A magashegyek világa:

A tenger szinttől felfelé száz méterenként átlagosan fél fokkal csökken a hőmérséklet. Ennek köszönhető, hogy a nyári kánikulában a gyephavason 10-12 fokkal hidegebb van, s a szinte állandóan lengedező szellő tovább hűsít.

Nagy veszélyt jelent viszont az, hogy a magashegységekben sokkal gyorsabban változik az időjárás. Nem ritka, hogy alig negyed óra alatt felhők futnak az égre, 20-25 fokkal csökken a hőmérséklet, s az iménti napsütést viharos szél kísérte hó fergeteg váltja fel.

Ennek az írásnak azonban nem az acélja, hogy elriasszalak a magashegyek csodálatos világától. Épp ellenkezőleg, néhány ötlet a felkészüléshez.

Az erdők feletti túrázás olyan, mint az autóvezetés. Látszólag egyszerű, csak a kormányt kell tekergetni, a pedálokat taposni, s az autó magától gurul. Valami oknál fogva még is közel fél éves elméleti és gyakorlati képzésen vesznek részt, akik jogosítványhoz szeretnének jutni.

Aki megfelelő jártasságot szerzett már a domb-, és hegyvidéki túrázásban és felszerelés használatban, bátran csatlakozhat egy magashegyi gyakorlattal rendelkező túravezetőhöz.

Ha maga szervezi a túrát, elengedhetetlen a térkép, tájoló és GPS alapos ismerete, mivel általában olyan hegységbe indul, ahol eddig még nem járt.

A jó túra alap feltétele itt is a jó előkészítés. Be kell szerezni és átolvasni minden elérhető információt. (Útikalauzok, különböző kiadású térképek, ott járt túratársak beszámolói, fotók, videók, blogok, menetrendek, turistaházak, hegyi mentők elérhetősége, biztosítások, stb.)

A túraterv elkészítésekor, gondolni kell az előre nem látható gondokra. Menekülési utak időváltozás esetére. Élelem, és víz beszerzése.

Ha olyanok jelentkeznek a túrára, akik teljesítő képességével nem vagyok tisztáéban, 2-3 teljesítmény felmérő túrát szervezek a részükre. Szakadékokba, kőfolyásokra, sok szinttel, ahová mindenkinek azzal a felszereléssel kell érkeznie, amivel a hegyre is fog jönni. (Ne a hegyen derüljön ki, hogy a kölcsön sátorhoz nincs duplatető, a gázfőző ereszt, a bakancs talpa leváló félben van, nem tudnak főzni, stb.)

Akinek magas vérnyomása van, nem mehet magashegyre, mert a légnyomás csökkenésével, az tovább emelkedik.

Az első túrán elmondom a várható nehézségeket. Pontos listát adok, mit hozzanak és mit ne. Hozzá fűzve, hogy a tíz-, tizenkét napos túra össz. cucca (sátor, hálózsák, derékalj főző, lábos készlet, élelmiszerek, ruhák, napi innivaló, mentő csomag és műszaki mentő felszerelés, igazolványok, pénz, fotó, stb.) ne legyen több lányoknál 20, fiúknál, 23 kilónál. És válaszolni kell minden felmerülő kérdésre.

A Magas-Tátrába, vagy a Dolomitokba általában egy napos túrákra megyünk. De itt sem szabad megfeledkezni a gyors időváltozás lehetőségéről. A hátizsákban ott kell lennie a rövidnadrág, hószemüveg és a fényvédő krém mellett, a meleg polárnak, a kapucnis szélvédő ruháknak és az esőkabátnak, sál-sapka-kesztyűnek, lámpának. Kábeles utak esetén ez kiegészül a beülővel, sisakkal, karabinerekkel, esetleg kötéllel és jégfelszereléssel.

Egyik júliusi erdélyi túrámon humornak vették a résztvevők a sál-sapka-keszttyűt. Aztán, amikor a Bucsecs-hegységben szállingózni kezdett a dara, a tartalék gyapjú zoknit húzták elgémberedett kezükre.

Végül szólnom kel az egyedül túrázásról. Ennek közép-hegységekben is meg van a maga veszélye. 2.000 méter felett azonban egy izomhúzódás, görcs, vagy rándulás akár fagyhalállal is végződhet. A hegyi balesetek több mint 80 %-a, az egyedül túrázásra vezethető vissza. Figyelmetekbe ajánlom Neidenbach Ákos 2002-ben a Kornátás kiadónál megjelent „Hegymászó balesetek” című könyvét. Sok mindent meg lehet belőle tanulni.

Szádeczky-Kardoss Géza

szadeczky-kg@freemail.hu

+3630/35-439-35

Címkék: 2.000 Méter Feletti Túrák