Akik az Eger környéki falvakat járják, lépten-nyomon riolit kibúvásokba mélyített pincéket, és barlanglakások sorát találja a dombok lábánál. Kácson és Cserépfalun égész lakótelepet vájtak a puha kőzetbe. A szépen meszelt szobák, ajtó-, és ablakkeret helyek, kemencék, füstjáratok, polcok és padkák arról tanúskodnak, hogy két-három emberöltővel ezelőtt még lakták ezeket a hajlékokat.
A tufának más érdekessége is van. Ahol a víz kovasavval itatta át a kőzetet, keményebb részek alakultak ki, mely megvédte a lemosódástól az alatta lévő puhább rétegeket. Így alakultak ki Sirok, Egerbakta, Egerszalók, Szomolya, Cserépváralja határában a tornyok, kúpok és gerincek. Ezek a geológiai formációk önmagukban is érdekesek lennének a turisták számára, de az oldalukba vájt vakablakok rejtélye rég óta foglalkoztatja az erdőt járók fantáziáját.
Amikor a Mátrai várakat jártam kerültem összeköttetésbe Baráz Csabával, egri középiskolai tanárral. (Azóta már a Bükki Nemzeti Parknál dolgozik) Ő mesélt nekem a kaptárkövekről (is). Korábban azt gondolták, hogy a török időkben vadméheket telepítettek az üregekbe – innen a kaptárkő elnevezés -. Ezt azonban elvethetjük, mert északi fekvésbe soha se tennének kaptárt. Még kevésbé visszahajló falba, hisz a méhek lépeiket függőlegesen építik. Pedig ilyen helyeken is vannak fülkék.
Ma egyre inkább terjed az a nézet, hogy Krisztus után 600 és 1100 között egy itt élt népcsoport véste a sziklákba a fülkéket. Talán, a halott nemzetségfők hamvait helyezték el ott, majd falappal lezárták. Bizonyára nem véletlen a kúpok csúcsán talált bemélyedés és vér felfogó csatornák, valamint a tornyok oldalába vájt lépés nyomok sem. Talán itt vitte fel a sámán az ősök szellemének áldozott állat belső szerveit. Ilyen áldozati hely lehetett a Siroki vár közelében található Török-asztal is.
Demjén határában a szikla letörés két oldalán lyuk sorok is láthatók. A vízszintes vonalban, egymástól arasznyi távolságra vésett mélyedések vélhetően a gonosz szellemek távoltartását kívánta elősegíteni a szent helyektől. Könnyen lehet, hogy e gondolatot örökítették át a román kori kőfaragók a templomok eresze alatt körbefutó farkasfogakban, Majd a gótikában a sarkukkal kifelé fordított téglák soraival.
A legszebb kaptárköveket az Egerből induló sárga sávjelzésen a Nyerges-hegyen és a Cakó-tetőn, valamint Cserépváralja határában, a piros háromszögjelzésen a Mangó-tető oldalában találjuk. Kora tavasszal, vagy késő ősszel, lombtalan állapotban érdemes arra túrázni, mert ilyenkor sokkal többet láthatunk belőlük.
Szádeczky-Kardoss Géza
szadeczky-kg@freemail.hu
+3630/35-439-35
Címkék: Kaptárkő Szomolya Cserépváralja