Érdekesen kellemes volt ez a hajnali indulású túra. Mindenki eljött aki ígérte :-) ez ritkán fordul elő. Heten indultunk Pécs felé de aztán Árpádtetőn gyaloglásra váltottunk. A közelebbi kék jelzésen indultunk amely aztán becsatlakozott a zöld sávba.
Szép és érdekes a tanösvény Árpádtetőn. A tavaszi virágok is előbújtak már és medvehagymával is találkoztunk.
Az ébredező erdőben elhagyatott bányavidéken jártunk az erdei aszfalton gyorsan tudtunk haladni, de a földutak sem voltak veszélyesek.
Az itt ott vizes szakaszokat kikerültük és gyorsan megérkeztünk Koszonya-tetőre ahol a bélyegző helyen matricák voltak a kis dobozban a kulcsosház kapuján.
Erdős terepen szép bükkösben ereszkedtünk tovább és egy kis kitérőt tettünk a Hármas-bükk forráshoz ahol megpihentünk. A csobogó patakok, sziklák és a szépen kiépített forrás tetszett.
A patakon átkelve aztán lassan megérkeztünk a Hársas-forráshoz ahol ismét kereszteztük a kéktúra útvonalát.
A forrás mellett egy szép esőbeállós pihenő épült a kéktúra projekt keretében bár kicsit drágának tűnt.
Jelzetlen utakra váltottunk mert szerettük volna minél közelebbről megnézni a Vasas-bánya külszíni fejtését ami aztán sikerült is.
A bánya peremén vezető szervizútról több helyen is nagyon jó kilátás volt a hatalmas gödörre, melynek alján kis zöld tó is volt.
A médiákban hallhattuk, hogy tervben van a bánya ismételt megnyitása, több nagy teherautó és munkagép is mocorgott a lyukban talán már emiatt.
Nem sokára a Petőfi-aknához érkeztünk majd innen már nem volt messze a település, a jelenleg Pécs részét képező Vasas. Az út szélén érdekes földalatti bunker szerű építmények is voltak, benéztünk, majd megpróbálom kideríteni mik azok.
Szomorú volt látni az egykor szebb napokat láthatott KŐBÁR-BÜFÉ-t. A falu a bányászatról szól nagyon érdekesek voltak a a bányászházas utcák a szemben lévő kis disznóólas épületekkel melyek már más célokat szolgálnak.
Megnéztük a Vasasi dínó lábnyomait is, elég kicsik voltak.
A település közepén az egykori Wiesner-vízaknára már csak a helyén álló emlékkő utal és mellette található a bányász emlékmű is. Érdekes volt a település környéki bányákat bemutató tájékoztató tábla , nem gondoltam, hogy ilyen kis területen ennyi bánya volt.
Rövid informálódás után azért megtaláltuk azt az intézményt ami nagyon fontos így a túrák végén. Most is sikerült tehát szabályosan befejezni ezt a túranapot amiben nagy szerepe volt a Mosoly Sörözőnek természetesen mint alternatív pecsételő helyet kerestük meg az intézményt de ha már ott voltunk, a pecsételés érdekében egy kis forgalom növekedést is generáltunk.
Vasasról a 14-es autóbusszal lehet Pécsre utazni így tettünk mi is majd onnan ismét autóbusszal jutottunk haza. A folytatásban Árpádtetőről az ellenkező irányba indulunk.
Egy kis történelem: Vasas Árpád-kori település, a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység volt. 1554-ben 14, 1565-ben itt 16 adózót írtak össze.
A bányatörténet kutatói szerint Vasas volt a Pécs környéki kőszénbányászat bölcsője. A Búzaberki-dűlőtől északra létesült a híres vasasi Thommen-akna, újabban Petőfi-akna, amely egy Thommen nevű bányamérnökről kapta első nevét. Állítólag Vasason már 1766-ban bányásztak szenet. 1782-ben pécsváradiak is bekapcsolódtak a vasasi kőszén kitermelésébe és értékesítésébe.
A vasasi kőszénbánya a 18. században a pesti egyetem alapítványi uradalmának pécsváradi jószágkormányzása alá tartozott. 1840-ben már 21 helyi polgárnak volt itt bányája (bányatelke). A 19. század közepén volt néhány nem magyar anyanyelvű lakosa is. 1870 körül kezdtek Vasason nagyobb számban letelepedni nem magyar (főleg német) nyelvű bányászok.
Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. 1976-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban.
(Wikipédia)
Köszönöm, hogy eljöttetek a túrára.
Még több fotó, katt a kis képre:
Mecseki Zöldtúra
(Árpádtető - Vasas)
Címkék: Mecsek Zöldtúra