Ez a cikk a http://www.turatars.com/blog/view/id_3366/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/ blog folytatása.

Keszthelyi-hegység

Tágabb értelemben a Balaton-felvidék legnyugatibb hegységének is lehet tekinteni, szűkebb értelemben önálló hegység, amelynek a legmagasabb pontja a 444 m magas Köves-tető. A hegységnek két fő része van, a Zalaszántó Lesencetomaj vonaltól északra lévő bazalt és az előbbi vonaltól délre lévő dolomit vonulatok. Az előbbi bazaltos régiónak a legfőbb hegyei a Kovácsi-hegy és a Tátika (413 m).

Az előbbiben található Magyarország egyik legszebb szurdokvölgye, a Bazaltutca számos barlanggal, kár, hogy ezt a geológiai csodát működő bánya veszi körbe. Felette a bazaltplatón pedig a bazaltdolinákban természetes tavacskák találhatók.

Kilátás szempontjából viszont az utóbbi, Tátika hegy érdekesebb, amelynek szintén gyönyörű ősbükkössel borított fennsíkja van, a várromjáról pedig, ha a fáktól nem is teljesen körpanorámás, de szép kilátás van mind a Keszthelyi-hegységre, mind a környékére:

A videón jól megfigyelhető Keszthelyi-hegység bazaltos és dolomiotos részét elválasztó Zalaszántó Lesencetomaj vonal is. Egy kép is a plató szélén lévő jelzetlen kilátóhelyről is, amelyen jól beláthatjuk a hegység dolomitos részének mind a Vonyarcvashegy-Vállus (képen balközépen), mind a Keszthelyi-Rezi vonulatát (képen jobbközépen):

A déli, dolomitvonulatoknak is további két része van, a Keszthely-Rezi- és a Vállus-Vonyarcvashegy-vonulat.

Ez előbbi vonulatban a legjelentősebb kilátóhely talán a Meleg-hegyen lévő Rezi-vár, ahonnan mind keletre, mind északra, mind nyugatra szép panorámát láthatunk be:

Egy kép is innen, amelyen Zalaszántót, illetve a föléje magasodó Kovácsi-hegyet és a Tátikát (valamint azon túl a Sümeg fölé magasodó Rendeki-hegyet (374 m) láthatjuk:

A közvetlenül a Balatontól északra lévő Vállus-Vonyarcvashegy-vonulatban számos épített kilátó található, amelyeket egy, a térképeken (egyetlen helyi turistatérképet leszámítva) sehol sem szereplő, de a valóságban létező és jól jelzett D betűs (Dornyai Béla) turistaút köt össze. Helytakarékossági okokból ezen videókat egy listában tettem fel, az egyes videók a jobb felső sarokban megjelenő ikonra kattintva érhetőek el.

Három képet is teszek fel eme vonulatból, az elsőn a Berzsenyi-kilátóból Keszthely környékét, a Keszthelyi-öbölt, valamint távolban a Zalaapáti- és Zalavári-hátakat láthatjuk:

Második képen az újjáépített Pad-kői-kilátóból tekinthetünk le a Keserű-tető (320 m) gerincére, valamint a Balatonra...

...a harmadikon meg a Tapolcai-medencére láthatunk rá a Batsányi-kilátóból:

A képen távolban bal oldalt az Agár-tető (511 m), attól picit jobbra még távolabb a Kab-hegy (599 m) magasodik, közelebb pedig a badacsonyi tanúhegyek láthatóak, balközépen a Szent-györgy-hegy (415 m), jobbközépen meg a Gulács (393 m) és a Badacsony (438 m), az utóbbiak előtt lévő alacsonyabb hegyvonulat bal végénél meg hazánk egyik legszebb várromja, a Szigligeti-vár található.

Balaton-felvidék

Közvetlenül a Balatontól északra lévő, hazai viszonylatban mind építészeti, mind természetföldrajzi szempontból szinte különlegesnek mondható tájegység, amit  a Tapolcai-medencétől Veszprémfajszig húzódó északi és közvetlenül a Balaton északi partmentén emelkedő déli vonulatok, valamint számos medence alkot: Tapolcai-, Káli-, Monoszlói-, Csicsói-, Dörgicsei-, és Pécselyi-, valamint a Bakonytól elválasztó Veszprém-Nagyvázsonyi-medencék.

Tapolcai-medence

A Balaton-felvidék legnyugatibb és egyben legnagyobb medencéje, ami Magyarország, de talán az egész Kárpát-medence egyik legszebb tájegysége. Nyugatról a Keszthelyi-hegység, keletről meg a Láz-tető, Őrsi-hegy stb. választja el a Káli-medencétől. Leghíresebb látnivalói az előző képen is látható tanúhegyek, amelyek egyúttal remek kilátóhelyek is, és borozás szempontjából sem egy elhanyagolható vidék.

Szent-György-hegy (415 m): az előző képen középen látható lapos tetejű hegy, amelynek a leghíresebb látnivalói a bazaltorgonák (ezek közül is a leghíresebb és a legnagyobbak az északi oldalon lévőek, de kisebb bazaltoszlopok a déli oldalon is vannak), de az északi oldalán még egy jégbarlang is található, igaz a belsejében a jégalakzatokban nem lehet gyönyörködni (állítólag van belsejében jég), hiszen a bejárata egy nagyon szűk repedés, de a hideg levegő nyáron is áramlik belőle kifele. A csúcs pedig egy remek kilátóhely:

Badacsony (438 m): az előző kép jobb oldalánál lévő lapos tetejű hegy, az oldalát szintén számos bazaltszikla díszíti, a platón több kilátóhely is található, azonban a legszebb panoráma az újjáépült Kisfaludy-kilátóból van:

Egy kép is az előző kilátóból:

A képen bal oldalt a szétbányászott Halápot és a távoli Somlót; középen Gulácsot, azon túl a Csobáncot, és még mögötte a hosszúra nyúlt Agár-tetőt, valamint a Kab-hegyet; jobb oldalt a Tóti-hegyet, a Káli-medencét, távolabb a szintén hosszúra nyúlt, bazaltdolinákkal teli Boncsos-tető, Fekete-hegy csoportját láthatjuk..

Gulács (393 m): innen a Szent-György-hegy irányában van szép kilátás:

Előtérben Nemesgulács, távolabb jobb oldalt pedig Kisapáti települések láthatóak.

Tóti-hegy (346 m): talán ez a legszebb körpanorámát nyújtó tanúhegy, az OKT ezt a hegyet kikerüli, így "természetesen" a legtöbb kéktúrázó is, ezáltal nem is tudják, hogy mit veszítenek vele:

A csúcsra vezető ösvényen gyér forgalmú földesutak kereszteződésében egy táblával jelzett körforgalom is található,  vicces látvány.

Egy kép is a Tóti-hegyről nyíló kilátásról:

A képen bal oldalt a Rendeki-hegyet (attól balra a sümegi várhegy is feltűnik); középen szemben a gyönyörű Csobáncot (376 m), távolabb balra a szétbányászott Halápot (361 m), és a Cseket-hegyet, jobbra meg az Agár-tetőt (511 m); jobb oldalt meg a Köves- (344 m) és a Sátorma-hegyeket (356 m) láthatjuk.

Csobánc (376 m): talán a legszebb alakú tanúhegy, tetején várrom is található (ha még ép lenne, az mekkora turistalátványosság lenne...), a platójáról pedig szép kilátóhelyek is vannak több irányban is:

Egy kép is innen, amelyen a Tapolcai-medence déli részét láthatjuk be az Örsi-heggyel, a Tóti-heggyel, a Fonyódi-heggyel (túlparton), a Guláccsal a Badacsonnyal, és a szigligeti várheggyel:

Hegyesd (281 m): a névadó település feletti várhegy, ahonnan szintén gyönyörű körpanorámás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére:

Bal oldalt a Köves-hegyet (344 m), középen a Csobáncot (376 m), jobb oldalt a szigligeti várhegyet és a Szent György-hegyet (415 m) láthatjuk.

Káli-medence

A Balaton-felvidék második legnagyobb medencéje közvetlenül az előbb bemutatott Tapolcai-medencétől keletre, amit keletről a Hegyes-tű (336 m), északról meg a Fekete-hegy (369 m) tömbjei zárnak. Északkeleti végénél ebbe csatlakozik bele a Monoszlói-medence.

Fekete-hegy (369 m), Boncsos-tető (448 m) tömbje: ezen található Magyarország talán legszebb bazaltfennsíkja gyönyörű rétekkel, a platón lévő bazaltdolinákban számos természetes eredetű szép tavacskák találhatóak, a plató szélein kilátóhelyek is vannak (pl.Keleményes-kő, Király-kő), de a legszebb kilátás a Káli-medencére a csúcson lévő, Eötvös Károly-kilátóból van:

A hegytömb északi szélénél lévő Király-kőről pedig a Veszprém-Nagyvázsonyi-medencére és a Déli-Bakony Kab-hegy (599 m) csoportjára láthatunk rá...

Amint a képen is látható, a Kab-hegy csak egy kis dombnak néz ki (egyébként minden oldalról), pedig magasabb pl. a Budai-hegység bármely csúcsánál.

Hegyes-tű (336 m): ennek az oldalában bazaltoszlopok találhatóak, amelyek meglehetősen borsos belépődíj ellenében tekinthetőek meg, igaz, emellett kőzetbemutatót is megnézhetünk és a bazaltoszlopok tetejéről szép kilátás is van. Sajnos innen egyelőre nincsenek jó kép- és videóanyagaim.

Csicsói- és Dörgicsei-medencék

Nyugatról kelet felé haladva a követhező két medence, amelyeket egymástól a Balázs-tető (310 m) választ el. Ezen medencéket leginkább a templomromokban különösen gazdag Dörgicse felett található Halom-hegyen (399 m) lévő Kossuth-kilátóból láthatjuk be, ami az egész Balaton-felvidék egyik legszebb körpanorámás kilátását nyújtja:

Pécselyi-medence

A Balaton-felvidék legkeletibb és legzártabb medencéje, amelyre legjobban talán a föléje emelkedő Zádor-hegyen lévő Zádorvárról van, ami egy kellemes környezetben lévő várrom viszonylag nagy várudvarral és a romon még épített kilátó is található, ahonnan jól látszik a Pécselyi-medencén kívül a Tihanyi-félsziget is:

Recsek-hegy (431 m): a Pécselyi-medencétől ugyan keletebbre, de az előbbi Zádorvárat is tartalmazó északi vonulatban helyezkedik el ez a 400-as csúcs is, amelynek a tetején szintén építettek egy kilátót, bár belőle sajnos csak a déli irányba nyílik kilátás:      

Tihanyi-félsziget

Tágabb értelemben ezt is lehet a Balaton-felvidékhez sorolni, bár eléggé elkülönül a Balaton-felvidék két hegyvonulatától. A Tihanyi-félsziget dombjai alig magasabbak 200 méterrnél, épp, hogy elérik a dombság kritériumait is, azonban geológiailag rendkívül látványos tájegység, nemcsak hazánk, hanem talán egész Kárpát-medence egyik leglátványosabb vidéke ez. Fő látnivalói a gejzirit sziklák (sajnos a gejzírek már nem működnek, pedig azok mekkora látványosságok lennének ám...), de vannak itt szélmarta sziklák, tavak, bazalttufába vájt barlanglakások és még sok más látnivaló. Természetesen kilátóhelyek is vannak itt, jelen blogomban csak ezekkel foglalkozok.

Apáti-hegy: Tihanyi-félsziget északi csücskében lévő csúcs, amelyen nemrégiben épült az Őrtorony nevezetű kilátó. Az építését sok kritika övezte; tény, hogy a Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, Apáti-hegy csoportjában számos természetes kilátóhely is akad, de ettől függetlenóül sok más hazai új építésű kilátóval ellentétben ez nagyon jól sikerült, gyönyörű körpanorámás kilátás nyílik róla:

Egy kép is innen, amelyen ráláthatunk a Külső-tóra (közvetlenül lent), a föléje magasodó Kis-erdő-tetőre (204 m), a Belső-tó szélére, Tihanyra (utóbbi kettő a kép jobb oldalán), valamint a Balaton-felvidék keleti végére (képen bal oldalt):

Hármashegyi-kúp: számtalan gejzírsziklák közül ez nyújtja a legszebb kilátást: