Tegnap este a TV-ből tudtam meg, hogy mi valójában pocsék  időben túráztunk!?? Pedig Budapestről, Ceglédről, Diósjenőről, Nagykovácsiból, Pomázról és Vácról összesen tízen indultunk neki Zebegényből a szemerkélő esőben. Mi lettünk volna nagyon elszántak? Vagy a meteorológus nem dugta ki az orrát az odvából?  Minden esetre bánhatja, aki otthon maradt!

Kicsit ugyan megijedtem mikor egyik túratársnőm lábán sima talpú vászoncipőt láttam, de ő is hősiesen végig küzdötte magát a felázott meredek oldalakon. A Borostyán-kői pihenő felett jobbnak láttam a jelzésről letérve, a sombokrokba kapaszkodva, a vastag avarban a gerincen felkapaszkodni. Látva társaim küzdelmét a régi barlangász nóta jutott eszembe:

Hülyék vagyunk, de jól esik, ez a jelszavunk

Eshet eső, fújhat a szél mi tovább baktatunk!

Jöhet akármily szakadék, vagy égig érő hegy,

Eshet a hó, fúhat orkán az nékünk egyre megy!

Azt mondjuk:

Hej hó, hülyeség, de jól esel nekünk,

Nélküled mit sem ér hitvány életünk!

Hegyre fel, völgybe le, lyukakba fel-le,

Énekeljük jelszavunk, hogy Há-Vé-Dé-Jé-E!

………

Esik eső, csikorog a hideg odakint,

Rendes ember meleg helyről még ki sem tekint!

Kicsiny csapat bandukol a nagy hegyek között,

Alig lát már, alig él és alig nyöszörög

Azt mondjuk:

Hej hó, hülyeség, de jól esel nekünk,

Nélküled mit sem ér hitvány életünk!

Hegyre fel, völgybe le, lyukakba fel-le,

Énekeljük jelszavunk, hogy Há-Vé-Dé-Jé-E!

A háromszög jelzést elérve az eső is elállt. Hegyes-tetőn a kilátó felső teraszát az erdészet szépen felújította. Az is szóba került, hogy még egy emeletet építenek rá. Végül inkább a túl magasra nőtt fákat vágták ki a környékéről, hogy teljes legyen a körpanoráma. Harapunk pár falatot, majd a meredeken leóvatoskodunk.

Köves-mező onnan kapta nevét, hogy a környékén, az erdő alján, vastagon áll a folyami kavics. Ha a csúcsról a pilisi-hegyeket nézzük, a legtöbb hegyet mintha késsel elvágták volna, nincsen csúcsuk. (PL.: Dobogókő, Urak-asztala, Prédikálószék, visegrádi Vár-hegy, stb.) Ennek az az oka, mert egykor valamennyi Duna meder volt. Meg is található mindegyiken a folyami kavics!  A Duna csak pár millió éve folyik erre. Lassan vágja be magát a Visegrádi-szorosba, míg a környező térszín egyre emelkedik. A Dömösi-átkelés felett összesen tizenegy párkányt találunk, míg felkapaszkodunk a Szentmihály-hegyre.

Körtvélyes fele haladva már a nap is bujkál. Idén a hosszú szárazság után egyszerre jöttek ki a nyárvégi, és a késő őszi gombák. Most gyűrűs tölcsér gomba, bimbós pöfeteg és tarló őzláb kerül a szatyorba.

Jólesik a meleg leves a Török-mezői turistaházban. Épp délre értünk oda. Bőséges a választék és jól főznek! Egyeseknek még palacsintára is futotta.

Éhünket elverve Nagymarosnak vettük az irányt. Útközben a „mező” szóról mondtam el pár gondolatot.

Petőfi Sándor „Alföld” című versében ezt olvashatjuk:

Lenn az alföld tengersík vidékén

Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadult sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.

Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy a sík, és a róna kifejezéseink ősi szavaink. Ez azonban csak részben igaz. A középkorban még a sík szón a jég síkosságát értették. (A székely bácsi is úgy mondja: „A sok káposztától megsíkosodott a székletem!”) Csak később értették a sík jégre, és Tompa Mihály verseiben jelent meg az sík föld értelmezésében.

A róna a felső-Tisza vidék tájszava volt. A nyelvújítók tették általánosan használttá. Nem kis szerepe volt ebben Petőfinek, amikor vándorszínészként a Rónai Sándor álnevet vette fel.

Szépapám latin-magyar szótára még így magyarázza a sziksót. „Az mezőföldnek az tajtékja” Tehát abban az időben még a sík helyett a mező szót használták erre a fogalomra.

Mindebből nekünk, turistáknak az a fontos, hogy ahol hegység térképeinken a mező (Istenmezeje, Kis-mező, Nagy-mező, Mezőföld, Mezőség, Törökmező, Köves-mező, stb.) és a róna helyneveket találjuk, (Zagyvaróna, Róna-havas, Teplicróna, stb) ott mindenütt viszonylag lapos, füves hegyhátakra, szántásra alkalmas területekre számítsunk.

Aki sietett, vonatra szállt. A torkosabbak még betértek Nagymaroson az Édes cukrászdába a leadott kalóriákat pótolni…

Címkék: Zebegény Hegyes-tető Török-mező