Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 
TOP CÍMKÉK [-]

Édes anyanyelvünk 14.
2013/02/15 12:16:34 Küldte: Gejza

A Törökök piaca

Szent István királyunk elrendelte, hogy minden tíz falu építsen magának templomot. Az Isten tiszteletek napján itt egybegyűlt a környék lakóssága. A távolabbról jövők lóháton, vagy szekérrel érkeztek. A sokadalom jó alkalom volt a felesleges termékek cseréjére, eladására is. Innen kapta nevét a vasárnap, amely valójában „vásár nap” volt.

 

A nagyobb, forgalmasabb utak kereszteződésében előbb ivók, majd csárdák és vendégfogadók települtek, ahol szintén sok ember megfordult Rövidesen itt is előbb piacok, majd vásárok alakultak ki. Számos helynevünk beszédesen mesél nekünk erről:

A Tisza mellékfolyóiban és azok kiöntéseiben, nagyszámban éltek a hódok. A mocsarak közötti mezőkön – mai szóval a sík vidék útkereszteződésében tartott vásárok számos kereskedőt késztetett állandó letelepedésre. Ezt a falut nevezték később más piacoktól megkülönböztetésül Hódmezővásárhelynek.

Ahol a Maros a hegyek közül a dombok közé ér, ott cserélték ki áruikat a hegyi pásztorok, a Só-vidék lakói, és a Mezőség szántó-vetői. Ezt nevezik máig is Marosvásárhelynek.

Kézdivásárhely öt út találkozási pontjában létesült

 

Van, ahol nem az utak kereszteződése, hanem valamely folyó átkelőhelyéhez települt a piac. Ilyenek: Vásárosnamény, és Rimaszombat,

 

Más településeink a vásár napjáról nyerték nevüket. Például: Szombathely, Nagyszombat, Csíkszereda, Tardoskedd

 

A vásártartás jó jövedelmet biztosított a hely birtokosának. Így gyakran a birtokos nevét is megőrizte a helységnév: Pétervására, Vásárosmiske, Vásárosdombó.

 

Vannak aztán olyan helyneveink, amikből már nehezebb kihámozni valódi jelentésüket. Keszthely nevét a szelídgesztenyére vezetik vissza, mely latinul Castenea. Csak hogy ez kicsit sántít. Mert, hogy a gesztenye Somogyban, Tolnában, Zalában, de még a Balaton-felvidéken is őshonos. Sokkal valószínűbb, hogy a Zala torkolatánál, a mocsarak közötti átkelőnél, a gesztenyefák alatt kialakult vásárok helyét őrzi a név.

 

A Zselicben Helesfa is feltehetően a „(vásár)Hel(y)esfa(lva)” szó lerövidült változata.

 

Ha a Mátrában Kékes-tetőről a kék + jelzésen, a Remete-bérc, Benevár-bércen jövünk le Mátrafüredre, a Remete barlang és a Vaskapu közötti erdő részen érünk a Törökök piacára. Sok fejtörést okozott nekem, vajon honnan is nyerhette nevét? Erdészektől, vadászoktól, a tájkörzet munkatársaitól sok érdekeset megtudtam, de erről ők sem tudtak. Pár hete valami egészen más után kutakodtam, mikor erre is fényderült.

1552-ben a török elfoglalta Drégelyt, Hollókőt, Bujákot, Füleket, stb. Egyedül Eger tudott ellenállni. (Gárdonyi Géza: Egri csillagok.) A hódolt területek adót fizetett a töröknek. Így is gyakoriak voltak a fosztogatások, gyújtogatások. Török portyák rajtaütöttek a vásárokon. Elhajtották a lábasjószágot, elvették a vásározók pénzét. A lakósság a mocsarak szigetein, s az erdőkben keresett menedéket. Egész falvak néptelenedettek el.

Az élet azonban nem állt meg. Az Alföld peremén élők állataikat korábban is az erdőkben legeltették, makkoltatták. Az erdők mélyén földházakat, más néven putrikat készítettek, s így a téli hideg ellen is védve voltak.

A Törökök piaca egy ilyen szükség vásárhely lehetett.

A zerge, kőszáli kecske, vadjuh, könnyedén szökell a sziklákon kőfolyásokon. Biztonságban érzik magukat a ragadozóktól, melyek a köveken csak csetlenek, botlanak. A szarvas, őz, vaddisznó elkerüli az ilyen helyeket. Nálunk egyedül az utóbb Korzikáról betelepített muflon mozog otthonosan a kövek között. Ezt a dolgot felismerve tarthatták a vásárokat ezen a helyen. Itt a keskeny gerinc kicsit kiszélesedve, kőfolyásokkal határolt tisztássá bővül. Ide tehát csak gyalogosan, a lovat, marhát kötőféken vezetve lehetett eljutni. Így ha a török értesült is a dologról, nem tudott rajtuk ütni. Könnyű szerrel megvédelmezhették magukat.

 

Szádeczky-Kardoss Géza

szadeczky-kg@freemail.hu

+3630/35-439-35

 

Címkék: Mátra Vásárhely Rimaszombat





Bejegyzések 1 - 9-ig. Összes bejegyzésed: 9

Gejza
2013/02/25 13:50:00

Igen, van már babgulyás is, megy újévkor lencsegulyás. Valahogy olyan ez már mint a pörkölt. Hajdan úgy hallottam akkor finom ha többféle hús fő benne. Hajdani munkahelyemen a Szeptember-feszt keretében pörkölt főző versenyeket tartottak. Pár éve aztán megkostolhattuk milyen is a krokodil-pörkölt, a strucc-pörkölt, hogy a kenguru-pörköltről már ne is beszéljek. Ezek után, hogy a törökök ólmot kaptak, meg forró gulyás(nyak)levest...

matyoka
2013/02/24 14:32:17

Igen érdekesek ezek az elnevezések, mert hát a molnárgaluskát is molnár legények étke volt, aztán eszembe jutott az öhöm, vajon nem a kultúrház udvarán készült , aztán látva a hastáncosok bájos mozgását, csak mondta a szakács, hogy: öhöm, öhömm öhöm és  azóta igy hívják a hires tánc emlékére.És ahányszor főzik, rituálé, hogy mellé mormolják, hogy öhöm öhöm...de eddig nem is tudták, hogy ez  a Törökök piaca emléke is....:)  

Paya
2013/02/24 06:30:54
Hát, ha Terus mama apja is ott volt a közönség soraiban, igen szerencsés embernek mondhatta magát a papa. A középkorban nem volt divat sokáig élni. De, ha ez mégis előfordult, akkor viszont széles látóköréről tett tanúbizonyságot, hogy meglett korában, nem a kukoricamorzsolóval szöszmötölt otthon, hanem az újra való nyitottság jegyében, a hastánc felé, élénk érdeklődést mutatott.

Az eredeti gulyás, nyilván marhahúsból készül. A „gulyás”, mint foglalkozás a névadó. A birkagulyást, viszont nem juhásznak hívjuk. A disznóhúsos gulyást meg, nem kondásnak. Egyszer, csak kiderül, mi a gulyás.




A népek meg, mindig megtalálják helyben, hogy mi a jó nekik.

Gejza
2013/02/23 21:32:43

Igen, Kányádi Sándor versét érdemes meghallgatni a Kaláka együttes előadásában!  Ebből megtudható, hogy a hastánc közben lehullatott fátyol semmi kockázattal nem járt, hiszen addigra már a bor kifejtette jótékony hatását és a kettős látáson túl, a tekinetetek fátyolossá  lettek.

matyoka
2013/02/23 12:17:19

Bocsánat,szerintem pedig derék helyi polgárok a  csencselés igéretével csábitották erre a helyre a törököket, majd    ólmot szolgáltak fel, a gulyást meg nagy kondérban drágán add felkiáltással .: )(,Lásd Gárdonyi Egri csillagok )És a törökök  apiacon legfeljebb kis csetepatét vehettek. A borkóstolásról pdig Kányádi Sándor Az elveszett követ verséből tudhatunk meg többet.

Gejza
2013/02/23 11:40:57

Igaz hitű túratársaimtól úgy    hallottam, hogy napszálta után már ők is megkostolják a tokajit, meg a kisüstit, mert a sötétben Allah nem látja már.  Bizonyára a gulyással is így vannak. És a fákja hunyorgó fénye mellett ők sem látják a téliszalámit benne.



Paya
2013/02/22 18:08:01

Hát a pandúrok azért nem tudtak különbséget tenni a népek között, mert a hastáncot fátyolban szokás járni. Így nem derült ki, hogy Leila vagy Terus mama rázza magát vásár után, a kultúrházban. A férfiak meg felvettek napszemüveget a turrbánhoz és máris elvegyültek. A téliszalámis gulyás nem csak a disznót nem fogyasztó törökök számára szokatlan ízkombináció. Igaz, tekinthetjük érdekes, bár sikertelen kísérletnek a szakács részéről. 

Paya
2013/02/22 11:08:49

De, lehet más megoldás is. Elképzelhető, hogy olyan volt a "törökök piaca", mint 30-40 éve nálunk a "lengyel piac". A magyar és a török nép a hivatalos szervek előtt eljátszotta a nagy ellenséget, közben a pedig hegyekben megbújva csencseltek. Számlát nem adtak, áfát nem fizettek. A törökök hozták a bőrkabátot, aranyfülbevalót, törökmézet, fügét, turbánt meg kanyarorrú csizmát. Magyarok meg adták a matyóhímzést, bűvös kockát (akkor még fából készült és egyszínű, gömb alakú volt, hogy szerényebb képességűek is ki tudják rakni) meg unicumot a fosztogatások során szerzett gyomrokidegesség ápolására. 

Angyom
2013/02/18 22:49:25

Jó írás, jó volt olvasni, pláne Keszthelyt. Köszi!


*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.