Emlékeztek a kihívás napjára? Bevallom férfiasan, nekem kellett egy kis idő, amíg fölfogtam, mire is hajaz a címben említett esemény neve. Sebaj, sosem voltam egy Speedy Gonzales... Végül csak összeállt a dolog - először csak kattintásaim nyomán a plakáton, aztán lassacskán a fejemben is.
Mint az talán sejthető, Skati volt az egyik ötletgazdája a rendezvénynek. A cél viszonylag egyszerű volt: minél több emberhez eljuttatni a Csellengés és a két vendégegyesület - a Hétkaland és a Kirándulók - üzenetét. Meg akartuk mutatni magunkat, kedvet csinálni a hasonszőrű fiataloknak, hogy csatlakozzanak akármelyikünkhöz. A program első felében mi mondtunk néhány buzdító szót. Skati bevezetőjével indítottunk - amiben kis túlzással el is mondta, amit majd nekünk kellett volna. Őt az egyesület másik fő motorja, a férje, Ádám követte. Ádám a kihívásról beszélt, amelyet diavetítéssel próbált alátámasztani. Hozzánk képest hosszabban és felkészültebben beszélt, de nekem nagyon jó volt, hogy egy kis ihletet még kaptam tőle is. (Előző este a kedvesemmel, Lindával átbeszéltük a rám jutó negyedet, elgondolkoztunk a magunk és a Csellengés kapcsolatán, a feladatok mibenlétén. A kettőből együtt összeállt valami.) Elmondta, hogy a hegyen mennyire nem viselünk álarcot, hogy mindenki önmagává válik; hogy az itt szerzet tapasztalatokat, önbizalmat az élet egyéb területein is föl tudjuk használni; hogy milyen élményekkel lesz gazdagabb, aki eljön egy túránkra; hogy valójában miről is szól számunkra a hegymászás, a méterek és önmagunk legyőzése.
Gyuri volt a második szószólónk, aki röviden, de velősen beszélt a félelemről és az isteni gondviselésről. Utána én következtem, először visszaugorva még a félelemhez (mint sokan már olvastátok, tériszonyos voltam-vagyok... voltam), majd az összefogásról beszéltem. Arról, hogy milyen jó adni és kapni, amikor épp arra van szükség; hogy egy egységként tudunk mozogni mint csapat; hogy nálunk tényleg barátságok vannak, tartós a kontakt az emberek között, és a hétköznapokban is figyelünk egymásra; hogy micsoda bizalom épült ki sokunkkal a közös sallanglepergetős mászások hatására. A sort Bagoly zárta, aki az egyesület egyik dedikált fotósa, ahogy bemutatkozott. Ő a látvány élményéről beszélt. Arról, hogy miben más túrázni és fényképezőgéppel jelen lenni; hogy miért nehéz, és miért hálás feladat az övé; hogy mindez hogy szokott kezdődni, és mivé fejlődhet vele az ember.
Egy rövid eszem-iszomnyi szünetet tartottunk (volt süti és üdítő, ha jól fogtam föl a dolgot - mivel épp a húsvéti böjtöt pótolom, azaz méregtelenítek, nem hozott lázba a dolog, pedig nagyon helyes leányzó kínálgatta a finomságokat), majd először a Kirándulók Sportkör, utánuk a Hétkaland Egyesület mutatkozott be.
A Kirándulók kicsit több kultúrát csempésznek a programokba, és náluk elég a bakancs és a hátizsák is, ezzel járják hazánkat és a környező országokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne volnának izgalmas programjaik. Szerintem néha nagyobb kihívás a havas Schneeberg hágóvas nélküli megmászása, mint magashegyi felszereléssel fölmenni egy háromezres csúcsra. Számomra egy kicsit az osztálykirándulások gondtalan örömét idézte föl az a hangulat, ami az egyesületet képviselőkből áradt. Aztán a kérdések nyomán kiderült, hogy időnként evezős túrákat is csapnak, és hamar kikristályosodott, hogy bármiféle dolog iránt is érdeklődnénk, ha mással nem, legalább kontakttal tudnak segíteni.
Az utolsó felszólaló a Hétkalandot vezető testvérpár volt. Feri és Miki hozzánk hasonló túrákat vezet, de náluk is nagy szerepet játszik, hogy a túra élménye mellett az ember kicsit jobban bővüljön. Hogy ne csak a tájat ismerjük meg közben, hanem egymást is, és végsősoron a természet segítségével egy picit Istenhez is közelebb kerüljünk. A hasonlóság okán persze ismernek már minket, mint a rossz pénzt - és viszont. (Konkrétan hozzájuk szoktuk küldeni a túráinkra jelentkezőket, ha felszerelésre van szükségük, többek között mert a piac legjobb árait náluk találjuk meg.)
Akit érdekel a három mazochista banda, látogassa meg sorban a honlapjainkat: www.csellenges.hu, www.kirandulok.hu, www.hetkaland.hu. Hátha találtok kedvetekre való dolgokat. És persze fészbúkoljatok, lájkoljatok minket, meg minden, amit ilyenkor kell. Köszönjük!

Címkék: Csellengés Csellengday