A Mecseki Zöldtúrát 10 fő választotta ezen a gyönyörű, napfényes, tavaszi, de nyáriasan meleg vasárnapon.

Lebuszoztunk Pécsre majd helyi járattal  az Éger-völgyig utaztunk és elkezdtük a Jakab-hegy egyre meredekebb utjainak járását. A zöld sáv jelzés nagyon jól követhető és nagyon szép is. A korábbi kék és piros jelzéseken vezető túramozgalmak megismerése után elmondhatom, hogy a zöld is nagyon érdekes látnivalókat mutat meg a túrázóknak , érdemes járni rajta. 

A látnivalókkal lentebb majd megismerkedhettek. Egy mocsaras szakasz kivételével tudtuk tartani az útvonalat is de az is kerülhető lett a GPS segítségével majd a terveimhez képest kb. 30 perc késéssel értünk a hegy tetejére. Itt a sok látnivaló , fotó téma és az ebédszünet gyorsan múlatta az időt majd elkezdtük az ereszkedést az É-i oldalon Orfű felé. 

Ameddig a szem ellátott hatalmas medvehagyma  mezőkön jártunk. Szedtünk is.   A fiatalok itt jól belehúztak , lógó nyelvvel de azért mentem ahogy tudtam, a nagyobb sebességre kapcsolás persze jó volt hiszen akinek volt kedve még bemászhatott a Sárkány-szakadék hatalmas, mohos  kősziklái között a forrásig, melynek hideg vize akkor már nekem is nagyon jól esett.  

Innen már közel volt az autóbusz megálló, ahol még fél órát várakozhattunk is a Pécsre menő buszunkra. Vasárnap révén a távolsági járat tele volt de azért kényelmesen és gyorsan hazaértünk

Köszönöm, hogy velem tartottatok!

Éger-völgy

 A Jakab-hegy permi vörös homokkövének legkeletibb felszíni előfordulása az Ürögi-völgy szűk oldalvölgyében, az Éger-tető- Mohosi-kis-kút- Éger-völgy területen található. A néhány négyzetkilométernyi, több állandó hozamú forrással bíró (Gégen-kút, Farkas-forrás) völgyrendszer alkalmasnak tűnt egy párhektáros mesterséges tó kialakítására. Körülötte sétányok, erdei tornapálya, tűzrakó helyek, pihenőpadok, játszóterek készültek.
(Forrás: geocaching.hu)

Épült: 2007. Éger-tető, Nyugati-Mecsek. Tengerszint feletti magasság: 315 m.
Kétszintes, fedett fakilátó. A Mecsek Gyöngyszemei a Jakab-hegytől a völgységi patakig európai uniós projekt „Égertető, Égervölgy, Remeterét, Dél-dunántúli piros jelzésű turistaút, és a Flóra-pihenő fejlesztése” alprogram keretében épült. Építését a Környezetünkért Közalapítvány és a PVV Zrt. is támogatta.
Kelet felé a tv-toronyra, délre a városra, míg nyugati irányba a Jakab-hegy tömbjére nyújt szép kilátást
Forrás: Baronek Jenő honlapja

A Jakab-hegyen az Árpád-korban létrejött egy falu. Ennek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát, és templom körüli temetőjét sikerült feltárni. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét.
1225-ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket, és épített számukra kolostort. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza, legalábbis így emlékezik meg az eseményről a rend 16. század elején élt generálisa és történetírója Gyöngyösi Gergely, aki rendtörténeti munkájában megőrizte számunkra a kolostor alapításának történetét. A régészeti kutatások azt bizonyították, hogy a Jakab-hegyi remeték a már korábban itt állt falusi templomot kapták meg. A legkorábbi rendház nyomai azonban nem kerültek elő. 1234-ben és 1252-ben már oklevelek is említik az ekkor már Ürög határához tartozó Szent Jakab-kolostor remetéit. 1315-ben és 1326-ban is oklevelek említik a kolostort, de 1334-ben a szerzetesek a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni házukat és a hegy lábához, Patacsra távozni. Hamarosan azonban visszaköltöztek a hegyre: 1369-től újra megjelenik az oklevelekben az Ürög feletti Szent Jakab-kolostor neve, bár a patacsi, Szűz Máriának szentelt rendházuk is fennmaradt.
A magyar–török háborúk során számos pálos kolostorral együtt lakatlanná vált, ám 1736-ban helyreállították. 1828-ra megint kiürült, azóta épülete összeomlott, falai jórészt már csak váll- vagy derékmagasságig állnak. Romjait az 1970-es évek végén, valamint 2006–2007-ben vetették alá állagmegóvásnak, illetve környezetét is rendezték, így ma könnyen látogatható.
Forrás: wikipédia)

A Jakab-hegy a nyugati Mecsek legmagasabb, 602 méteres csúcsa, ami Pécs mellett, Kővágószőlős határában emelkedik. A hegy tetejétől  délre, 540 m magasságban található  az ikonikus Zsongor-kői kilátó, ahonnét káprázatos kilátás nyílik az előtte elterülő medencére.
A hegyen végzett mérések eredményei nyomán indult el itt, illetve a közelben az uránérc bányászat Magyarországon.
A hegy a földtörténeti ókorban alakult ki, meredek déli oldalát jellegzetes színű, vörös, perm és triász időszaki homokkő alkotja, amire később több helyen is kovavas gejzírkitörések által összecementálódott kőzet rakódott. Ezek együtteséből a víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. Itt található a Remete-barlang is. A mediterrán hangulatú sziklás, erdős magaslatokat különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és környéke a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területét alkotják.

A Remete-barlang vélhetően mesterséges eredetű kőodú a Zsongor-kőnél. Nevét a közhiedelem után kapta, miszerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne.

A Jakab-hegyi földvár egy kora vaskorban emelt, földből és kőből épült erődítmény a Mecsekben, azon belül is a Jakab-hegyen. A műholdfelvételeken máig jól kivehető a várfal vonulata, amin belül (annak gyakorlatilag a közepén) található a Jakab-hegyi pálos kolostor.
A Jakab-hegy platóján egy bronzkori telep helyén a kora vaskorban épült fel a Kárpát-medence akkor legnagyobb vára.
A két részre tagolódó erődítményt ma is 6–10 m magas, nagyrészt kőből összehordott sáncok övezik, csak a déli, hegyperemen futó sánc magassága kisebb ennél. A nagy sánc területe kb. 550 x 800 méter, délnyugati részéhez kapcsolódik az alacsonyabban fekvő, kisebbik, 400 x 250 méteres várrész, amelynek közepén egy kis magaslatot alacsonyabb sáncok kerítenek, valamiféle „akropoliszt” alkotva. E mellett nyílik a vár egyik eredeti kapuja. A másik kapu a délkeleti oldalon található.

A Közép Mecsekben a Jakab-hegy É-i oldalán  a P és Z sávjelzések kereszteződésétől kb. 60 méterre állt egy kis faház. 1918-1921 között a szerb megszállás idején a magyar határőrök melegedő kunyhója volt.  Helyén Baumann József és Várnai József egy kopjafát állított a történelmi idők emlékére.

 A Sárkány-szakadék egy kb. 500 m hosszú óriási mohos sziklákkal tarkított völgy. Nevét onnan kapta, hogy a hagyomány szerint mintha a sziklákat a sárkányok hányták volna össze a szakadékban.  A Nyugat-mecseki-karszt két jelentős patakvölgye egyesül itt: a majdnem pontosan észak-déli irányú Szuadó és az ettől kissé nyugatabbról érkező Körtvélyes. Az érdekességet az adja, hogy a Jakab-hegy fő tömegét alkotó triász homokkő itt találkozik a Lapisi Mészkő Formációval - éppen a nem karsztos-karsztos kőzethatáron járunk.

Valamivel feljebb a Szuadó völgytalpán számos víznyelőbarlang alakult ki - ám a Körtvélyesben ilyeneknek nyoma sincs. A jelentős mennyiségű hordalékot szállító, felsőszakasz-jellegű vízfolyások a viszonylag puhább kőzetből álló térszínre érve hátravágódtak és az addigi V-alakú völgyből néhány száz méteren át meredek, szinte függőleges falú szakadékot hoztak létre, hatalmas sziklatömbökkel.
Orfű kifejezetten „SÁRKÁNYJÁRTA” vidék. Itt található a Sárkány-forrás, a legendás Sárkány -kút és a fokozottan védett területen megbúvó Sárkány-szakadék, mely csak engedéllyel látogatható. Több állomáson, kihelyezett táblák segítségével eredhetünk mi magunk is a sárkányok titokzatos nyomába…
A sárkányok – kortól, kultúrkörtől és földrajzi helytől függetlenül – velünk élnek. A mesékből, legendákból, mondákból ismert sárkányok világszerte elterjedt mítoszként vannak jelen. Már az első krónikák is beszámoltak a sárkányok hatalmas termetéről, mágikus erejéről, és nem csupán félelemből, de tiszteletből is megemlítették, mint „a kezdet előtti és a vég utáni titkok" őrzőjét, a négy ősi elem megtestesítőjét, mert „tüzet okád, barlangban lakik, testét halpikkelyek borítják, és madárszárnnyal rendelkezik".
Ki ne ismerné Benedek Elek varázslatosan szép gyűjteményéből a mesebeli hétfejű sárkányokat? A népmesék sárkányai általában sötét erdőben, barlangokban vagy a föld alatt élnek. A mítosz szerint a Mecsek sötét erdeje és barlangjai is rejtenek sárkányokat.

Még több fotó, katt a kis képre:

Mecseki Zöldtúra
(Éger-völgy - Orfű)

Címkék: Éger-völgy - Orfű