Elmentük a Szent Koronához a Magyar Országgyűlés Házába!

  Már valóban régen terveztük,hogy elmegyünk                   
országunk házába és megtekintjük belülről is ezt a hatalmas építészeti csodát, melyben rólunk és nemzetünk sorsáról döntenek az éppen arra megbízatást kapott politikusok. (Azt,hogy hogyan most itt nem fejteném ki! )
Az ország házának meglátogatása nem csak pusztán egy
gyönyörű épület megnézését jelentette számunkra,
hanem egy izgalommal várt találkozást ősi-szellemi irányítónkkal.
Ugyanis itt vigyázzák a legfőbb közjogi méltóságunkat, a Szent Koronát !!!

 Megkértük egy régi barátunkat,aki már 16 éve teljesít szolgálatot az őrezrednél,hogy kalauzolja végig társaságunkat az épületben. Ő ezt örömmel vette és gyors egyeztetés után ki lett tűzve az időpont. Pár telefon után pedig megtelt az autóbusz. Igaz sajnos az utolsó napon és az indulás reggelén néhányan visszamondták a kirándulást előre nem látható okok miatt,és így már a megüresedett helyeket nem tudtuk betölteni,de sebaj! Majd máskor pótolják.
 Elindultunk.

A gyerekzsivajtól hangos autóbusszalfél 10-kor ékeztünk meg a Néprajzi múzeum elé. A csoportunk negyed 11-re kapott időpontot,tehát volt időnk még a kordonmentes Kossuth
téren sétálgatni és fényképeket készíteni.
10.15-kor a XII-es kapun bementünk az Országházba. Rövid biztonsági ellenőrzést követően az épület Díszlépcsőjének aljához érkeztünk,mely a főbejárattól egészen a kupolacsarnokig vezet fel. A lépcsősor aljában található a Parlament méretarányos makettje,melyet gyufaszálakból készítettek el.
A Díszlépcső első pihenőjénél található Steindl Imre (1839-1902) bronzból készült mellszobra. A műegyetemi tanár pályázata nyerte el azt a pályázatot,melyet a "Haza Háza" megtervezésére írtak ki. A helyszín kiválasztása a pesti-,polgári- oldalra esett,mintegy ellensúlyként a budai oldal uralkodói rétegét szimbolizáló várral szemben. A Duna partja ekkor egy mocsaras,ingoványos terület volt,melyet lecsapoltak,majd a 150m hosszú kiásott gödröt betonnal töltötték fel. 3 hónapon keresztül töltötték bele a betont. A fő szárny alatt 5 méter,a többi részen 2,5m vastagságú betonágyat tettek. A Dunától pedig 10.000 vörös fenyő oszloppal választották el,mely vízzel érintkezve megkövül és így tökéletes vízzáró réteget képez kizárva ezzel  az átszivárgást,alámosást.A rakpart útburkolatának felújításakor több légkalapács is beletörött ezekbe az oszlopokba,annyira keménnyé váltak.
Steindl Imre nem élhette meg műve ünnepélyes átadását,ugyanis az 1904-ben történt meg,ő pedig  1902-ben hunyt el. Az ő emlékére avatták ezt a szobrot,mely Stróbl Alajos munkája.
Innen tovább haladtunk a kupolacsarnok felé a teljesen kiszélesedő díszlépcsőn.Felettünk festmények dízsítették a mennyezetet,oldalt hatalmas márvány oszlopok,melyeknek különlegessége,hogy mind egy-egy külön tömbből lett kifaragva.
 A Kupolacsarnok,ahol a Szent Koronát őrzik 27méter magas és 20m az átmérője. Ezt a részt már 1896-ban átadták. Itt tartották a központi ünnepséget. Mivel az óriási érdeklődés miatt rengeteg sajtómunkatárs jelent meg,ezért az ő elhelyezésükre,az eredeti tervektől eltérően megépítettek egy felső körfolyosót,melyet azóta sem használnak semmire. A csarnok oszlopain királyaink és erdélyi fejedelmeink szobrai láthatók. Szemben Árpád vezér. Tőle balra: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II.András, IV. Béla,Nagy Lajos,Hunyadi János,Hunyadi Mátyás szobra helyezkedik el. Mátyás után erdélyi fejedelmek sorakoznak: Báthori István, Bocskai István, Bethlen Gábor és I Rákóczi György. A kört három habsburg uralkodó, III.Károly, Mária Terézia és II. Lipót zárja. Árpád vezér a többi uralkodó ábrázolásától eltérően egyedüliként jobbra fordított fejjel látható. Erre két magyarázatot halottunk:   1. Árpád a teremben látható egyetlen hölgyet nézi...    2.  Árpád a habsburgokfelé fordulva,mintegy kinézi őket a Magyar Országgyűlés épületéből. A Kupolacsarnokban nem szabad vakut használni,mivel a Szent Koronában és a koronázási ékszerekben kár keletkezhet. Szigorúan megszabott napi fényterhelésük miatt még az üveg kalitka belső és külső megvilágítása is szabályozva van. Belül alulról jön a fény,melyet fentről tükröz vissza és oszt szét egy fényvisszaverő réteg a Koronára és az ékszerekre. A csarnok teteje kettős kupolarendszerű. Az itt található csillár az egyik azon kettő közül,melyeket nem lehet drótkötéllel leengedni. Az esetleges izzócseréket a felső kupola részből a csillárba bemászva végzik a szakemberek.
A Kupolacsarnok oszlopain találhatók részletek Szent István Imre herceghez intézett Intelmeiből. Itt olvashatók II. Rákóczi Ferenc oklevelei és Vitéz Nagybányai Horthy Miklós emléktáblája.
Vezetőnk-barátunk ezután olyan helyekre vitt bennünket,ahová az általános látogatások nem engednek betekintést. A Vadászterembe mentünk. Ez az Országház nagyebédlője. Nevét a déli falon lévő bölényvadászatot ábrázoló freskóról kapta. Szemben vele az északi falon lévő festményen halászatot láthattunk. Innen a Parlament erkélyére mentünk. Gyönyörű kilátás a Várra,a Dunára és a budai oldalra. A távolban látható a Pilis és Visegrádi hegység is. Megtudtuk,hogy a rengeteg galamb ellen mesterségesen tűhegyes fém elemekkel,természetesen pedig az ide telepített  vércsékkel védekeznek. Hatékonyan....
A Vadásztermen keresztül visszaértünk a Szent Koronához,ahol éppen Díszőrséget adtak a koronaőrök. Minden óra első 20 percében így tisztelegnek  Szent Koronánk előtt. (A kisebb gyerekek közül volt,aki nem is hitte el,hogy "igaziak" )  :)  Ezután a Gobelin termet tekintettük,meg ,ahol egy több,mint 10 méter hosszú gobelin ékesíti a falat. Itt azt is megtudtuk,hogy a parlamentben lévő összes kb 150 óra egyszerre állítódik. Csak egyet,az úgynevezett primer órát kell állítani és vele együtt átáll az összes többi szekunder óra is. Itt még ismereteket kaptunk a fűtő és szellőző rendszerről is.
Utunk tovább az északi társalgón keresztül a volt felső ház üléstermébe vezetett. Itt mostanában kongresszusokat szoktak tartani. Kialakítása néhány apróságtól eltekintve szinte teljesen  megegyezik a volt alsóház,a mai országgyűlés üléseinek helyet adó termével. A két ülésterem elnöki székéből a folyosókon és a kupolacsarnokon keresztül nyitott ajtóknál elvileg a két elnök (alsóház-felsőház) láthatja egymást. Ez mintegy 150m távolságot jelent.
Az ülésterem szónoki emelvényén látható egy lövés nyoma.
Ez a lövés Tisza István ellen elkövetett első merénylet
"emlékét" őrzi. Ettől a dátumtól,
1912. június 4-től nem vihetnek be lőfegyvert a képviselők
az ülésterembe. Igaz a kardot bevihették,ezért valamivel
szélesebbek is voltak még akkoriban a képviselők székei.
Átsétáltunk a mai ülésterembe. Innen a déli társalgón,
melyben egy ritkaságnak számító 42 millió Ft értékű
porcelán váza áll jutottunk vissza a Díszlépcsőhöz.

Ezután még megtekintettünk egy konferencia termet.Ezzel véget ért a "parlamenti séta"
Baráti vezetőnktől a rengetek információ között megtudtuk még,hogy az épületben több,mint 200 iroda található,vendéglő,fodrász,stb. Az épület könyvtára beíratkozással látogatható,sajnos mi nem tudtuk megnézni,mint ahogy a  Munkácsy és a Nándorfehérvári termeket sem tudtuk megtekinteni.
Összességében véve egy nagyon értékes és hasznos látogatást tettünk a " Haza házában" . Mindenkinek csak javasolni tudom a látogatást. Magyar állampolgároknak ingyenesen látogatható.
Ez a két órás séta mindenképpen örök élmény lesz mindannyiunknak. Igaz a kicsiknek egyszerre sok volt az adat,az információ,de szemmel láthatólag élvezték ők is.
Végezetül egy mondat Steindl Imre tervező-kivitelezőtől. Sajnos nem tudom szó szerint idézni,de valahogy így szól a mondat:  
--Ez a ház a Honfoglalás 1000. évfordulójára épült. És ennek a háznak még 1000 évig állnia kell!--  hát még van 900 év!

Úgy legyen!  

Címkék: Parlament Országház Budapest Fürge