Másfél éve Fürge barátom „Végleg elpusztul Sástó? Videó-blog” címmel, egy rendhagyó írást tett fel. Tegyük félre az érzelmeket, és járjuk egy kicsit jobban körbe a kérdést! Nézzük meg mi is volt valójában a Sástó. A neve sok mindent elárul. A vizenyős, tocsogós helyeken káka nő. A 60 és 120 centi közötti vízmélységben a sás. Az ennél mélyebb vízben a nád és a hínár.

A Sástó és a szomszédos Nyártó a Mátra déli lejtőjének vulkáni teraszán kialakult mélyedésekben összefutó csapadékvíz táplálta állóvizek. A Nyártó sekélyebb. Csak hóolvadás után, vagy nagyobb nyári záporok alkalmával van benne látható vízfelület. Általában nyár végére kiszárad. Ezért nevezi a nép Nyártónak, vagy más néven fertőnek, tehát időszakos tónak.

A Sástó csapadékszegény, száraz években sem szárad ki teljesen, mert ehhez több éves szárazság kellene. Viszont csapadékos években sem volt 106 centinél mélyebb, mert a fölös víz túlcsordult, és a Sástó-folyáson át távozott. A Nyártó azért sekélyebb, mert az laposabb és annak vize a Kis-Hidas-, és Farkas-folyásokon túlcsordulva ritkábban öblítődik át. A magyar nyelv igen kifejező. Nem időszakos patakról beszél, hanem folyásról. Lehet, hogy évekig nem kerül a mederbe víz, és az esőkben bővelkedő években is csak pár héten, vagy néhány napon át van benne folyás.

Addig, amíg a Sástó vízháztartásába nem avatkoztak bele, nem is volt vele semmi baj. Trianon után azonban az ország elveszítette hagyományos kiránduló terepeit. Így felértékelődtek a megmaradt alacsonyabb hegyeink és dombvidékeink is. Ekkor épült ki Mátrafüred, Mátraháza, és Parád. A Balaton mellett Füred, Csopak, Tihany, Badacsony és Szigliget környéke. A Bükkben Lila-füred és a Szalajka-völgy környéke. Séta utakat készítettek, padokat helyeztek el, kilátókat építettek.

A Sástóból túlcsorduló víz útját gátakkal zárták el, így megemelve a víz szintjét biztosítani akarták, hogy szárazabb időszakokban is csónakázható legyen. Ezzel a mesterséges beavatkozással azonban megkezdődött a tó feltöltődése, eliszaposodása is. A néhány évente túlcsorduló víz ugyanis korábban az üledéket is kiöblítette a tó medréből. Ezért vált szükségessé a hatvanas években a meder kotrása, majd újra szigetelése.

A hetvenes évek elejére a fizetések és a megtermelt áruk aránya megbomlott. A kormány a kiskert mozgalommal igyekezett ezen úrrá lenni. A Mátrában is ekkor parcelláztak. Létrejöttek az új hétvégi-ház telepek: Bagolyirtás, Fallóskút, Szuha, és többszörösére duzzadtak a felső-mátrai falvak is.

A válság miatt mára ezek a telepek elnéptelenedtek. A kerteket visszahódítja a természet. A tulajdonosok vagy meghaltak, vagy annyi pénzük sincsen, hogy a Mátrába elutazzanak. Így a házak kétharmada kiadó vagy eladó, és nincs, aki megvegye. Az üdülők, turistaházak, szállodák és egyéb szálláshelyek, és éttermek is sorra húzzák le a rolót. Sástón az elmúlt hétvégén a hat vendéglátóhelyből egy üzemelt. Az is üres volt. A három faház telepből csak a kemping tart néha nyitva, de az is csak korlátozottan.

Nem tudom kié most a Sástó? Hogyan, mikor és mennyiért jutott hozzá? Az azonban egyértelmű, hogy bármi beruházás egyhamar aligha térülne meg. Ha még adóznia is kell utána, minden bizonnyal ráfizetéses lesz még néhány évig. Így hát az vesse rá az első övet, aki az ő helyében nem így tenne!

Ha az enyém lenne a terület, akkor a lefolyást elzáró gátakat nyitnám meg. Így néhány év alatt visszaállna a tó eredeti állapota.

Címkék: Mátra Fertő Folyás Tengerszem