Van egy régi nagyapáinktól sokat hallott okosság.
Aki éjjel legény nappal is legyen az! A csapat hajnali háromig mulatozott, bár én hamar kidőltem, 11 után már javában húztam a lóbőrt. Reggel mégis úgy ébredtem, mint
aki kocsmázott este,majd egy
édes boszorkánnyal töltötte az éjszakát. A két pohár forraltbor nem árthatott meg ennyire. Mindenesetre egy forró zuhany sokat segít. Következő lépés a reggeli kaffe szertartás.
Automatás kávé. Pffff…. de kényszerhelyzet van. Bedobom a lóvét majd megnyomom a gombot. Majd megint. Aztán ismét.
Bazzz… kifogyott! Ez traumaként ér. A hír a többieket is lesújtja. Ez így nem lesz jó. Bepattanunk Lacza kocsijába és
irány Csobánka. A kisboltban 4 adag kaffét rendelünk fél literes üvegbe, egy zacskós tejjel, majd irány vissza.
Kata egyedül bevág három adagot. A kis torkos! Nem gondol a többiekre! A maradékon ketten osztozunk. Gyerünk túrázni!
Két-bükkfa-nyeregignégy kocsival robogunk, a
parkolást rutinosan 20 perc alatt sikerül végrehajtani, aztán irány az erdő! Szépek a fák, sok hó van, jegesek az ágak, 15 cm hóval borítva az út.
Mintha mesevilágban lennénk. Aztán Fekete-kőnél el se megyünk a kilátóhelyig. Minek, ködöt, fehéret sokat láttunk már. Inkább
irány a Kémény sziklák. Útközben összefutunk Kárpátok Vándoraival. Laza 30km-es túrát nyomnak épp errefelé. Ezt a mázlit! Boldog új évet kívánunk egymásnak és húzunk tovább.