Ezen blogsorozatomban hazánk domb- és hegyvidéki tájait szeretném bemutatni többnyire csúcsokról, kilátóhelyekről, kilátókból felülnézetből úgy, ahogyan azt én láttam. Célom, hogy a blogsorozat végigolvasása után teljes képet kaphassunk hazánk domborzati képéről.

Először egy rövid áttekintés hazánk hegységcsoportjairól:

• Dunántúli-dombság (Villányi-hegység, Szekszárdi-dombság, Geresdi-dombság, Zselic, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság) a Mecsekkel
• Alpokalja (Vasi-hegyhát, Kőszegi-hegység, Soproni-hegység)
• Dunántúli-középhegység (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidék, Bakony, Velencei-hegység, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység)
• Északi-középhegység (Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Karancs-Medves-vidék, Heves-Borsodi-dombság, Mátra, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység)
• Gömör-Szepesi-érchegység (Aggteleki-karszt, Galyaság)

Ahogy a "Magyarország geológiai látnivalói" című kétrészes cikkemben, most is az óramutató járásával megegyező irányban járom végig hazánk domb- és hegyvidékeit.

Villányi-hegység

Hazánk legdélibb elhelyezkedésű hegysége, ami szigorúan véve nem is hegység, de Magyarországon a köznyelvben általánosan jellemző, hogy a Heves-Borsodi-dombságot leszámítva minden 400 m-nél magasabb kiemelkedéssel rendelkező tájegységet hegységnek nevezünk, így a Villányi-hegységet is mindenki hegységnek tekinti. A hegység igazából két részre tagolható, egyrészt a mészkő alkotta különálló Szársomlyó (442 m) csúcsra, valamint az attól északnyugatra elhelyezkedő hosszabb, lösz alkotta gerincvonulatra, amelynek a legmagasabb pontja a Tenkes (409 m).

Fő-fő kilátóhelye a hegység legmagasabb csúcsa, a 442 m magas Szársomyló, ahová csak vezetővel szabad hivatalosan felmenni, viszont csekély vezetési díj ellenében az év minden időszakában van rendszeres vezetés egy lelkes vezető személyében, tehát kivételesen egy olyan fokozottan védett területről van szó, amely nincs elzárva a turisták elől.

A csúcson kétszer is jártam, először ködpárna felett, másodszorra valamivel tisztább időben, de némi köd szintén jelen volt, viszont a magasban tiszta volt az idő, így délnyugatra szépen látszódott a horvát Papuk hegység (videóban), valamint innen látható jól a Villányi-hegység morfológiája, tehát északi irányban az előbb említett löszös vonulat a 409 m magas Tenkes csúccsal (képen bal oldalt), és a Fekete-hegy (341 m) tömbjével (képen jobb oldalt), valamint távolban a Nyugat-Mecsek (Jakab-hegy, Tubes) vonulata is látható.

Immáron Magyarország legtöbb hegycsúcsához hasonlóan a Szársomlyóról már full-HD minőségű videóval tudok jelentkezni, amelyen a Kelet-Mecsek is kivehető. A videó második felében a Tenkes déli oldalánál lévő Tenkes-kilátó feletti részről láthatunk el Siklós környékére, valamint a Papuk hegységre. Maximális minőség elérése céljából a videók elindítása után célszerű rákattintani az alsó menüsor jobb oldalánál lévő "Beállítások" (fogaskerék) gombra és a minőséget 1080p-re állítani. Ha nem jelennek meg a feliratok, akkor pedig az előző gomb mellett lévő "Feliratok" gombra is célszerű rányomni.   

Szekszárdi-dombság

Szekszárdtól közvetlenül délnyugatra található, meglehetősen látványos dombvidék, mely alapvetően löszből épül fel, egyik fő látnivalói a löszszurdokok (szurdikok, löszmélyutak), de a dombságban épített kilátó is van Szekszárdtól nyugatra, a Bati-kereszt kilátó:

A dombság délnyugati részén a Szálka és Grábóc (utóbbi nevezetessége egy szerb ortodox kolostor) feletti Szálka-hegyről (245 m) a Kelet-Mecsekre (bal oldalt Zengő, Kecske-hát, középen Miske-tető, jobb oldalt Cigány-hegy, Dobogó) kínálkozik remek rálátás:

Mecsek

A Dunántúli-dombságból szigethegységként emelkedik ki hazánk egyik legszebb, látnivalókban nagyon gazdag hegysége, a Mecsek. Két fő részre osztható, Kelet- és Nyugat-Mecsekre.

Talán a Kelet-Mecsek a látványosabb és vadregényesebb, amelyben három épített kilátóról tudok, ezek közül kettőben jártam. A Mecsek legmagasabb pontján, a 682 m magas Zengőn lévő  geodéziai torony végre hivatalosan is kilátóvá épült át, és sok új építésű kilátóval ellentétben ez nagyon jól is sikerült, teljesen körpanorámás lett róla a kilátás. A másik épített kilátó meg a Kisújbánya feletti 524 m magas Cigány-hegyen van, azt viszont a fák egyre jobban kezdik benőni, de azért a Kelet-Mecsekre még adódik onnan is kilátás.

Egy kép is a Zengőről, amelyen nyugati irányban szépen látható a Hármas-hegy, valamint a Pécs fölé emelkedő Misina-Tubes hegycsoportok:

Óbányától délre is létezik egy viszonylag új építésű kilátó, a Belátó-kilátó, de azt idő hiányában sajnos mindig ki kellett hagynom.

Nyugat-Mecsek szó szerint karnyújtásnyira Pécstől lévén szintén rendelkezik számos épített kilátóval. Ezek közül talán a legnevezetesebb az 535 m magas Misina-tetőn lévő tv-torony:  

Innen lehet legszebben rálátni Pécsre és a Villányi-hegységre:

Emellett a Kelet-Mecsekre (Dobogó, Hármas-hegy, Zengő csoportokra) is szép rálátás kínálkozik:

A Misina felett lévő Kis-Tubesen (577 m) lévő kilátóból is ráláthatunk Pécsre és a Jakab-hegyre (https://youtu.be/l8jYl37fJIw), de az igazi körpanoránás kilátás ezen hegycsoport legmagasabb pontjáról, a 611 m magas Tubesen épült műemlék jellegű kilátóból élvezhetjük:

Szépen ráláthatunk innen (is) hazánknak látnivalókban egyik leggazdagabb hegyére, a Jakab-hegyre (592 m):

A Tubestől (611 m) nyugatra a Sós-hegyen még egy kilátó található, ahonnan szintén szép a kilátás Pécsre és a Villányi-hegységre:

A képen távolban jól felismerhető a Villányi-hegység két fő része, a keleti részen emelkedő Szársomlyó (442 m) és nyugati részen lévő Tenkes (409 m) hosszanti vonulata.

Amint az előbb említettem, a Jakab-hegy (592 m) hazánknak látnivalókban talán az egyik leggazdagabb hegye, a hegytetőn helyezkedik el az egykori Pálos kolostor tekintélyes romja, amelynek a tornya kilátónak van alakítva, azonban a helyszínen erre nem jöttem rá, így nem mentem fel. De szerencsére a Jakab-hegyen a Pálos kolostor romjától közvetlenül délre vannak más remek kilátóhelyek is, egyrészt a Babás-szerköveknél, másrészt itt található az egyik kedvenc kilátóhelyem, a Zsongór-kő is:

A képen lent bal oldalt Cserkút, jobb oldalt Kővágószőlős települések láthatóak.

Mecsekről még annyit, hogy alföldi gyerekként ez volt az első találkozásom a hegyekkel 6 éves koromban, emiatt van hozzá némi érzelmi kötősésem is, amelyről régebben írtam önálló blogot is: http://www.turatars.com/blog/view/id_2857/title_Mecsek-szepsegei-egy-maganyos-vandorturan/.

Zselic

Kaposvártól délre található dombvidék, amelyben bőven található erdő is, de jelentős részt alkotnak mezőgazdasági művelési termőföldek is hatalmas farmokkal. Két jelentősebb kilátóhelyén jártam eddig, az egyik a dombság keleti részén Szágy felett a Csepegő-kő közelében egy dombhát, ahonnan egy tipikus zselici táj látképe fogad, délkeleti irányban láthatjuk a Zselic legmagasabb pontját (Hollófészek, 358 m) is tartalmazó tömbjét, valamint a Kelet-Mecseket:

A másik jelentősebb kilátóhely pontosabban egy "kilátó" a dombság nyugati részében a Hindai-bércen (265 m), ami egy meglehetősen ép állapotban lévő geodéziai torony, amelyről teljes egészében belátható a Mecsek (keleti és nyugati része egyaránt),...

... valamint a Keszthelyi-hegység és a badacsonyi tanúhegyek is:

Ottjártamkor olyannyira tiszta volt az idő, hogy szabad szemmel még a távoli Hochwechsel (1743 m) csúcs is kivehető volt!

Tolnai-hegyhát

Simontornya és Dombóvár között elhelyezkedő, löszmélyutakban meglehetősen gazdag dombvidék, amelyben főleg egyszerű vadlesek nyújtanak remek kilátásokat, de Kisszékely fölötti Dukai-hegyen épített kilátó is van. Ezeket egy videóban gyűjtöttem össze:

Külső-Somogy

Balatontól délre helyezkedik el, a Dunántúli-dombság talán legszebb része mind a Balaton látképe, mind építészeti szempontokból. Ebben található Somogy megye legmagasabb pontja, a 316 m magas Alman-tető, és közvetlenül mellette található a Csillagó-hegy is (Kötcse közelében), amelyen egy geodéziai torony található remek kilátással a Balatonra és a Balaton-felvidékre és még a Kab-hegyre (599 m) is:

Egy videó is innen, valamint a Zamárdiban lévő Kőhegyi-kilátóból, ahonnan a Balaton-felvidék nyugati részére, valamint a Tihanyi-félszigetre is ráláthatunk:

A Balaton-felvidék nyugati részére, valamint a Tihanyi-félszigetre a Kőrőshegyi völgyhíd feletti Kecskés-hegyről is ráláthatunk:

Zalai-dombság

Dunántúli-dombság nyugati tájegysége, amelynek egyik fő-fő jellemzői a dombtetőkre épült ún. szőlőhegyek (szőlősgazdák telkeiből álló mini településforma), valamint az agyagos talaj, amely által már pici eső után is rendkívül sárossá válnak az utak, így itt nagy kincs a köves út.

További részekre osztható nyugatról kelet felé haladva: Hetés (Kerka- és Lendva-vidékek), Göcsej, Egerszeg-Letenyei-dombság (Dél-Zala), Zalaapáti- és Zalavári-hátak.

Legjelentősebb körpanorámás kilátás talán a Göcsejben Zalaegerszeg felett a Bazita csúcson lévő tv-toronyból,...

...valamint a Göcsej legmagasabb legmagasabb pontján, a 304 m magas Kandikón lévő geodéziai toronyból (amelyet ottjártamkor az előzetes információimmal ellentétben nyitva találtam) vannak:

Vasi-hegyhát

Szentgotthárdtól délnyugatra, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár menti "csücsökben" található, ami egyben Magyarország legzöldebb tája. Eddig azt gondoltam, hogy ez a Dunántúli-dombság legmagasabb tagja, azonban újra megnézve a szakirodalmat, úgy tűnik, hogy nem a Rába, hanem már a Zala folyótól északra lévő területek is az Alpokaljához tartoznak. Mivel a területe sok éven át határsáv volt, így a mai napig érintetlen őserdő borítja. A benne található települések szerkezete is elégé sajátságos, hiszen rendkívül tagoltak, a házak szétszórtan helyezkednek el, ezáltal 500 lakosú települések 9-10 (!) km hosszúak, és szinte teljesen hiányoznak innen az ún. kádárkocka házak is. Ami még a mai országhatáron belül különlegesség, hogy ezen a vidéken alig élnek magyar nemzetiségűek, majdnem színtiszta szlovénok lakta terület. Kétvölgy település mellett a Katinbreg (367 m, magyarul Katalin-hegy) csúcson egy kilátó is található, amelyről remek rálátásunk nyílik az osztrák Alpok központi kristályos vonulatának a keleti végére:

A képen látható terület nagy része már osztrák terület, távolabb valószínűleg a Vasi-hegy nyugati részét, még távolabb jobb oldalt a Kőszegi-hegységet, középen a Borostyánkői-hegységet, balra meg az Alpok legkeletibb 1700-es hegységét, a Wechsel-hegységet (1743 m) láthatjuk.

Folytatás az Alpok irányába: http://www.turatars.com/blog/view/id_3704/title_Csucspanoramak-kilatasok-Alpok-1/.

Sokorói-dombság

Győrtől délre, a Kisalföldbe beékelődött dombvidék, ami újabban a Dunántúli-középhegység nyúlványának is tekinthető. Az épített kilátóival és a löszmélyútjaival egy meglehetősen kellemes túraterep, és Pannonhalmát leszámítva még nem is annyira turistás hely. Három részre osztható, nyugatról kelet felé haladva Sokoró, Ravazd-Csanaki-vonulat és Pannonhalma. A középső, egyben legszélesebb, kettős Ravazd-Csanaki-vonulatban két épített kilátóról tudok, az egyik a vonulat északi részénél a Győrújbarát feletti Kiáltó-hegyen lévő Napóleon-kilátó, ahonnan a Sokorói-dombság Ravazd-Csanaki és a Pannonhalmi vonulatait láthatjuk:

Azonban a Sokorói-dombság legszebb, körpanorámás kilátást nyújtó kilátója a Lila-hegyen (312 m) az egykori geodéziai toronyból átalakított épített kilátó, ahonnan a szemben lévő Hegymagason (306 m) túl Győrre is letekinthetünk:

A Pannonhalma vonulatban az impozáns apátsági épület közelében a Pannonhalmi lombkoronaösvény és a Boldog Mór-kilátó is remek kilátással rendelkeznek, főleg déli irányba a Bakony északi részére valamint a Kék- (661 m) és a Kőris-hegyekre (709 m) is (képen jobb szélen):

A Sokorói-dombság kilátóiban készült videókat összevontan töltöttem fel:

Somló

Bakonytól nyugatra található magányos tanúhegy, amely egyben hegység is. Két fő csúcsa van, az északi részen lévő Somlóvár (367 m) és a Somló (432 m) főcsúcs.

Somló (432 m): a legmagasabb csúcson található egy kilátó, amelyből a körpanoráma:

Maga a kilátónak a nyitvatartási ideje korlátozott, ha nem sikerül bejutnunk, akkor sem kell kétségbeesni, hiszen a kilátótól délre is található egy bazaltszikla, amelyről a kilátás kb. 180°-os és északra a Somlóvárról is kb. 180°os a kilátás, ha ezt összeadjuk, akkor kijön a 360°. 

Kilátóhelyek közül talán a fennsík délkeleti pereménél lévő rétet érdemes megemlíteni, ahonnan mind nyugatra a Bakony vonulatára (Kőris-hegy, Nagy-Som-hegy, közelebb Polányi-hegy, Hajag, Déli-Bakony a Kab-heggyel),...

Folytatás: http://www.turatars.com/blog/view/id_3447/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/