Nulladik túranap – Tűzoltó esküszik
2011. május 21.
(Ugyanazokat a képeket a Picasa vagy az iwiw segítségével nézhetitek meg, aszerint, hogy melyik hivatkozásra kattintotok. )
Május 20-án lakóhelyemről, Soltvadkertről Hajmáskérre már teljes felszereléssel mentem meglátogatni 153km-re lakó édesanyámat. Nagyon jól szaladt a bringa. Sokszor csomag nélkül sem megy ennyire. Félúton az újonnan fűzött kerék lett defektes. Nem bírta a magas nyomást a tömlő, mert mint kiderült keskeny volt a védőszalag és elmozdult. Ott helyben szigszalaggal korrigáltam a hibát. Alvás anyámnál. Három hétig nem látjuk egymást, nem hagyhattam ki ezt az alkalmat.
Reggel András gépkocsival Budapestről, otthonából érkezik egy közös reggelire. Így legalább anyám látja, kivel is utazik „kisfia”(48 évesen). A bizalomerősítő intézkedés sikert hoz. Bepakolunk és irány a határ. Körmenden András biztosítást köt, én meg egy-két apróság mellett egy remek grafitos vízlepergető láckenőanyaggal egészítem ki a felszerelést. Élelmiszerkiegészítés hazai földön utoljára, mivel odaát az árak magasabbak, így a nagyon katolikus osztrákoknál vásárlásra vasárnap egyébként is kevés az esély.
Szentgotthárdnál lépjük át a határt, és maratoni autózás veszi kezdetét. Ha megpihenünk András minden parkolóban reklámozza vállalkozását szórólapokkal. Egy-egy zápor üdíti fel a z autót, minket meg a csipkés hegyek látványa, és szurkolunk, hogy a pihenőnek beiktatott bringázás közben ne ázzunk el. Még azt is gyorsan leszögezzük, három hét alatt bizonyosan elázunk párszor.
Obervellachban egy fűrészüzemnél megengedik a parkolást: picasa iwiw Gyorsan nyeregbe pattanunk. Irány a Jamnig hütte. Szombat délután alig van forgalom, talán, mint a világon mindenütt. Eszményi kiránduló idő van. Az úttól nem messze egy rezes banda gyakorol. A környéken már csak ez a hegy hiányzik Andrásnak BIG-gyűjteményéből. Jó aszfalton, kemény emelkedőkön haladva egy szlovák montistól tájékozódnánk, jó felé megyünk-e. Zenét hallgat, így nehezen sikerül. Alapos felkészülésem ellenére kiderül, szoknom kell még a hegymenetet.
Egyre alacsonyabb rendű utakon alpesi legelők közt elfogy az aszfalt:Picasa iwiw Kicsit megyünk még, aztán egy hídnál egy parkolóban begyűjtjük a trófeát(fényképezkedünk):picasa iwiw.
Vissza az autóhoz jót lejtőzünk. Élvezzük a száguldást, András valami sebességi rekordját is megdönti. Egy kis városban Mallnitzban, a főutcán áthajtanék egy csoport gyalogoson, de megállít az éppen akkor ébredő rendező. 
Nem bánjuk a közjátékot, mert egy esküvőre érkeztünk:Picasa iwiw Egy tűzoltó a vőlegény. András érti a mókás szövegeket. Amint mi is megmerítkeztünk a jó hangulatban, továbbállunk.
Lienzben egy tüchtig kempingben szállunk meg. Igazán sokszínűek a sátorozók. Egy magányos motoros rocker elmeséli, ő is tekert már nagy kerékpártúrán, most sárkányrepülésre jött. Másik oldalunkon szlovák fiatalok táboroznak. Több napra rendezkedtek be országúti bringáikkal.
Olcsó és gazdaságos sátram még ki sem volt bontva, máris vizsgázik. Szerencsém van. Másnak nem ajánlanám az ilyen éles bevetést. András megcsodálja vízálló önfelfújós matracom. És megmutatja helytakarékos derékalját, ami két alufóliás polifoam-ból áll erős műanyag zsákokkal. Még tanulmányozom a következő napi útitervet. Aztán alvás.
Címkék: Róma Kerékpártúra
Kedvencek
Digg
Del.icio.us
StumbleUpon
Google
!
Sok helyen talán még túl részletes is. Mivel a beszámoló közlése is nagy élmény, minden pillanatát ki szeretném élvezni. No meg jó munkához idő kell. Meg a lassúhoz is.
