2009. 11. 21. szombat

Csak itt a turatars.com-on hirdettem meg a túrát. Volt is ígéret, de az indulás előtti nap visszamondták.

Ezt is eredménynek vettem, hogy legalább jelezték a visszalépésüket.

Ennek fényében, reggel nem is mentem le, a megadott helyre, hanem a régen látott Burok völgy felé vettem az irányt. Talán 15 éve jártam arra? Gondoltam újra feltérképezem.

Tési műúton felgyalogoltam Királyszállás elágazóhoz. Majd a műút leágazást tovább követve , hosszan elnyúló lejtnek vezetett Királyszállás felé. Köd ellenére is, gyönyörű volt a természet. De mit is beszélek, az mindig szép! Képeken láthatjátok :

                       http://indafoto.hu/amadeus/burok_volgy_2009_nov21

 Olyan, 1 km után van egy pont, ahol emelkedésbe váltana át a műút, na, onnan nyílik a Burok völgy nyugati bejárata, + turistajelzéssel. Mint láthatjátok, csak egy fadarabra vannak rárögzítve a turistajelzések műanyag lapokon. Földön heverve találtam rá, úgy állítottam fel. Ennyit a turistajelzést felfestőkről.

Tovább a völgyben szépen meg vannak a jelek.

Maga a völgy viszonylag sík, nincs benne domborzati változás. Mindent azért nem árulok ám el!

Fiatal telepítésű fák vesznek körül, de bőven van idősebb korú fák is, már az elején is. Olyan 15 éve, még üres volt a völgy nyugati bejárata, mert tarvágták. De újra telepítették. Szép lett.

Nyáron nagy az aljnövényzet. Annak idején emlékszem, hogy olyan augusztusban jártam erre és feltartott kezekkel kellett mennem a csalán miatt. Most is látom a nyomát. Sok a fiatal fa, de legtöbbször vegyes korú állománnyal találkoztam. Jelen volt az enyészet és a pusztulás, de ott volt a megújulás is. Állítólag, erre itt direkt törekedtek a Burokban, a természetes állapot jegyében. Szurdokerdő, ennek megfelelően, nem is találkoztam tölggyel. A műúttól félórára egy kialakított erdei pihenőt értem el, kihelyezett táblával, mely szövegét a képek közt megtaláljátok a táblával. Nem győztem fényképezni a kis mobiltelefonommal!

Gyönyörű szikla formációk, fák, növények! Képeken láthatjátok, kár is nagyon beszélni róla.

És, tényleg, a köd egyáltalán nem volt zavaró! Persze, idegen helyre ne menjen az ember túrázni ilyen ködben!

Továbbmenve, másfélóra múlva elértem a piros – turistajelzés becsatlakozását, de ahonnan becsatlakozott, arrafelé nem láttam tiszta utat, csak egy bozótos emelkedőt. Itt az út határozottan irányt váltott.

Ekkor fordulhatott délfelé. Innen már a piros csík  - vezetett tovább. A völgy csodálatos, nem győzöm mondani.

Viszont hosszú, úgy készüljetek. Csak megy, megy és megy az ember és nem győz betelni a sok látni valóval!

És, tényleg, nincs benne emelkedő.

2 óra múltán értem el, a burok völgy déli szakaszából jövő kék kereszt + jelzés csatlakozását.

Tehát délfelé kék kereszt, és fel a meredélynek, völgyből kilépve, a kettő jelzés együtt haladt felfele.

Száraz vízmosás mellett haladtam felfele.

Felérve a tetőre, síkterületre értem fel. Fenyves szegélyezte a völgyet, és szemben is az alkotott erdőt, kettő közt haladt egy szélesebb tisztásban a földút. Egyben az országos kék jelzés. Balra északnak ment tovább, jobbra meg délnek, Bakonykútiba.

/ Sáros időben érdemes megmaradni a völgyben és kimenni a lőtéri műútig, ahogyan a + jelzés vezet és a jelzéssel délről bemenni Kútiba. Nem nagyobb kerülő. De fent még el is lehet kóvályogni, lent meg biztosan vezet a jelzés, majd a műútra kiérve, balkéz fele visz a + jelzés a műúton./

Én mentem a fennsíkon, mely nem sokára kivezetett a zárt lombozatból hatalmas szántóföldekre. Az út mind két felén végtelen szántóföld volt. Köd volt, esteledet, Kútiból semmit sem láttam. Tán el is mentem volna mellette, ha csak meg nem látom az ismerős kőkeresztet a falu mellett, melyet akácos takart. Semmi fényt nem láttam a faluból. Nem volt túl nagy köd, hiszen, 30-40m-re is el lehetet látni. Csak annyi, hogy semmi jelzést nem lehetet látni a faluba bevezető út becsatlakozásánál. Pedig a falut nagyon szépen rendbe szedték. 16:15-re értem be a faluba. Burokvölgyből való kilépéstől egy óra alatt. Azért, ezen a Burok völgyi turistaúton vannak ám távolságok! Idővel mindenki úgy számoljon, mert innen nem egy könnyen lehet tovább menni sötétben.

Ahhoz ismerni kell a terepet. Busz sem félóránként megy Székesfehérvárra, Várpalota felé meg lőtér van, délnek meg alig van valami vezető támpont, míg a legelő bele nem fut a Hideg völgy zárt erdőjébe.

Viszont egy fontos dolog, hogy a völgy önmagában nem nehezen járható! Talán csak nyári időszakban a csallán miatt.

Ha ez nehezen járhetó, akkor a Cuha patak felső szakasza, az Ördög árok egyáltalán nem járható kategóriába esne. Viszszont tudjuk, az is járható, ha nehezen is. Burokban a kidőlt törzsek könnyen megkerülhetők! Csak bátran!

Így alakult ez a nap, nagyon szép volt!

Másnap meg várt rám egy másik túra, mely Bakonykútiból indult volna.

De ez már egy másik történet, egy másik blog.

Címkék: Burok Völgy - Bakonykúti - Turistaút