Ebben a cikkben a "Csúcspanorámák, kilátások" blogsorozatom kiegészítéseként hazánk geológiai látnivalóit mutatom be. Ez persze önmagában elég tág fogalom, hiszen pl. egy sziklakilátóhely is geológiai képződmény, azonban kilátóhelyeken készült tájképekkel egész blogsorozaton át foglalkozok, így jelen cikkben minden más egyéb természeti látnivalókat kívánok bemutatni további kritériummal, hogy egy-két kivételtől eltekintve szabadon látogatható képződményeket. Tehát sziklafalakat, kisbarlangokat, vízeséseket, egyéb sziklaképződményeket, valamint szurdokokat. Egykori kőfejtőkkel, bányafalakkal csak korlátozottan kívánok foglalkozni, mivel azok csak részben természeti képződmények, bőven benne van az emberi beavatkozás nyoma is, sokszor tájsebként néznek ki.

Mielőtt elkezdeném hazánk természeti szépségeit bemutatni, először nem árt egy minimális kőzettani ismeretek áttekintése sem.

Kőzeteknek kialakulásuk szerint lehetnek magmás, üledékes és metamorf eredetűek.

• Magmás kőzetek lehetnek kiömlésiek és mélységiek.

1. Kiömlési magmás kőzetek a növekvő SiO2 tartalom alapján (ami a láva viszkozitásával áll egyenes arányban, vagyis minél kisebb a SiO2 tartalom, annál hígabb a láva) lehet bazalt, andeztit és riolit. Vulkáni kőzettörmelékekből agglomerátum, hamuból pedig tufa képződik.
2. Mélységi magmás kőzetek pedig szintén növekvő SiO2 tartalom alapján lehet gabbró, diorit és gránit.

• Üledékes kőzetek lehetnek szerves vagy szervetlen eredetűek.

1. Szerves eredetű üledékes kőzetek leginkább élőlények vázaiból képződik, leggyakoribb ilyen kőzetek a mészkő (CaCO3) és a dolomit [CaMgCO3)2].
2. Szervetlen eredetűek pedig más kőzetek erózió általi törmelékeiből képződik,  (növekvő) szemcseméret alapján lehet agyag, lösz, homok, kavics, valamint az ezekből cementálódott kövek.

• Metamorf kőzetek az előbbi típusú kőzetekből kristályosodhatnak át nagy nyomás és hőmérséklet hatására. Mivel a metamorf átalakulás során az ásványok többnyire síkba rendeződnek, ezért ezen kőzeteket fő-fő jellemzője a palásság, ezért túlnyomó részt a különböző palakőzetek tartoznak ide. Kivétel a mészkő és a homokkő metamorf változatai, ugyanis a márvány és a kvarcit nem palás szerkezetű.

Bemutatási sorrendként az óramutató járásával egyező irányban járom végig hazánk hegységeit.

Villányi-hegység

Hazánk legdélibb elhelyezkedésű hegysége, ami szigorúan véve nem is hegység, de Magyarországon a köznyelvben általánosan jellemző, hogy a Heves-Borsodi-dombságot leszámítva minden 400 m-nél magasabb kiemelkedéssel rendelkező tájegységet hegységnek nevezünk, így a Villányi-hegységet is mindenki hegységnek tekinti. Fő-fő látnivalója a mészkő alkotta Szársomlyó(442 m), azonban az inkább kilátás és botanikai szempontból, (bár a hegy lábánál lévő kőfejtő fala nem ronda látvány), ráadásul még az egész hegy fizetős hely is, bár az a szakvezetési díj nem drága és tényleg szakvezetést kapunk érte.

Jelen blog szempontjából azonban a fő-fő látnivalók a löszmélyutak, amelyekből több is van és mindegyikük egyformák, tehát elég 1 képet feltöltenem róluk:

Mecsek

Ez az a hegység, ahová innen Budapestről nem sokan járnak le, (ennél hosszú hétvégéken még a Zempléni-hegység is jóval felkapottabb a budapestiek részéről) pedig Magyarország legszebb hegysége címéért méltán pályázhatna a "Mecsek" is, mindenféleképpen a dobogón lenne a helye. Hiszen itt találhatóak hazánk legszebb vízesései (igaz, nem a legnagyobb vízhozamúak), legszebb homokkő vagy inkább konglomerátum képződményei és kilátók szempontjából sem egy rossz hely. Kőzettanilag szintén nagyon változatos, megtalálható itt a mészkő különböző változatai, az andezit, fonolit és a homokkő is.

Legszebb látnivalója az Abaligeti-cseppkőbarlang, azonban abban egyrészt nem volt engedélyezett a fényképezés, másrészt zárt és fizetős hely, de érdemes meglátogatni, hiszen csodaszép barlang, leginkább úgy jellemezném, hogy egy földalatti szurdokvölgy, amelynek a végén még cseppkőképződmények is vannak.

Szabadon látogatható képződményekből kiemelkedő a Jakab-hegyen (592 m) lévő vöröshomokkőből képződött Babás-szerkövek, amelyek egyúttal remek kilátóhelyek is:

De a Jakab-hegyen található nagyon szép sziklafal is szintén vörös homokkőből:

És ezzel a Jakab-hegy látnivalóinak a listája még nem ért végett, hiszen itt található hazánk talán legszebb kilátóhelye (Zsongór-kő) és legszebb pálos kolostorromja is.

Amint már említettem, itt találhatóak hazánk legszebb (bár nem a legnagyobb vízhozamú) vízesései is:

• Nagy-Mély-völgyi mésztufalépcső:

• Ágnes-vízesés:

• Melegmányi-völgyi vízesések:

• Csurgó a Hidasi-völgyben:

De a Mecsek igazi látványossága a Kelet-Mecsekben lévő Óbányai-völgy. ami nagyon szép szurdokvölgy és ebben található Kisújbánya mellett Magyarország szerintem legkülönlegesebb vízesése, a Ferde-vízesés is:

De nagyon szép része a Csepegő-szikla is:

Óbányai-völgy részletesebben:

Szekszárdi-dombság

Azáltal, hogy lösz alkotja ezt a gyönyörű dombságot, így itt is találhatók földtörténeti szempontból nagyon fiatal szurdokvölgyek, ezek közül a legnevezetesebb a Szarvas-szurdik (a szurdik szó nem elírás):

Zselicben is vannak geológiai látnivalók (pl. Kaposgyarmat környékén a Csepegő-kő vagy a Cseppköves mésztufa hasadék), de ezekről nincsen képem, hiszen a Zselicben egyszer jártam egy buszos túra keretében, viszont abban a programban a geológiai látnivalók sajnos kimaradtak.

Zalai-dombság

Önmagában mára már nem egy látványos környék, hiszen eléggé lepusztult, elszegényedett (Zalakaros térségét leszámítva) vidékről van szó, annak ellenére, hogy a Nyugat-Dunántúlon helyezkedik el, a falvai többségét a Cserehát térségéhez hasonlítanám leginkább , a szőlődombok is elhagyatottak, valamint a hatalmas tarvágások is jellemzők.  A dombságnak viszont van két fő látnivalója, az egyik a Vétyemi ősbükkös, de ami a jelen blog szempontjából lényeges, az a Nagybakónak melletti Kőszikla-szurdok, aminek az alsó szakasza:

...és a képekről talán jobban ismert felső szakasza:

Szerencsére nem sokan ismerik ezt; igen, szerencsére, mivel ez a homokkőszurdok a Rám-szakadékban lévő tömeg méretét semmikép sem bírná el. Amikor 3 éve ebben jártam, a létrák akkor kicsit instabilak voltak, vajon ma milyen állapotban lehetnek? Egyébként ez egy elég hosszú szurdokvölgy, ez a létrás szakasz csak a vége.

Kőszegi-hegység

A Kőszegi-és a Soproni-hegységek különlegessége. hogy hazánkban lényegében csak itt található őshonos fenyves, ezen hegységekből lehet alapból gyönyörködni magashegységekben (leszámítva azt az évi néhány napot, amikor az Északi-középhegységből is láthatóvá válik a Tátra), továbbá nálunk csak ezen hegységekben kerülnek felszínre metamorf kőzetek. Palás kőzetből lévő sziklaalakzatokról, sziklafalakról a Kőszegi-hegységben tudok, főleg Velem és Írott-kő (884 m) közötti területen. Ezek közül a névvel ellátottak a Széles-kő, a Kalapos-kő és az Asztal-kő, de mivel én Velemből időhiányában (ezen túrán délelőtt a Soproni-hegységben tettem gyors látogatást, így délután indultam neki az Írott-kőnek) a rövidebb úton mentem fel, ezért csak az Asztal-kőről van képem,...

...de Kekturas-tól kaptam egy képet a Kalapos-kőről is (köszönet érte):

Keszthelyi-hegység

Két fő részre osztható, az északi bazalt és a déli mészkő/dolomit részre.

Ha a magamfajta turista meghallja a bazalt szót, gyönyörű szép sziklaalakzatok, oszlopok jutnak eszébe. Hiszen a bazalt hígan folyó lávaként robbanás nélkül terül szét a felszínen, ezáltal a későbbiekben az erózióval szembeni nagyobb ellenállóképességének köszönhetően megvédi az alatta lévő kőzeteket, ezáltal bazaltplatókat, esetenként tanúhegyeket hozva létre, melyek oldalában a kihűlés következtében lévő térfogatzsugorodás miatt bazaltoszlopok (szögletesek) vagy bazaltorgonák (gömbölyeded) jöhetnek létre. Tehát a bazalt hegységekre jellemzők a bazaltplatók is esetenként bazaltdolinákkal bennük lefolyástalan tavacskákkal. Nincs ez másképp a Keszthelyi-hegységben sem, két hegytömbben, a Kovácsi-hegyen (358 m) és a Tátikán (410 m) van jelen a bazalt, de én ebből eddig csak Kovácsi-hegyen jártam, amelyben Magyarország tudtommal egyetlen bazaltszurdoka, a Bazaltutca található...

...számos kisbarlanggal, melyek közül a legnevezetesebb a Vadleány-barlang, amelybe sisakkal szabadon le lehet ereszkedni.

A Kovácsi-hegy platóján pedig vannak lefolyástalan tavak is. Üröm az örömben, hogy a Bazaltutca bizonyos részét sajnos már elbányászták, és ma is működő bányák veszik körbe, tehát nem egy turistaközpont. Ha minden igaz, a Tátika is tele van bazaltbarlangokkal, reményeim szerint hamarosan eljutok hozzájuk is.

A Keszthelyi-hegység mészköves és dolomitos része is tartalmaz geológiai látnivalókat, többek között sziklaalakzatokat, mint pl. a Kígyóvári-sziklákat;...

...és barlangokat, mint pl. az előbbihez hasonló nevű Vadlány-likot,...

...a Szobakő-barlangot (ezt nem láttam még), és a Csodabogyós-barlangot, ami viszont lezárt és csak borsos áron látogatható.

Balaton-felvidék

Magyarországnak látnivalókban talán leggazdagabb vidéke, ennek nyugati részében, a Tapolcai-medencében található nem csak hazánk, hanem talán egész Kárpát-medence legszebb hegyei, a badacsonyi tanúhegyek. Magukat, a tanúhegyeket egy másik blogban mutatom be, ami itt lényeges, az a Szent-György-hegy (415 m) északkeleti oldalánál lévő bazaltorgonák:

Lényeges megemlíteni, hogy közvetlenül a bazaltorgonák mellett Sárkány-lik néven jégbarlang is van, de mielőtt bárkiben valamilyen illúzió ébredne, ki kell, hogy ábrándítsam, ugyanis jégalakzatokban itt nem lehet gyönyörködni. Hiszen a bazaltsziklafalban csak egy rés található, amiből nyáron is áramlik a hideg kifele. Egyébként állítólag van benne valamennyi jég.

Kisebb bazaltoszlopok találhatóak a hegy másik oldalánál is, valamint a Badacsony (438 m) oldalában is vannak bazaltorgonák:

Bazaltképződményekből megemlítendő még a Fekete-hegy bazaltfennsíkján lévő számtalan bazaltdolinában (ezek nem igazi dolinák, álkarsztos jelenségről van szó, pontosabban arról, hogy a repedéseken átfolyó víz a bazalttakaró alatt lévő mészkövet kioldotta, majd ezáltal a felszín beszakadt, a repedések pedig eltömődtek, így lefolyástalan mélyedések alakultak ki) meghúzódó lefolyástalan tavak, amelyek közül a Bonta-tó:

A tavak nagy részét még én sem kerestem fel, egy havas tél utáni tavaszra vágyakozok, hiszen ezeknek a tavaknak váltakozó a vízszintjük.

De nem csak a bazalt van itt jelen, hanem Szentbékkálla mellett a homokkő is, ami Kőtenger néven kis területen számos szebbnél-szebb sziklaalakzatokat alkot:

Még egy bazaltképződmény említendő meg, a Hegyes-tű (336 m) sziklafala, ami tudtommal bányászat útján jött létre, de a bazaltoszlopok természetes képződésűek:

Amúgy nem kis meglepetésemre ezen látnivalót komoly belépődíj ellenében nézhettem meg, igaz cserében kőzetbemutatót is megtekinthettem, valamint felmehettem egy kilátóba is, amiből egyébként a környéken több is van.

A térképem Dörgicse mellett mészkőszurdokot is ír Kű-völgy néven, viszont az én értelmezésem szerint az a szurdok, amit mindkét oldalról sziklafal, vagy meredek hegyoldal határol. A Kű-völgyet viszont csak egyik oldalról határolja szikla, sőt ez nem is völgy, csak egy sziklafal:

Tihanyi-félsziget

Akár még a Balaton-felvidék részének is tekinthető lenne, de attól szerkezetileg eléggé elkülönül, ami belenyúlik a Balatonba és geológiai látnivalókat tekintve egy igazi paradicsom, hiszen kis területen rengeteg a geológiai képződmény.

Legnevezetesebbek a gejzírit sziklái, amelyek tulajdonképpen az egykori gejzírek forró vizéből kicsapódó vízkő. Persze az igazi attrakció az lenne, ha a gejzírek még mindig működnének, de "sajnos" meg kell elégednünk az utánuk maradt gejzírkúpokkal, amelyek közül a leglényegesebbek:

• Hármashegyi-kúp:

• Aranyház:

• Átjáró-barlang:

• Kalapos-kúp:

• Borsóköves-kúp:

• Sajmeggyes-kúp:

• Borzvár:

• Félbevágott-kúp:

• Sobri Jóska-barlang a Csúcs-hegyen (232 m):

Ezzel még közel sincs vége a látnivalóknak, hiszen a Kis-erdő-tetőn láthatunk Szélmarta-sziklákat (alapkőzete bazalt),...

...valamint az Óvár-hegy oldalában még bazalttufát (tufa=vulkáni hamuból képződött kőzet) is, amelybe a Barátlakásokat faragták:

Geológiai képződménynek tekinthető még a Belső- és a Külső-tó is, hiszen ezek az egykori vulkanizmus kalderájában ill. kráterében keletkeztek.

Velencei-hegység

Ezt a Velencei-tó fölötti hegységet valóban túlzás hegységnek hívni, viszont jóval idősebb a többi magyarországi hegységeknél, s hazánkban látványosan csak itt kerül felszínre a mélységi magmás kőzetből az eróziónak nagyon ellenálló gránit (ill. még a Geresdi-dombságban, de közel sem ennyire látványosan). Szép völgyecske a gránitból álló Bodza-völgy is,...

de az igazi látványosságok az egész Európában is ritkaságnak számító gránit ingókövek, amelyekből a legnevezetesebbek:

• Likas-kő:

• Pandúr-kő:

• Pogány-kő (egyúttal remek kilátóhely is):

• Kocka-kő:

• Gyapjaszsák: erről készült képem odaveszett, mint ahogyan az Olasz gránitfejtőről is. 

Kiemelt látnivaló még a Velencei-hegység keleti végénél lévő Zsidó-hegyen (295 m), a kvarcitsziklákban lévő sziklaszoros:

Bakony

Hazánk legnagyobb kiterjedésű hegyvidéke, amelyet alapvetően mészkő alkot, de a déli részén a bazalt is jelen van (főleg az Agár-tetőn). Főbb látnivalói a kisebb szurdokvölgyek és kisbarlangok, melyek közül a legjelentősebbek:

• Római-fürdő Bakonynána mellett: országosan is talán a legszebb szurdok.

• Ördög-árok: Csesznek és Dudar között szintén egy látványos szurdokvölgy, amelyben az Ördög-gátnál még via ferráta jellegű szakasz is található,...

..valamint az Ördög-gát felett járatokkal is rendelkező szabadon látogatható barlang (igaz, a teljes bejárásához szükséges mászóeszköz is, pl. kötél), az Ördög-lik:

• Alsó-Cuha-szurdok: Vinyétől északra szintén egy szép sziklás szurdokvölgy kisbarlangokkal, mint a Zsivány-barlanggal,...

...és a Remete-barlanggal:

• Kőmosó-szurdok: Csesznek területén ez egy nagyon hangulatos szurdokvölgy volt, amíg nem épült meg benne Magyarország első via ferrátája, amiből egyébként kihozták azt, amit lehet.

• Vár-völgy: Várpalotától északra található, melyben szintén vannak szép sziklaalakzatok, valamint egy várrom is (Bátorkő vára),...

... és egy szép kisbarlang is Gazsi-lik néven:

• Burok-völgy: hazánk leghosszabb, több, mint 10 km hosszú szurdokvölgye  Bakonykúti mellett számos kisbarlanggal, mint pl. a Vörös-lyukkal:

• Galya-szurdok: Bodajk mellett van, a képet a későbbiekben igyekszem majd zöldebbre cserélni:

• Kerteskői-szurdok: Bakonybél közelében van, nem jártam még benne.
• Csárda-hegyi őskarszt: nem igazi szurdokvölgy, mivel ez a karsztfelület bányászat útján került felszínre Úrkút mellett, de meglehetősen látványos.

• További szép kisbarlangok még az Odvaskő-barlang,..

• a Borzás-hegyi barlang a Papod (644 m) csúcs közelében:

• valamint érdekes képződmény a Vinyétől nyugatra a Pápalátó-kő közelében a Likas-kő is,...

...a képen lázható mindkét barlang egy átjáró barlang a sziklában.

Bakony kiemelt látnivalója még a nyugati részénél lévő Csúrgókút-vízesés:

• Szenes-horog:

• Hideg-völgy:

Vértes

Főleg dolomit alkotta bájos hegység, amelynek a hangulatos völgyei tetszenek a legjobban nekem.

A Bakonyban lévő szurdokvölgyekhez hasonló található néhány a Vértesben is esetenként szintén kisbarlangokkal, amelyek közül a legjelentősebbek:

• Ugró- és Szappanos-völgyek Csákberény mellett. Ezek a jelzett völgyek is szépek számos sziklaalakzattal és néhány kisbarlanggal, de az ebből kiágazó jelzetlen Fertés-völgy...

valamint a közelben lévő szintén jelzetlen Kőkapu-völgyek jóval látványosabbak:

• Fáni-völgy:

• Mária-szakadék Szárliget közelében:

A Vértesnek két szabadon látogatható jelentősebb barlangja van:

• Gánti-barlang: Gánt közelében a Kápolna-hegy oldalában van elbújva, melynek még létrás szakasza is van. Hozzáteszem, hogy néhol eléggé szűkek a járatai, ha beljebb akarunk menni a barlangba, sisakot mindenképp vigyünk!

• Báracházi-barlang: Csákvár határában található, az előbbivel ellentétben turistaúton megközelíthető, nagyon szép barlang jó hosszú járattal, a látogatásához fejlámpa mindenképp szükséges.

A Vértesnek kiemelt látnivalója Csákvár fölött a Haraszt-hegyi tanösvény mind botanikailag, mind geológiailag, mind kilátás szempontjából. Jelen blog szempontjából a dolomit sziklafalai emelendő ki:

A képen a Kő-lik hasadékbarlang látható.

A blog elején írtam, hogy bányákkal kevésbé foglalkozok, de a Gánt környéki egykori bauxitbányák területét mindenképp érdemes megemlíteni:

A Vértesben a fentieken kívül még számtalan dolomitsziklafal ill. kisbarlang található, amit a teljesség igénye nélkül megemlítek még, az az Orászlán-kői-barlang (közvetlenül az OKT mellett van a Csáki vár maradványaival szemben, azonban míg az előbbihez, ami tulajdonképpen csak egy kőhalom, vezet egy KL kiágazás, az utóbbihoz, ami egy komolyabb sziklaalakzat egy barlanggal és kilátóhellyel, viszont nem vezet jelzett kiágazás; így sok kéktúrázó elmegy mellette)...

...valamint a Kőlyuk Csókakő közelében:

Gerecse

Túlzás lenne azt állítani, hogy a legszebb hegységeink közé tartozna, viszont ebben találhatóak hazánk talán legszebb kisbarlangjai:

• Szelim-barlang Tatabányán (közelében adtak át újabb magyar via ferráta utakat, de azokról jobb, ha nem írok véleményt):

• Pisznicei-barlang (érdekessége, hogy többszintes kisbarlang):

• Jankovich-barlang az Öreg-kőn:

• Baits-barlang szintén az Öreg-kőn:

Gerecsének további különlegessége, hogy a hegységet felépítő mészkőből számottevő mennyiségben található meg a vörös mészkő is, amit helytelenül márványnak is szoktak nevezni. Igen, helytelenül, mivel a márvány a mészkő metamorf változata (márvány építi fel pl. a bulgáriai Pirin-hegységet), azonban a Gerecse nem metamorf, hanem üledékes kőzetű, tehát vörös mészkőről beszélünk, amit leginkább bányákban láthatunk, mint pl. a Pisznicei-kőfejtő területén:

A Pisznice (545 m) nyugati oldalában található egy szurdokbánya is, ami az előbbi kőfejtőhöz hasonlóan elméletileg egyáltalán nem látogatható szabadon, gyakorlatilag kizárólag költési időszakon kívül, vagyis ősz végén, tél elején!

Gerecsének kiemelt látnivalója még a Pes-kő (398 m) sziklafala:

Pilis

Szintén mészkő alkotta hegység, ami lényegében Esztergomtól egészen Budapestig húzódó hosszú hegygerinc egy középen Piliscsaba felé oldalgerinc kiágazásokkal. Ebben található Magyarország legnagyobb barlangrendszerei, de jelen blogban csak a szabadon látogatható kisbarlangokkal foglalkozok.

A hegység kiemelt látnivalója a Pilisszentkereszt melletti Dera-patak szurdokvölgye:

További szép szurdokvölgyek a Simon halála,...

...és a Tündér-szakadék:

Általam eddig bejárt kisbarlangok:

• Strázsa-hegyi-barlang (a bejárati terme különösen szép):

• Tündér-barlang:

• Csévi-barlang Piliscsév mellett: kedvenc hazai kisbarlangom,...

...hiszen egy turistaút vezet át rajta...

...a Basina-tetőre (378 m), egy remek kilátóhelyre.

Mindenkinek javaslom, aki nem járt még itt, hogy ezt a barlangot keresse fel! Ez hazai viszonylatban kb. olyan érdekes hely, mint a Rám-szakadék.

• Legény-barlang:

• Leány-barlang:

Az utóbbi 2 barlang érdekessége, hogy ezek tulajdonképpen nem kisbarlangok, hanem hazánk 3. legnagyobb barlangrendszerének, az Ariadne-barlangrendszernek két szabadon látogatható bejárati terméről van szó, a barlangrendszer további részei természetesen lezártak (egyébként jogosan, hiszen egy ekkora barlangrendszer rengeteg veszélyt tartogat, nem beszélve a cseppkövekben okozható károkról).

• Macska-barlang: Csobánka mellett található, kívülről nem annyira látványos, azonban belülről egy hosszabb járattal rendelkezik, látogatásához sisak esetleg nem árt.
• Mackó-barlang: Kis-Kevély (461 m) oldalában lévő impozáns bejárattal rendelkező barlang.

A Pilisnek mészkőhegység lévén számtalan szép sziklaalakzattal is rendelkezik, közülük a legimpozánsabb talán a Pilis-tető (756 m) északkeleti oldalánál (térképen Vaskapu-szurdoknak nevezett, de az én értelmezésem szerint csak meredek kaptatójú síma völgy végénél) lévő Vaskapu-szikla,...

...de kiemelt szépségű a Pilisborosjenő melletti Teve-szikla is (ezt dolomit alkotja):

Kőfejtők közül mindenképp érdemes megemlíteni a Békásmegyer határában lévő Róka-hegyit:

Budai-hegység

Mivel ez a hegység egy 2 milliós főváros határában helyezkedik el, így nyilván a vadregényességéről nem beszélhetünk, azonban geológiailag annál inkább látványosabb, sőt az ország egyik legtöbb geológiai látnivalóit nyújtja, Hiszen pl. fővárosunk alatt húzódnak hazánk legnagyobb, többnyire hévizes eredetű barlangrendszerei is. De mindenképp megemlítendő a hévizes források is, amely által Budapestnek nevezetes fürdőhelyei vannak. De a jelen blog szempontjából is akad bőven látnivaló. Van pl. 3 szurdokvölgy:

• Remete-szurdok a Remete-barlanggal:

• Mária-szurdok Budakeszi határában:

• Alsó-Jegenye-völgy a Paprikás-patak vízesésével:

De ezeken kívül még számtalan szép (főként dolomit) sziklák találhatóak itt, mint pl.

• Tündér-szikla:

• Apáthy-szikla: ez az a sziklaképződmény, amelyben mostanában a munkám során is nap, mint nap gyönyörködhetek, hiszen a 61-es villamos Nagyhíd megállója környékéről is szépen látható:

A szikla teteje egy remek kilátóhely is Budára.

• Sziklakapu: az előbbi sziklaképződménytől picit északabbra található egy másik gyönyörű képződmény is, egy méretes sziklakapu:

• Ördögtorony-szikla:

• A Nagykovácsitól nyugatra lévő Cseresznyés-völgyben is található számtalan szép sziklaformáció, mint pl:

A Cseresznyés-völgyből csak ilyen képem maradt, amelyiken rajta vagyok.

Valószínűleg sok magashegyi túrázó, amikor az M1 autópályán halad az Alpokba, Biatorbágynál elhaladva nem is gondolná, hogy a Biatorbágy alatti dombokban micsoda sziklavilág van, mint pl. a Nyakas-kő sziklataréja, ...

...a Négyes-szikla...

...vagy a Hármas-szikla:

Budai-hegységnek gyönyörűek a dolomitkopárjai is, mint pl. a Nagy-Szénástól (550 m) északnyugatra lévő Disznófő...

...de hasonló képződmények az előbbi hegytől északra lévő Iváni-hegy környéke és a budaörsi Csíki-hegyek is.

Kőfejtők közül pedig a szépségei miatt megemlítendők a Meszes-hegy (381 m) alatt lévő egykori dolomitbányák: