Ez a cikk a http://www.turatars.com/blog/view/id_3228/title_Magyarorszag-geologiai-latnivaloi-1/ blog folytatása.

Visegrádi-hegység

Ez az a hegység, amit sokan nagyon helytelenül (!) a Pilis részének tekintenek. Pedig ez nem hogy a Pilisnek, hanem még a Dunántúli-középhegységnek sem része. Hiszen ez már a Kárpátok belső vulkanikus vonulatának, vagyis az Északi-középhegységnek a szélső tagja. Egyúttal a Két-Bükkfa-nyeregnél a Visegrádi-hegységgel kezdődik a (tudtommal) világ leghosszabb vulkanikus vonulata, ami egészen az erdélyi Szent-Anna-tóig, vagyis a beszédes nevű Csomád-Büdös-hegycsoportig tart. Ezen hosszú vulkáni vonulat hegységeinek a bejárása bizony nagyon szép túrákat tartogatna, nagyon szép blogsorozatot lehetne róla írni, de ezen hegyvidékek zöme még számomra sajnos feltáratlan. Viszont a magyarországi és egyes felvidéki részeit már sikerült bejárnom.

Tehát a Visegrádi-hegység vulkanikus, kőzete pedig alapvetően andezit. A blog első részében említett bazalttól eltérően az andezites magma már többnyire robbanással tör a felszínre, a kitörés során a felszínre került kőzettörmelékek meg agglomerátum-képződményeket hoznak létre. Ilyen képződményeknek nagyon szép példái találhatóak meg Dobogókő (699 m) közelében is, attól délre a Zsivány-sziklák...

...a csúcstól közvetlenül északra meg a Thirring-sziklák:

De a legismertebb ilyen képződmények talán a Prédikálószék (639 m) két gerincén lévő Vadálló-kövek, amelyek két gerincvonulatot is alkotnak:

Az előzőkön kívül Pomáz környékén is találhatóak szép vulkáni sziklák, konkrétan a Kő-hegy (366 m) déli oldalában lévő Gomba-szikla,...

valamint a hegy másik oldalánál lévő Vasas-szakadék:

A hegységnek vannak kiemelt szépségű szurdokvölgyei is. Közülük minden bizonnyal országosan is a leghíresebb a Dömös közelében lévő Rám-szakadék, aminek a szépsége valóban összemérhető nemzetközileg is más komolyabb szurdokvölgyekkel:

De ezen kívül még két másik kisebb szurdokvölgy is létezik Pomáz környékén, konkrétan a Salabasina-árok,...

...és a Holdvilág-árok:

Szurdokok közül érdemes még megemlíteni a Kalicsa-patak völgyét, bár erről nem sikerült még olyan képet készítenem, ami visszaadná a hely hangulatát.

Az előbb említetteken kívül még két kisebb vízesést is megemlítésre méltó, az egyik a Visegrádhoz közeli Apátkúti-völgyben lévő Ördögmalom-vízesés,...

...másik meg a dömör-kapui:

Dömörkapura érdemes fentről is rátekinteni:

Vulkanikus hegység lévén viszonylag kevés barlang található ezen hegységben, azonban két nagyon szép barlangot érdemes megemlíteni.

Az egyik a Szentendre határában lévő Sas-kövi-barlang...

amelynek a bejáratához vezető ösvény kiágazásánál van egy tábla, hogy kiemelt szépségű barlang található itt, de a látogatása ennek ellenére még sem ajánlott, hiszen az odavezető ösvény magánterületen vezet, a barlang védett is meg veszélyes is. Én viszont a táblával ellentétben nagyon ajánlom ezen barlang felkeresését (természetesen fejlámpával), hiszen az odavezető ösvény egy elhagyott telken vezet keresztül, a barlangnak meg hosszú körjárata van (de eltévedni nem lehet benne), amelybe még lépcsőt is faragtak:

Másik meg a Dömössel szemben a Duna túloldalán lévő Remete-barlang...

amelyet a legtöbb szakirodalom a Szent-Mihály-heggyel (484 m), Hegyes-tetővel (482 m) együtt a Börzsönyhöz sorol, azonban ezen hegycsoport a Börzsöny többi részétől szemmel láthatóan eléggé elkülönül, viszont a Visegrádi-hegységtől csak azért különül el, mert annak idején a "fránya" Ős-Duna útvonalat változtatott, és ezáltal keresztül tört a Visegrádi-hegységen. Amint látható az előző képen is, a Duna partján impozáns sziklafalak alkotják a Szent-Mihály-hegy oldalát, ami valószínűleg a Duna áttörésének eredményeképpen jöhetett létre. Hasonló, de valamivel kisebb sziklafalak alkotják a nyugatabbra lévő Helembai-dombság (más néven Burda) Dunával határos oldalát is. Ha az előbbi,Remete-barlangból kikukucskálunk, a helyzeténél fogva nem is akármilyen kilátásban lehet részünk:

Börzsöny

Ez talán Magyarország legszebb hegysége, amit a Visegrádi-hegységhez hasonlóan andezit alkotja. A környező vulkanikus-hegységek közül talán ennek van a legszebb kalderája: (Kaldera=beszakadt magmakamra)

Hasonló kaldera figyelhető meg az előbb tárgyalt Visegrádi-hegységben is Dobogó-kő és a Prédikálószék által határolt területen, valamint a felvidéki Madaras és Polyána hegységekben is, de a kalderaperemen igazán szép bércek a Börzsönyben alakultak ki.

Börzsönyben is találhatóak számos andezit sziklaképződmények, ezek közül a legszebbek:

• Oltár-kő a Csóványos (939 m) alatt

• Kőkorsó az előbbi közelében

Ezt sajnos ebben a környezetben egyideig nem láthatjuk, ugyanis az Oltár-patak völgyét a 2014-es ónos eső eléggé letarolta.

• Fokhagymás Nagy-Hideg-hegy (864 m) közelében:

• Köpü-gödrök (fokozottan védett területen található)

A fentieken kívül még számos andezit sziklaképződmények találhatóak, amelyek egy része egyúttal kilátóhelyek is, ám ezekkel korábban másik blogban foglalkoztam, amit idén majd a Csúcspanorámák blogsorozatom részeként teljesen újra akarom írni. Igazi szurdokvölgyek viszont nem igazán jellemzőek a Börzsönyre, kivétel az északi csücskében lévő Honti-szakadék, amely agyagszurdok a legtöbb Börzsöny túrából kimarad, hiszen hétvégén Szob felől a buszok többsége csak Bernecebarátiig megy, és a vonat is Drégelypalánknál elfordul Balassagyarmat felé. Pedig érdemes lenne számos Börzsöny túrát Hontról kezdeni, de felvidéki túrákba is be lehetne illeszteni a Honti-szakadékot, hiszen a bejárata lényegében a 2-es számú főút mellett van, és a vízesésig kiépített szakaszát max. fél óra alatt kényelmesen be lehet járni. Maga a szurdok az ismertető táblát idézve földtörténeti időben mérve még csecsemőkorú, hiszen az 1700-as években kezdett el kialakulni.

A Börzsöny igazi szépsége azonban a nagy számú kilátóhelyeiről belátható bércei, völgyei, és persze a kalderája.

Cserhát

Túlnyomó részt ez is vulkanikus hegység, bár bőven van üledékes része is, a nyugati részén lévő Naszályt (652 m) és a Romhányi-rögöt még tulajdonképpen a Dunántúli-középhegység szerves folytatásaként mészkő alkotja. Ennek megfelelően a Naszály (652 m) tömbjében számos barlang található, közülük kiemelendő a Násznép-barlang, amelynek a 4 terméből 2 szabadon látogatható:

Naszállyal kapcsolatban érdemes még megemlíteni, hogy az északi részén a Gyadai-tanösvényrészeként az egyik eróziós árok felett egy függőhidat is építettek:

Az igazi geológiai látványosságok azonban a vulkanikus részben találhatóak, hiszen egész Európában csak ezen hegységben léteznek andezitoszlopok, közülük a legimpozánsabb Bér mellett a Nagy-hegy(403 m) tetejénél lévő, ami egyúttal pompás kilátóhely is.

Annak ellenére, hogy európai viszonylatban is igazi kuriózumról van szó, az avarral benőtt ösvényen alig tudtam megközelíteni, turistaforgalomnak nem igen látszott a nyoma. Kisebb andezitoszlopok vannak még a közeli Szanda-hegyen (529 m) is az OKT mentén:

Egykori kőfejtők közül érdemes megemlíteni a Sámsonháza melett lévőt, hiszen azon jól látható az egykori lávafolyás:

Ez a kép is már szinte megismételhetetlen, hiszen a képen látható Ikarus 266-os már erről a vidékről is szinte eltűnt, bár Nógrádban is 1-2 néha még jár belőlük, de ezen buszok 2016-ra lényegében már csak a Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt területén fordulnak elő, utóbbi területeken viszont viszonylag még mindig nagy számban.

Cserhát északi részénél Kishartyán mellett nagyon szép homokkősziklafal is található, melyben egy mesterséges barlangot is vájtak, a Remete-barlangot:

Valójában nem tartozik a Cserháthoz, de a Nógrádszakál melletti Párizs-patak szurdokvölgyét, vagyis a Palóc Grand Kanyont (ezen környékem minden jelentősebb földrajzi látnivalónak szeretnek valami nagy nevet adni) nem igazán lehet egyik magyarországi hegyéghez sem sorolni, így itt említem meg a nem túl hosszú, de annál gyönyörűbb szurdokvölgyet:

Medves

Salgótarjántól nyugatra az andezitből felépülő Karancs (vagy ahogy a helyiek nevezik, Palóc Olümposz), keletre pedig a bazaltból álló Medves helyezkedik el. Míg az előbbi elsősorban kilátás szempontjából érdekes, addig az utóbbi geológiailag talán hazánk legpazarabb hegyvidéke. Hiszen a Medves egész Európa legnagyobb bazaltplatója, amihez körülötte számos egyéb bazaltos hegy csatlakozik. Még hogy nekünk nem lennének különleges tájaink, hmm... A hegység átnyúlik Szlovákiába is Cseres-hegység néven szintén pazar látnivalókkal. Mivel földrajzilag egy egységről van szó, és ma már Schengennek köszönhetően túrázás szempontjából nincs jelentősége a határoknak, így jelen blogban az egész hegységgel foglalkozok.

Fő-fő látnivalók a szebbnél szebb bazaltömlések:

• Ezek közül talán a legszebb a Szilvás-kő (625 m) keleti oldalánál lévő:

• Salgó várát (625 m) is gyönyörű bazaltoszlopok veszik körbe:

• Somoskő vára alatt is található kicsit más formájú bazaltoszlopok:

• Szár-kő (Steblova skala, 486 m) déli oldalában úgyszintén gyönyörű bazaltoszlopsor helyezkedik el:

A bazaltoszlopokon kívül egyéb bazalt sziklaképződmények is vannak, közülük kiemelendő a Szilvás-kő(625 m) csúcsrégiójában lévő sziklák a sziklahasadékokkal,...

és az Ajnácskő melletti Ragács (537 m) csúcsrégiójában lévő sziklavilág, melyekről 360 °-os körpanoráma is nyílik.

Amint a képen is látható, a csúcson lévő vulkáni kürtő (zsomboly) bizony közvetlenül a jelzett turistaút mellett van, korlát, az pedig nincs! Tény és való, hogy Felvidéken a hegyekben jóval kevesebb korlátot alkalmaznak (gondoljunk pl. a Szlovák Paradicsomban lévő Tamásfalvi-kilátóra is), valószínűleg jobban megbíznak a turistákban. Mindenesetre a Ragácsra éjszakai túrát nem javaslok!!

Kazár mellett másfajta képződmény is található, konkrétan a Magyar Kappadókiát, ami nem is annyira a földtörténeti időben alakult ki, hiszen a riolittufában ezek a gyönyörű eróziós bevágások a legeltetés következtében jöttek létre:

Heves-Borsodi-dombság

Ez a kedvenc hazai hegységem (nem elírás, több 500 m feletti csúcsa is van), hiszen az országban talán egyedüliként itt még nem botlottam bele "Fokozottan védett terület" feliratú táblába, nem állták utamat vadvédelmi kerítések, homokkő lévén rengeteg geológiai látnivalója van, a lekicsinyítő neve hallatán a Mátra és a Bükk árnyéka alatt a turisták elkerülik, tehát igazi vadonról van szó. Nem véletlen, hogy állítólag már a medve is megtelepedett itt, bár én még nem találkoztam velük. Egyébként érdekes, hogy nálunk nagyon sok 200 m-es kiemelkedéseket is hegynek nevezünk, ezt viszont hazai viszonylatban is dombságnak hívjuk. Pedig nagyon erősen tagolt, egy vándortúra keretében komoly szinteket lehet itt begyűjteni, egy ezen hegységben tett nagy hátizsákos vándortúra nehézsége nagyon megközelíti egy komolyabb magashegyi vándortúra nehézségét (saját tapasztalat).

Amint említettem, a hegységet alapvetően homokkő alkotja, de Bárna környékén a Nagy-kőn (519 m, remek kilátóhely)...

...és a Kis-kőn (379 m) a bazalt is jelen van, az utóbbi csúcson egy lávabarlang (ami tulajdonképpen a lávában bennrekedt gázhólyag) is kialakult:

Ezek a bazalt hegyek kőzettanilag tulajdonképpen még a Medveshez tartoznak, azonban a Bárna-pataktól keletre helyezkednek el, így mégis csak a Heves-Borsodi-dombsághoz sorolhatóak.

Mátranovák mellett még egy vulkanizmushoz is kapcsolódó képződmény, a Fehérszék található, ami az előzőekben bemutatott Magyar Kappadókiához teljesen hasonlóan alakult ki riolittufában.

Most már tényleg következzenek a hegység igazán látványos látnivalói, a homokkősziklafalak:

• Nagy-Lyukas-kő Ivád közelében:

• Noé szőlője Istenmezején:

• Szarvas-kő-völgy hosszú sziklafala (valószínűleg az egész hegység leghosszabb sziklafala):

• Szappan-kő Bükkszenterzsébet környékén (ebben nem vagyok biztos, hogy tényleg az, nehéz az 1:60 000-es térképen ezt egyértelműen meghatározni):

• Nagy-Kő Bükkszenterzsébet mellett, ez Magyarország legmagasabb sziklafala:

Ez a sziklafal akár lehetne olyan felkapott hely, mint a Rám-szakadék, de egyáltalán nem az.

A hegység északi részében Hangony közelében is vannak homokkősziklafalak, ezekből csak a Nagy-Golotka-völgyben lévőt láttam közelről...

...,a Barát-főtől (amelyen egy geodéziai torony van különlegesen szép körpanorámával) északra, a határon lévőket sajnos még nem.

Megemlítendő még a hegység déli szélénél, Nemti határában lévő különleges szépségű, de szinte teljesen ismeretlen szurdokvölgy, a Morgó-gödör, amelyet a közelben futó Z jelzésű turistaút felülről kikerüli, bár a szurdoknak lehet, hogy nem tenne jót a Rám-szakadék méretű turistaforgalom.

Mátra

A Visegrádi-hegységhez és a Börzsönyhöz hasonlóan alapvetően ezt is andezites vulkáni kőzet építi fel.

A hegység igazi nevezetessége a Parádfürdőtől délre lévő Ilona-völgyi-vízesés, ami Magyarország legnagyobb esésű vízesése:

A Mátrának van két kiemelkedően szép, hazai viszonylatban meglehetősen hosszú és komoly szurdokvölgye. Az egyik a Tar közelében lévő Szakadás-gödör, amelyben jelzett turistaút nem vezet, viszont a bejáratánál nincs elhelyezve "Fokozottan védett terület" feliratú tábla sem. Fő-fő látnivalója a sziklaszorosokon kívül a két átbújós sziklakapu.

Másik hasonló szurdokvölgy a Markaz közelében lévő Tarjánka-szurdok, amelynek a bejáratához már elhelyeztek egy "fokozottan védett terület" feliratú táblát.

Régebben elméletileg vezetővel volt látogatható, ami az esetünkben azt jelentette, hogy kijött egy helyi vezető, beszedte a pénzt, majd elmagyarázta, hogy merre menjünk, utána elment. Gondolom ezzel valószínűsíthető, hogy azt a bizonyos táblát vajon miért is tehették a szurdok bejáratához. Ha jók az infóim, ma már hivatalosan vezetővel sem látogatható.

A hegység geológiai látnivalóit tekintve még Mátrakeresztes környéke emelendő ki. A településtől nyugatra a P+ jelzés mentén kiemelt látnivaló az Alsó-vízesés,...

a Felső-vízesés környezete is szép,...

de annál inkább a felette lévő Sziklakapu (Lyukas-kő) az igazi látvány:

A településtől keletre a Csörgő-patak völgyében is vannak gyönyörű sziklák, mint pl a Kis-Csóka-kő,...

...vagy a Csörgő-szurdok:

Kiemelendő geológiai képződmény a Csörgő-lyuk is, de az lezárt és ahogy néztem róla térképeket, eléggé labirintus jellegű.

A Kékes oldalában lévő Remete-barlang viszont picike és szabadon járható:

Bükk

Az Északi-középhegység picit idegen tagjaként alapvetően mészkőhegység, de van neki vulkanikus része is. De a fő-fő látványossága a Bükk-fennsík, ami lényegében egy karsztfennsík, amit a Garadna-völgy további két részre oszt, az északi Kis-fennsíkra és a déli Nagy-fennsíkra. Hazai (de még Kárpát-medence) viszonylatban mindenképp különleges, hiszen 900 m-en többé-kevésbé tényleg sík vidékről van szó...

...továbbá remekül tanulmányozhatók itt a karsztjelenségek, aminek a lényege, hogy a savassá váló csapadékvíz (pl. a levegő CO2 tartalma következtében) oldja a mészkő mésztartalmát. A mészkő további jellemzője, hogy tele van repedésekkel, ezáltal a felszínről a víz elfolyik (ezért nem jellemzők pl. a mészkő magashegységekre a tengerszemek). Ezáltal az előbb említett oldó hatás következtében mind a felszínen, mind a felszín alatt létrejönnek karsztformák.

Felszíni karsztformák:

• Karrmező (más néven ördögszántás): Bükkben erre nagyon jó példa található a Cserepes-kő (823 m) alatt,...

...valamint az Őr-kő (880 m) alatt is:

• Dolina (más néven töbör): ezekből a tölcsér alakú képződményekből rengeteg található a Bükkben:

Felszín alatti karsztformák meg a barlangok, zsombolyok (aknabarlangok), melyekből kisebbek és nagyobbak egyaránt sok található a Bükkben.

Az általam bejárt szabadon látogatható kisbarlangok (ami az összes szabadon látogatható kisbarlang nagyon kicsiny része) a Bükkben:

• Cserepes-kő-barlang az OKT mentén, érdekessége, hogy egyszerű bivakszállást rendeztek bele:

• Szeleta-barlang Lillafüred felett, amelynek impozáns mérető a belső terme:

• Büdös-pest szintén Lillafüred környékén:

• Kecske-lyuk: az előbbi szomszédságában található, érdekessége, hogy ez talán hazánk leghosszabb szabadon járható barlangja:

• Suba-lyuk a Hór-völgy elejénél, amelynek a bejáratán kívül egy korláttal védett kijárata is van:

• Istállós-kői-barlang a Szalajka-völgy felett:

• Dante pokla: ez egy beszakadt barlang, amiről jó képet valószínűleg a téli félévben lehetne készíteni, amikor a lombok nem árnyékolják be:

• Kőrös-barlang: az előzőhöz hasonlóan egy szintén beszakadt barlang a Bükk-fennsíkon:

A barlangokkal kapcsolatban meg kell még említenem, hogy ha a kőzetben lefolyó oldott mésztartalmú víz barlangba jut, előfordulhat, hogy a megváltozott nyomás és levegő összetétel miatt a csepegő víz mésztartalomban túltelítetté válik, ezért a mésztartalom kicsapódik belőle, ezáltal cseppkövek jönnek létre. Bükkben is vannak cseppkő-barlangok, pl. Lillafüreden a Szent István-barlang:

Lillafüreden megemlítendő még az Anna-barlang is,...

...amely világviszonylatban is egyedülálló mésztufa-barlang, bár hazánkban a Mecsekben is található hasonló.

Amint már említettem, a mészkő-fennsíkon a víz vagy repedéseken, vagy víznyelőkön (mint pl. a Jávorkúti-víznyelőbarlangon, amiről nem sikerült értelmes képet készítenem) keresztül...

lefolyik a felszín alá, ahol karsztvízként gyűlik össze, ez vagy barlangban, vagy a fennsík oldalánál tör felszínre esetenként látványos formában, mint pl. Szilvásváradnál a Szalajka-völgyben a Szikla-forrásnál:

A karsztvíz szintje váltakozik, ezáltal időszakos források is jönnek létre, amelyek csapadékos telek után egész látványosak tudnak lenni, mint pl a fennsík déli oldalánál a Vörös-kői-forrás,...

...vagy az Imó-kői-forrás:

Az előbbi kettő + a Fekete-len időszakos források videón:

A Bükknek három nevezetes vízesése is van:

• Fátyol-vízesés a Szalajka-völgyben, ez Magyarország legnagyobb (de nem a legnagyobb esésű) vízesése:

• Sebesvíz-patak vízesése a Garadna-völgyben mésztufalépcsőkön:

• Lillafüredi-vízesés: igazából ez hazánk legnagyobb vízesése, csak hogy ez nem természetes úton jött létre, hanem a Palotaszálló építésekor a Szinva-patak eltérítésével, hogy legyen a luxusszálloda mellett extra látnivaló is. Ez a művelet egyébként szerintem zseniálisra sikeredett:

• Még egy kisebb vízesést érdemes megemlíteni, ami az északi részen az Odvas-kő alatt van:

Mészkőhegység lévén a Bükknek számos szép sziklafala is van, közülük a legszebb (országos viszonylatban is) talán az északi részen lévő Kisvár (594 m):

Valószínűleg ennél is szebb lehetett egykoron a Bél-kő (823 m), de annak jó részét "sajnos" elbányászták:

Más mészkőhegységekkel ellentétben a Bükknek igazi szurdokvölgyei nem nagyon vannak, háromról (ha a Hór-völgyet is szurdoknak tekintjük, akkor 4-ről) tudok, ami kicsit komolyabb:

• Csondró-patak szurdoka Mályinka közelében:

• Kő-völgy felső szorosa a Bükkalján Cserépváralja közelében, ez vulkanikus, azon belül is andezit kövekből áll:

• Kőporos-szurdok: A Mész-patak szurdoka Cserépfalu mellett, ez méltán pályázhatna Magyarország legszebb szurdoka címéért, viszont a patak nevével ellentétben ez sem mészkőből, hanem riolittufából áll:

Ezzel meg is érkeztünk Bükkaljára, és amint az előző két szurdokról is látható, ez bizony közvetlenül a karsztterület alatt vulkanikus rész, főleg riolittufa alkotja. Az előző két szurdokon kívül a Bükkaljának fő-fő nevezetességei a riolittufába vájt kaptárkövek, amik valószínűleg mesterséges alkotások. Közülük a legnagyobbak Szomolya mellett találhatóak,....

...a legmagasabb meg Cserépváralja mellett a Nagykúp, de annál látványosabb a mellette lévő Kiskúp:

Az előbbi két képen a sok-sok kaptárkőnek csak egy töredéke látható, nagy részüket még ezután tervezem felkeresni.

Szarvaskő körül lévő tanösvényt sajnos csak érintőlegesen jártam be (pedig többször is jártam már Szarvaskőn), a gabbró (bazalt mélységi változata) feltárását pont nem láttam, pedig az az országban csak itt fordul elő, de ezen tanösvény mentén számos más vulkáni és különböző palakőzetek is előfordulnak.

Érdemes még megemlíteni a Siroki vár mellett lévő vulkáni (riolit) sziklaalakzatokat, konkrétan a Barát- és Apáca-sziklákat:

Ha minden igaz, Egerszalók mellett van egy Sódomb is, de Egerszalókon még soha nem jártam.

Upponyi-hegység

Bükktől északkeletre viszonylag kicsi, de annál szebb hegység, kőzettanilag elég változatos, a különböző üledékes kőzetekből (szervesek és szervetlenek egyaránt) az előbbiek palás változatain át a vulkáni andezitig sok minden megtalálható itt, közös jellemzőjük, hogy a földtörténeti Óidőből származnak, tehát a többi hazai hegységhez képest ez jóval régebbi hegyvidék. Azáltal, hogy az OKT keresztül megy rajta, talán némi ismeretsége is van.

Két kiemelt geológiai látványossága is van, az egyik a Lázbérci-víztározó végénél lévő Upponyi-szoros,...

...másik meg a Damasa-szakadék, ami földtörténetileg szintén csecsemőkorú, hiszen 200-300 éve alakult ki egy földrengés hatására:

Érdekessége, hogy nyári hőség idején is úgy áramlik a hideg levegő belőle, mint a jégbarlangból. Állítólag a hó is sokáig megmarad benne, de amikor én júniusban benne jártam, már nem volt benne.

A Damasa-szakadék körüli andezit sziklavilágról is érdemes említést tenni:

Zempléni-hegység

Eperjes-Tokaji-hegység magyarországi része, szlovák része a Szalánci-hegység. Utóbbiban található az Északi-középhegység legmagasabb pontja, a Simonka (1092 m) csúcs; továbbá, ha minden igaz, akkor Herlány mellett egy működő gejzír is található (http://geocaching.hu/caches.geo?id=4306), erről még szeretnék majd személyesen is meggyőződni.

Sajnos eddig még csak a Zempléni részén jártam, amit sokan tekintenek a legszebb hazai hegységnek, én nem feltétlenül osztom ezt, bár az kétségtelen, hogy a szlovák résszel együtt szép nagy kiterjedésű hegység.

Vulkanikus hegység, fő-fő látnivalói a nagy számban lévő pados elválású andezit és riolit sziklái, amelyek a teljesség igénye nélkül az általam látottak közül a legszebbek:

• Asztag-kő Boldogkőváralja közelében:

• Pengő-kő az OKT mentén, amikor forgatták a "Másfél millió lépés Magyarországon" című remek sorozatot, akkor ez még déli irányban egy remek kilátóhely volt, ma már nem az:

• Sólyom-kő (ezen a néven van jó néhány a hegységben) Rostalló felett:

• Sólyom-kő a Mlaka-rét közelében az OKT mentén:

• Tolvaj-hegy (670 m) csúcsán lévő sziklák:

• Szkalka-szikla Komlóska közelében:

Telkibánya környéke is tartogat érdekesebb geológiai látnivalókat, mint pl a település határában lévő riolit-sziklataréjt...

... vagy a valamivel délebbre lévő perlit kőtornyokat (perlit=vízben üvegszerűen megdermedt riolitos láva):

A községtől keletre egy jegesbarlang is van, de tudtommal az magánterület és lezárt.

Azonban a hegység fő-fő látnivalója a Sárospatakhoz közeli Megyer-hegyi tengerszem, ami egy egykori malomkőbánya hozadéka:

Igaz, nem természetes képződésű, de a hegységben csak itt láthatunk igazi sziklaszorost:

Gondolom, a listáról többen hiányolják a Gömör-Tornai-karszt környékét, de az a terület még mindig "fehér folt" előttem, csak a Baradla-és a Rákóczi-barlangokban jártam vezetett túrák keretében, valamint a határunktól mindössze 3 km-re lévő Szádelői-völgyben: