Terepfutás

Muflonok, őzek, szarvasok hegye.

Domonkos-tető, Medve barlang, Kincses-hegy, Földvár, Csurgó forrás, Kutató ház, Boldogkőváralja.

Abaújalpár - Sima - Boldogkőváralja - Boldogkőújfalu - Abaújalpár 16,6km 3:35 óra 1409m szintkülönbséggel.

Túra teljes ideje fényképezéssel, ebéddel 5:15 óra.

A hely gyönyörű! Sajnos elhanyagoltak az erdei ösvények, gondozatlanok tele kidőlt fákkal, ágakkal, aljnövényzettel benőttek.
A patak partja melletti ösvény és gyalog út is szinte járhatatlan. A hóolvadás következtében meg is volt áradva,
nagyjában 30 szor keltem át rajta :D.

Maga a tetők, csúcsok bejárása kemény próbatétel igazi Zemplénes kihívás. Rendkívül meredek hegy oldalak,
jelentős szintkülönbségek rövid szakaszokon. De mindezért kárpótolt a táj, az erdő szépsége.
Igazi érintetlen hazai hegyvidék.
A csúcsok közötti gerincek amolyan Gyűrűk urás molyhos, mohás, páfrányos ösi erdő területek.
Rendkívül változatos és jelentős madár faunával a cinkéktől a fekete harkályig, hollók.

Szarvasokat láttam, a Domonkos tetőn úgy 30 méterre tőlem robajlottak le a völgybe.
Kincses hegyen találkoztam a muflonokkal, persze a csúcson :D . A völgyekben őzekkel.

Jellemző növénytársulás a Középhegységi cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris Soó 1963).
A hegyvidék leggyakoribb erdõtársulása.
Lombkorona alkotó a Quercus dalechampii - aranytölgy, Qu. petraea - kocsánytalan tölgy, kísérõ
az Acer campestre -mezei juhar, Sorbus torminalis - barkócaberkenye, a cser itthiányozni látszik. Gazdag a cserjeszint,
(pl. fagyal, veresgyûrû som, egybibés galagonya), sok a füves erdõtipus (pl.Poa nemoralis - ligeti perje).
A gyepszintben gyakori a Carex montana -hegyi sás, Tanacetum corymbosum - sátoros varádics, Campanula persicifolia
- baracklevelű harangvirág. Füzér felett a Tölgyes bérc délies oldalán (korábban Remetehegy) 700 m tszf. magasságig is
felhuzódik.

A Kincses-hegyről a Csurgó forrás felé a gerincen mentem le, így találtam rá több a Pengőkőre hajazó szikla alakzatra.
Itt is zárt, "kilátás mentes" formában lehetett bennük gyönyörködni, viszont a legfontosabb különbség a forma több lépcsős
elhúzódó kialakulása volt, mely lekövette a gerincet. A közlekedés fokozott figyelmet igényelt, a görgeteg kövek
és mohás sziklák veszélyesek voltak.

A Csurgó forrásnál igazi vízeséseket találtam, több száz méter hosszan! A kutatóházért akár könnycseppeket is lehetne ejteni.
A tető cserepezése több helyen hiányzik, azt fóliával pótolták. Maga az épület a hosszú és kemény téltől
eltekintve is látható, hogy gondozatlan. A régi madár befogós táborok egykori résztvevői biztosan megsíratnák.

Pár km-el később megtaláltam a régi pihenőt szintén igen leromlott állapotban, a szalonnasütő-bográcsozóhely szétesve,
a padok összeszakadva. Kicsivel arébb a híd gyakorlatilag megszűnt állapotban volt, a tartó elemek fölötti gerendák
szétkorhadva-rohadva, nem lehetett rajta átkelni.

Egészen a Boldogkőváraljai pataki becsatlakozásig igen gondozatlan volt az ösvény és annak tárgyai.

A Boldogkőváraljai patak, most kisebb folyóként zúgva robajlott le a völgybe. A Tékai átkelő hídon 10-15 cm
magasan zubogott át a patak.

Boldogkőújfalu fölött a "réten" a görgelék kövek és sziklák beleépülve a perjés, kökénybokros rétbe egy különös, furcsa
de rendkívűl érdekes összhangot alkotva állítottak meg beindítva a fantáziámat, mely őrült óriás dobálhatta
így szét ezeket a köveket.

Igazában nem lehet leírni és visszaadni.

Némely kép elmosódott lett, a videókon lehet zavaró a mozgás a futás miatt, de valamelyest érzékelteti
milyen szép a táj látványa.

UI: egy eséssel megúsztam egy rövid pihenő után elindultam és rögtön kifordult valami a lábam alól.

Mátrahegy TT előtti edzésnek szántam, de igazában egy teljes értékű önálló túra lett.

https://drive.google.com/open?id=0B8qj7lwywzM1amxWUDhYV0J6Q0k

Címkék: Terepfutás