Mi az hogy nem lehet télen mászni? :)

Egy héttel korábban is tél volt, viszont napsütés és meleg fogadott minket a falon, így bár jól éreztük magunkat, mégsem tudtuk kipróbálni, milyen is amikor nem ilyen. Ellenben most megtapasztaltuk.

Pénteken este indultunk a két naposra tervezett ferrata túrára. Hosszas tanakodás után kiválasztottuk első napra a Drachenwand klettersteiget, mivel nem tudjuk pontosan milyenek a körülmények, és az előrejelzés elég kemény időt jósolt meg amúgy is hamar sötétedik, majd másnapra egy könnyű Burgstall levezetést, hogy időben hazaérjünk.

Nagyon későn, éjfélkor indultunk Győrből, útközben azon tanakodtunk lesz-e egyáltalán hó, mivel semmi jel nem utalt erre. Pár órát aludtunk az A1-en és a reggel megadta a választ. Kinézve a kocsi ablakán semmit mást nem láttunk, csak havat. Ekkor már tudtuk, jó lesz :)

Megérkezvén a hegy lábánál lévő vendéglőbe a pincér kezdett minket ijesztgetni, ha fel is megyünk a steigen, lefelé is ott jöjjünk, mert a túristaút nem járható. Oda se neki, van hágóvas és jégcsákányunk is.



Oda fogunk felmászni

Kicsit későn, de beöltöztünk, elindultunk. Már az erdőben a klettersteig jobbra táblánál azért tanakodni kezdtünk, mivel az utat teljesen elfedte a hó, de a jól működő érzékeinkre hagyatkozva és az én oda tenném a beszállást, meg az lesz a kezdőfal mondatok elhangzása után csak megtaláltuk önmagunkat.



A steig 380m magas, és C kategóriát kapott. Azért van egy-két izgalmas rész benne :) Jó sok, 20 részre van felosztva, amiket a hegyen szorgalmasan jelölnek is. Ez néha jól jön :)

Két létra után kezdődik is az igazi mászás

Nagyon élvezetes volt a téli tájat ebből a szemszögből látni. Hozzá kell tenni, hogy fárasztóbb is volt, mert a nem teljesen függőleges részeken rendesen megállt a hó és a tutira megfelelő lépés/fogás esélye rendesen leredukálódott.



Amiről az írás sem ír, kb a hegy háromnegyedénél kettéválik az út. Az egyik a függőhíd felé, a másik kikerüli. A kerülőút látszott, és akkor már elég fáradtan, nem örültem a látványnak, inkább menjünk a híd felé. Mondanom sem kell, pazar volt. Azért itt már látszik rajtam, nem bánnám ha felérnénk :)



De minden pillanatot élvezni kell :)



A kilátás sem volt semmi

Jól írja a leírás a csúcs előtt két nehezebb szakaszt kell megmászni. Közötte pedig egy keskeny átvezető szakasz.



És délután fél négykor felértünk a csúcsra :)



A kilátás elképesztő. Ha nem fújt volna minket szét a szél biztos többet maradunk 5 percnél.



A Sárkánylyuk



És akkor most jön a levezető út ami nem járható?? Á előttünk nincs akadály :)



Nem volt gáz a levezető út, szépen levitt minket az út a hegyről egy völgybe, majd nem túl nagy örömünkre újra felvitt a mellettünk lévő majdnem ugyanolyan magas hegyre, amiről leérve végre aztán ténylegesen visszjutottunk a kiindulási pontra épp sötétedésre.

Másnap sokkal derűsebb égboltra ébredtünk, a nap is kisütött és hamar feledtette velünk a -9 fokos éjszakát. Kb 50km kocsikázás, két útmenti oszlop kidöntése :) és egy komolyabb keresgetés után megtaláltuk a hegyünket.



A beszállásnál rögtön meg is lepődtem, mikor a drótot szemmel követve azt a függőleges falon mindenféle lépésnek látszó rész nélkül odalirányban haladni véltem. De hamar kiderült a turpisság, miszerint a csipkebogyófa eltakarta azt az elágazást, ahol nekünk fölfelé kell térni. Így már tényleg B-s a steig. Könnyen felszökkentünk. Olyan meleg volt, hogy még a kabátot is le kellett vegyem.



Fentről ugyancsak gyönyörű kilátás tárult elénk. A nyugatra lévő Grimming pedig olyan csábító hogy hmmm... :)

Lefelé jövet bejártuk a pürggi templomot, visszatérve a parkolóba szerintem direkt a számunkra épített vadászles szerűségen megebédeltünk, majd hazaindultunk. Hiába vártuk a vonatot, muszály voltunk kocsival :)

Mesebeli táj... :)

Címkék: Klettersteig Via Ferrata Drachenwand Burgstall