Hello, sziasztok!

Nem rég találtam rá a turatars.com-ra.

És találtam egy számomra elérhető túrát is, mely Veszprémet és környékét célozta meg.

Veszprémet, mint a tenyeremet ismerem, környékén meg tán tíz éve egyszer már túráztam.

Legtöbbször egyedül túrázom, mert a környezetemben nem akad hasonló beállítottságú ismerős.

Tehát, eléggé jól elvagyok egyedül is, és a legtöbbször ezt arra használom ki, hogy ismeretlen helyeket járjak be.

Így nem kell másokra vigyáznom. De egy jó csapattal másabb.

                  Délelőtt 10-re volt az indulás. A túrát Zsuzsifull szervezte.

11-en jöttünk össze. Úgy láttam, hogy a csapat nagy része, már összeszokott csapat volt.

Kezdetektől fogva jó volt a hangulat, így nem okozott gondot bekapcsolódni.

A humor állandóan jelen volt.

Még vártunk is egy kicsit, aztán neki indultunk a várost felfedezni. A vár környékét, és az állatkert környékét, mely utunkba esett.

Mondanom sem kell, gyönyörű, igazi tiszta őszi, napfényes napunk volt.

Nekem is jól esett a veszprémi séta, aki eléggé jól ismerem Veszprémet.

/A képek feliratozásában, a számok az időpontokat jelentik. És láthatjátok, hogy van jó pár kép, mely

egy időpontban készült, ott még az időpont mellé sorszámozást is betettem./

Most töltöttem fel a képeket. Párat! A teljes képtárat megnézhetitek a

http://indafoto.hu/collectioneditor/226247  Elnézést, de többeket nem ismerek névszerint.

Kéretik nálam jelentkezni, hogy nevet kapjon minden kép. Jó lenne!

Legelébb a sétáló utcán mentünk végig. Majd körülnéztünk a színházkertben is.

Aztán a váraljából megközelítettük a várat.

Itt Ildinek támadt egy Baileys-es ötlete. Meghallgattuk, megittuk.

Nagyon kedves volt, Isten tartsa meg a szokását!

Erőre kapva nyomultunk fel a várba. Sőt, megmásztunk egy igazi Tűztornyot is. Csodás volt innen a kilátás!

Majd, tovább menve, elhaladtunk a veszprémi püspökség előtt, megnéztük a Szentháromság szobrot.

Szép volt a kilátás a várból, Sz. István és B. Gizella szobra mellől. Veszprém város, királynék városa.

Majd kálvária domb fele hagytuk el a várat.

A híres viadukt következett. Séd patak mellől közelítettük meg. Pazar látvány volt. A szomorúfűz, a szép pad a sétány mellet, mind a tanúja.

Viaduktra csak Misi ment fel, kicsit igyekeztünk, nehogy a túra végén ránk sötétedjen.

      Állatkert elől, a turista utat követve, egy hosszú lépcsősoron haladtunk felfele.

A fakilátótornyos képek ott készültek. Szépen kialakított sétány, pihenő fogadott minket.

Szép, Pazar kilátás nyílott innen is a városra, mely csak „egy” karnyújtásnyira volt.

Utunk Gulyadombnak, majd a sajnos, kiszáradt Laczkó forrásnak vette magát. Még sosem láttam kiszáradva a forrást.

      Kicsit elidőztünk, de csak egy kicsit és máris folytattuk utunk az Ördögrágta Szikla felé. Nincs messze a forrástól.

Talán egy félórára. Közben találkoztunk Cirmivel és Morzsival és a Csörgő malom romjával.

A csapat folyamatosan érkezet be a sziklához. És volt aki már lefele jött róla, volt aki meg  még csak akkor indult fel. Nagyon szép és közel a város mellett!

Pazar volt a következő szakasz is, a Tekeres völgy fele menve, de egyszer csak elfogyott a túristajelzés.

Illetve, Márkó felé kanyarodott el. Szomorú búcsút vettünk hát tőle és torony iránt kerestük meg a völgyet.

A régebbi térkép szerint szerint, kellet, volna túristajelzésnek lennie a völgyben, de nyomát sem találtuk.

Csak sejtettük, hogy Tekeres völgyben járunk. Pazar látvány volt az ősz színeivel.

Sas-hegy, majd a Kőris-hegy szegélyezte a völgyet. Biztosan, hogy azok voltak.

A völgy utolsó szakaszát vaddisznók szántották fel különös kegyetlenséggel. Volt min botladozni.

Völgyből kiérve, frissen szántott földterületre értünk.

Itt szembesültünk azzal, hogy nem Veszprémbe kanyarodott vissza az utunk. Látni, sok minden nem látszódott, mint a távolban,

olyan 500 m-re, a 8-as műúton elsuhanó autók.

Igyekeztem segíteni a döntésben, hogy hagyjuk a messzi Veszprémet, és irány a 8-as műút.

Mert felismertem, hogy a nemesvámosi leágazáshoz értünk ki. A falu nem látszott, én is csak onnan ismertem fel,

hogy ezen a ponton , a nyolcason már sokszor haladtam el. Egy Fogadó szerűség van a műút mellett.

Ekkor már délután 4 óra volt.

Szerencsénkre, félóra volt még a buszindulásig. Utána már csak 20 óra körül lett volna.

Legközelebb, majd Nemesvámos elágazó felől kell ezt a túrát végig járni.

Veszprémből busszal kimenni és ott leszállni.

                  Összegezve, szép volt a túra, az út során mindig feltaláltuk magunkat.

Persze, ehhez kellett az is, hogy egyszer már jártam errefele is.

Egyszer szakítok időt és körbecsászkálom jobban ezt a területet.

Aki kedvet érez hozzá, vagy esetleg már valamelyest ismeri is ezt a területet, de szeretné jobban is megismerni, az jöjjön! 

                  Aki nem tudja, annak mondom, kiserdők ugyan, de vannak Veszprém körül is.

Ez volt a Nyugati oldal. Tőle délre, Szentkirályszabadja- Vörösberény- Balatonalmádi vonal is szép!!

Címkék: Veszprém ősz Kilátás Viadukt Tekeres-völgy