a Miklós Pál-hegy is található a Szentgáli tiszafással.

A tv-toronytól délre viszont egy természetes kilátóhely is található, ahová (feleslegesen) még egy kilátót is építettek, amelyből remek rálátás nyílik a Veszprém-Nagyvázsony-medencére, a Balaton-felvidék északi vonulatára és a Balatonra is:

A képen a Balaton-felvidék északi vonulatát láthatjuk. Az előző részben tárgyalt, Dörgicse feletti Halom-hegy (399 m) a jobb oldalon lévő féloldalas kiemelkedés, a Zádorvár valahol középen, a Recsek-hegy (431 m) pedig bal oldalon Hidegkút település fölött emelkedik. Távolban a Balatonban felismerhető a Tihanyi-félsziget is. Viszont ahogy megfigyelhető, a Balaton-felvidék alacsonyabb déli vonulatai és medencéi szinte teljesen takarásban vannak az északi vonulat által.

A kettővel előbbi képen látható Kopasz-hegy (452 m) füves gerince számtalan vadlessel szintén remek kilátást nyújt a Magas-Bakonyra:

Bal oldalt Városlőd települést, távolban Kőris-hegyet (709 m), Hajagot (646 m) és Papodot (644 m) láthatjuk.

Miklós Pál-hegy: Bándtól délre helyezkedik el, amelynek az oldalában található a Szentgáli tiszafás, csúcsára pedig nemrégiben egy kilátót is építettek, amelyből a körpanorámás kilátás:

Csatár-hegy: az előző hegytől nem is messze, Veszprém mellett magasodik, amelynek a csúcsán a Cholnoky-kilátó helyezkedik el remek rálátással hazánk egyik legszebb városára, Veszprémre:

A videón érdemes megfigyelni a vidaduktot is a veszprémi várnegyeddel együtt.

Északi-Bakony:

Papod (644 m): Veszprémtől északra található, a Bakony 5. legmagasabb csúcsa, a csúcson épült (Vitéz Bertalan Árpád nevezetű ) kilátóból tárulkozik elénk a Bakony talán legszebb körpanorámája, szinte az egész Bakony belátható innen:

A videót mindenképp ajánlom megtekinteni, hiszen immáron Full-HD minőségű kivételesen tiszta időben kivétélesen szép panorámájú helyről.

Kettő kép is innen a Bakony szemléltetése céljából:

Az első képen a Zirci-medencére láthatunk rá, bal oldalon a Bakony 3 legmagasabb csúcsát láthatjuk, a Som-hegyet (649 m), a Kőris-hegyet (709 m, a tetején lévő radarállomásról jól felismerhető) és a Kék-hegyet (661 m). Jobb oldalon Lókút települést láthatjuk, a távolabb a kép jobb szélén Zirc települést is felismerhetjük. A kép jobb oldalán lévő hegygerincet nem sikerült 100 % biztonsággal beazonosítanom, de valószínűleg a Cuha-völgyet határoló vonulatot láthatjuk, jobbközépen távolabb lévő bemélyedés lehet talán a Cuha-szurdok.

Kelet-Bakonyra is jó a rálátás:

A távolabb látható vonulat a Kelet-Bakony tömbje, amelynek a legdélibb hegye (képen jobb oldalon) a Mórocz-tető (530 m), az attól északabbra lévő legmagasabb csúcs meg az Öreg-Futóné (574 m). A hegytömbben (képen középtől balra) látható egyenes rész a Tési-fennsík, attól északra pedig a Tési-erdő emelkedik. A Tési-erdő nyugati végénél található hazánk talán legszebb szurdoka, a Római-fürdő.

Kőris-hegy (709 m): a Bakony legmagasabb csúcsa, amelyen szintén van egy remek körpanorámát adó épített kilátó:

Pápalátó-kő: Kőris-hegy (709 m), Kék-hegy (661 m) csoportjától északra található Fenyőfő mellett, ahonnan a Győrtől délre lévő Sokorói-dombságra nyílik remek rálátás:

A képen jól felismerhető a Sokorói-dombság három vonulata: (balról jobbra) a Sokoró, a Ravazd-Csanaki-vonulat és Pannonhalma az apátsággal.

Öreg-Futóné (574 m): a Kelet-Bakony legmagasabb pontja, ahonnan megdöbbenésemre elterelték a KDP-t, a kialakított pihenőhelyet is nyomtalanul felszámolták, azonban a csúcson lévő geodéziai torony legalább nyitva maradt még, ami a Bakony talán második legszebb körpanorámáját nyújtja:

Egy kép a Tési-fennsíkról:

Egy másik kép is, amelyen a Bakony legmagasabb csúcsait láthatjuk egyben, a Kab-hegyet (599 m), a Papodot (644 m), a Hajagot (646 m), a Nagy-Som-hegyet (649 m), a Kőris-hegyet (709 m) és a Kék-hegyet (661 m):

Mórocz-tető (530 m): az Öreg-Futónétól délre lévő sziklaletörés, onnan a Balaton keleti részére van jó rálátás:

Várberek (469 m): Várpalotától északra, Bátorkő várromjának közelében lévő csúcs, amely szintén remek rálátást kínál a Balaton keleti végére:

Baglyas-hegy (396 m): ez a Bakony keleti végénél, Várpalota feletti hegytömb az egyik hazai kedvenc hegyem, hiszen számtalan szurdokvölgy és sziklafal alkotja az oldalát, a füves platója a 396 m-es magassága ellenére pedig igazi magashegyi jellegű, a csúcsáról meg remek körpanorámás kilátás nyílik:

Velencei-hegység

A Velencei-tó északi partja mentén helyezkedik el, amelyet a szakirodalom ugyan a Dunántúli-középhegységhez sorol, azonban attól teljesen elkülönül. Különlegessége a különböző gránit sziklaformációi, az ún. ingókövek, amelyek tudtommal egész Közép-Európában egyedülállóak, de van itt gránit szurdokvölgy is (Bodza-völgy). Hazánkban gránit ezen kívül még a Geresdi-dombságban fordul elő, azonban az utóbbi helyen gránit sziklaformációkat nem láttam. Legmagasabb pontja a Meleg-hegy (352 m). A Velencei-hegységet két részre lehet osztani, egy laposabb nyugati, és egy jóval tagoltabb keleti részre.

Pogány-kő (241 m): ez a Velencei-hegység nyugati részének (ami egy fennsík és egyben a Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület) legmagasabb pontja, és egyúttal a hegység (helyesebben dombság) egyik legszebb ingóköve, amelynek tetejéről szép körpanorámás kilátás tárulkozik elénk:

Egy kép is innen, amelyen a Velencei-hegység keleti részét láthatjuk nyugatról a Meleg-heggyel (352 m), előtérben egy további kisebb ingókövet is felfedezhetünk-, valamint a Velencei-tavat:

Bence-hegy (232 m): a keleti rész dombjait és a Velencei-tavat is talán erről lehet a legjobban belátni:

Rátekintés a Velencei-hegység legmagasabb részére valamivel a csúcs alatti kilátóhelyről:

A képen bal oldalt a Meleg-hegyet (352 m), jobb oldalt a Templom-hegyet (325 m) és Nadap települést láthatjuk.

A keleti tömbben szép körpanorámás kilátóhely még többek között a Csúcsos-hegy (193 m):     

Vértes

A Bakony és a Dunazug-hegyvidékek között elhelyezkedő bájos hegység, nekem különösen a völgyei tetszenek, de a déli részén lévő dolomitkopárok is nagyon szépek. Legmagasabb pontja a Nagy-Csákány (487 m). Természetesen kilátóhelyek és két geodéziai torony is van itt.

Csóka-hegy (479 m): a Vértes délnyugati "bástyája", hosszúra elnyúlt alakja messziről felismerhető. A csúcson geodéziai torony is van, amit legutóbbi látogatásomra lezártak, azonban az egyik oldalkisajtó hiányzott, így a magamfajta termetemmel sikerült bejutnom. 

A csúcs alatt vezető PL jelzésen is van számos kilátóhely a Móri-árokra és a Bakonyra. 

Csákberény felett gyönyörű dolomitkopárok találhatóak számos labirintusszerű völgyekkel (pl. Ugró-völgy, Szappanos-völgy, Meszes-völgy, Kőkapu-völgy), a felettük lévő kopárokról meg természetesen kilátásokkal. Ezek közül talán a jelzetlen területen lévő Meszes-völgy feletti Pakodi-pihenőről és a falutól keletre lévő Strázsa-hegyről nyílnak a legszebbek:

Közvetklenül Gánt fölött az emlékműnél is van egy szép kilátóhely, ahonnan gyönyörűen be lehet látni Gánt környékét:

Gém-hegy (318 m): Gánt és Csákvár között húzódó hosszú, füves gerinc szép kilátással:

Egy kép is innen, amelyen északi irányba láthatunk el:

Bal oldalon a Sámolyi-Bükk (423 m), Öreg-Bükk (408 m), Kis-Bükk (380 m) vonulatát, középen a Nagy-Vásár-hegy, Nagy-Bükk, Tábor-hegy (450 m), Kotló-hegy (389 m) tömbjeit, jobb oldalon meg a Róka-hegyet (357 m) láthatjuk.

Kerek-hegy (332 m): hazánk egyik legszebb tanösvénye, a Csákvár mellett található Haraszt-hegyi tanösvény legmagasabb pontja, ahonnan csodálatos kilátás tárul elénk:

A videón több helyen is felismerhető a Vértes déli részére jellemző dolomitkopárok. Egy kép is innen, amelyen beláthatjuk szinte az egész Pilis és a Budai-hegység vonulatát délnyugatról:

A képen távolban bal oldalt a Fekete-hegyet és a Pillis-tetőt (756 m), középen a Kutya-hegyet, Nagy-Szénást és a Nagy-Kopaszt, jobb oldalt pedig a János-hegy, Széchenyi-hegy gerincét láthatjuk.

Nagy-Bükk (447 m): Magyarország egyik legszebb skanzenjellegű, de élő (inkább üdülő) falujától, Vérteskozmától délre lévő hegycsúcs, ahová turistautak is visznek fel, de csak a kilátóhely mellé, így sok turista nem veszi észre a pompás kilátóhelyet:

A képen az előtérben lévő Nagy-Vásár-hegyen (399 m) túl a Gánti-medence helyezkedik el, attól keletre (képen bal oldalt) a Gém-hegy (318 m) gerince magasodik.

Zsigmond-kő: Várgesztes mellett található remek rálátással Várgesztes környékére: https://youtu.be/NtBhxBJSiAk.

A kép bal oldalán közvetlenül a falutól délre emelkedő hegyen található a Gesztesi-vár. Ezt ellenfényes fotót majd igyekszem szebbre lecserélni.

Gráciák bérce: a Vitányvár romjaitól délre található sziklakilátóhely, ahonnan nyugati irányba nyílik remek kilátás: https://youtu.be/l-M0F3ylbWg.

Körtvélyes (480 m): a Vértes keleti részén lévő csúcson egy geodéziai torony található, amely ugyan nem a legmagasabb csúcson van, azonban a torony teteje magasabban van, mint a Nagy-Csákány-csúcs (487 m), ezáltal a Vértest innen szemlélhetjük a legmagasabbról: