Kiss Péter Emléktúra a Mátrában 20

Hihetetlen élmény volt ezen a teljesítmény túrán részt venni!
3:40 kor keltem. Kávéztam ébredeztem sokadszor ellenőriztem a cuccomat. 4:30-kor indultam el és 7:15 kor értem a parkba.
Kölcsönös köszöngetés. nevező sátor, nevezés.

Az 57 és 37 esek még voltak bent így az indításnál elsősorban velük foglalkoztak.

7:50 kor megtámadtam végre az indítást rögzítették a rajt időmet.

Nagy tömegben támadtuk meg a fullosan jeges hírhedt lépcsőket. Szépen összetömörödtünk vagy 200-an. Meg voltak az első hatalmas esések. Az elmúlt két hét olvadása után a visszafagyás miatt igazi Kilimandzsáró volt a terep.

Ahol nem hó volt ott 10-15 cm jég. Nagyjában 15km -en :D.

A mátrafüredi ellenőrző pontig együtt ment a "tömeg" szépen kígyózó sorban.

Én összecsapódtam egy sráccal még a nevező sátornál, ő is első versenyes volt.

Hellyel közel a lépcsőtől futva mentünk be a pecsétért.

Itt lett gyanús a pecsételő javaslata a botok széthúzására, illetve arra hogy nem kell a kamásli, nincs víz.

Ki fordulva a Kékes tetőre vezető túraútvonalra szó szerint visszarettentem.
Az ösvény teljes szélességében jég volt. Ha nagyon akartam volna biztosan megtalálom az előzőleg itt járt majd jégbe fagyott cipőméreteket is.

Az első fagyos patak átkelésen "elveszítettem" eddigi csapattársam.

Hellyel közel az itthoni tempóban mentem felfelé.

Elkezdtem baromira fáradni és lassulni, mire rájöttem hogy nem azért cipelem magammal a fél literes ásványvizet, hogy meglegyen a súly a hátizsákban. Kivettem belőle és szépen elfért a széldzsekim felső zsebében, innentől 2-3km-enként kortyolgattam. Közben elpusztítottam egy kókuszrudat is.

6km-en már csak 3-an voltunk gyaloglók. Futók előztek bennünket.
Egyet sikerült is rossz irányba mozdulással feldöntenem.
Gyorsan elmagyarázta ha azt hallom hátulról hogy jobb, akkor az azt jelenti ő előz onnan. Ne én mozduljak arra. Égett a pofám főleg hogy még ő kérdezte nincs e bajom, és elnézést kért majd ott hagyott futva én meg a határaimon mozogtam.

Valahol 7km körül figyeltem fel egy hol futó hol gyalogló, saccra 50-es férfire. A sebességünk passzolt így rákérdeztem csatlakozhatom-e. Egy bólintással nyugtázta és Kékestetőre együtt értünk be.

Az ellenőrző ponton pecsételtünk. Lezúztam két összefordított tepertőkrémes kenyeret giga erős paprikával és lila hagymával, majd rázúdítottam 3dl teát.

Hogy a tea vagy a csípős paprika volt-e az oka nem tudom, de a Kis-kői ellenőrző pontig az "időssel" elfutottunk megállás nélkül.

Folytattam a bevált zsíros kenyér erős paprikával teával projektet.

Itt meg lett harmadik társunk, egy tőlem fiatalabb srác, aki nem ismerte a terepet, így inkább lassabban mozgott.

Kis-kőről lefelé ismét borzadály volt.

Előbb én hagytam el a földet x másodpercre, míg a gravitáció el nem jött értem. Lefelé ereszkedve már a Mátraháza felé vezető erdészeti útra egy baromi meredek sziklás köves nagyon jeges részen kivágódtak a lábaim, a testem a levegőbe és saccra 80cm-ről csapódtam a kövekre. Társaim ijedten néztek rám, kicsit kalimpáltam a botjaimmal majd kinyögtem a varázs szavakat "Megvagyok".

Hát lett kb. 4-500 méter mire újra feltudtam venni a tempót.

Ekkor jött az idős egy teljesen hasonló produkcióval.

Fiatalabb társunk egy oldal hasast mutatott be két térdre és könyökre érkezéssel, de mind hárman megúsztuk egy két kisebb nagyobb káromkodással :D.

És jött a patak. Mire leértünk összeszedett annyi vizet, hogy 30-50 cm-re felduzzadt.

Az idős kerülgetéssel, mi fiatalok leszarom kapszulával oldottuk meg. 4m széles lehetett kb. térdig érő, átgázoltunk rajta mintha nem is lenne.

Mátraházán az utolsó ellenőrzőponton is pecsételtünk.
És majd nem eltévedtünk.
Ha nincs az idős.

Visszafelé egy kerülővel kellett a parkba felmenni ezt néztük majdnem be.
De ő sandán mosolyogva integetett hogy merre kell mennünk.

És jött a lépcső.

Ez egy külön túra is lehetne.

200 méter. Előre és felfele is. Ahol nem jeges ott saras.
40-50cm egy fok. És már mentél 20km-ert.
Hát ez halálos volt.
Többnyire úgy éreztem most fog szétrobbanni a combizmom.
Botok eggyel feljebb bal láb kartolás jobb láb. Botok előre jobb láb kartolás bal láb. Faxom tudja hányszor de sokszor. Az időst elhagytuk, csak szöges cipője volt a korlátba kapaszkodva jött felfelé, intett hogy menjetek.

Utolértünk két testvért. Nagy fentebb, kicsi korlátra gyógyulva pihent.
"Gyere már csak 25 lépcsőfok" mondta a nagy.
"A *** anyád ezt mondtad az előbb is" mordul a kicsi.
Mi nagy röhögés. Ezen jól felszívtuk magunkat és a 25-öt ami vagy 50 volt lenyomtuk :D .

Ez a lépcső projekt 25 percig tartott!!!

És lőn világosság felértünk a parkolóba.

Innen laza 200 méter kocogás beértünk a célba.

A már bent lévők mindegyike hangosan gratulált ez baromi jól esett. Leadtuk a pecsételő füzetet, megkaptuk az oklevelet,kitűzőt.újságot,szervezői gratulációt, majd aki akart mehetett babgulyást enni.

Én elköszöntem fogadott társaimtól (közben az idős is beért).

A parkolóban átöltöztem. Készítettem még egy pár képet és elindultam haza.

Útközben vettem egy citromos valami 1,5 literes vizet, hazáig jó ízűen meg is ittam.

Összességében még az 5 órás autózással is megérte!

Hihetetlen jó volt!

https://drive.google.com/open?id=0B8qj7lwywzM1RzFMV2lqUzlfTGc