Én az Országos kékkel mérkőzöm éppen. Idén az utolsó futam Káptalantótiból indult nov-13-n.

A sors úgy hozta, hogy a csapattársak igazolt hiányzása miatt egyedül kellet nekivágnom. Nem először, nem utoljára!

Minden jó, ha a kezdet jó. A bélyegző a falu központjában, a templom mellett egy kocsmában van. Ez kiváló alkalom egy sörös indításra. Szinte tánclépésben libben ki az emberfia a faluból, neki a Csobánc oldalának.

Az idő csodálatos, a szőlő sárgállik az oldalban. A jelzett útvonalról egy ösvény visz fel a várromhoz. Csodálatos a kilátás a Káli fennsíkra, a Balaton, Badacsony, Szentgyörgy hegy irányába.

A várdombról leereszkedvén egy völgyön átvágva megnyergelem a következő hegyet és már csurgok is befelé Mindszentkállára. A falut alig érintve a temető előtt vezet el az utam. A falu végén balra kanyarodva ráállok a Kőtenger felé vezető szakaszra.

Csodálatos a Kőtenger. Most látom először. Mintha óriások gyermekei játszottak volna itt.

Szentbékkállára az út a velétei palotarom mellett vezet el, kis vargabetűvel. A bélyegző, mit ad Isten, megint kocsmában van. De itt már csak a Pepsi járja, mert estére még vezetnem kell. ',2);">

Az idő továbbra is szikrázó őszi verőfény.

Szentbékkálláról a leszüretelt, tar szőlősön keresztül vezet el. Nem sokáig csodálhatom a tájat. Az út meredeken felfelé kanyarodik az Eötvös Károly kilátóhoz. Biz eltelik egy kis idő, mire annyi levegőt kapok, hogy a látványban is kedvem teljen.

Innen Balatonhenyéig már csak sétagalopp egy oldalazó földúton.

A napot stílszerűen egy kocsmai bélyegzéssel és egy Coca colával fejezném be. ',2);">

De a következő busz csak 2 óra múlva indul Köveskálba, ahol az autót hagytam. Nosza neki, lehúzom még azt a negyven percet. Bőven kárpótol az idő, a levegő, a táj.

És az, hogy többen is megállnak, hogy szívesen elvisznek Káptalantótiba...

A következő szakasz: Balatonhenye - Nagyvázsony, kb. 15 km.

És szeretném télen megtenni... Még pontosan nem tudom, mikor, de alakul...

Címkék: Okt Kéktúra