A ki nyitott szemmel járja a természetet, sok mindent észrevesz, de nem biztos, hogy ismeri azok magyarázatát. A várak romterületét bejárva mást lát meg a régész, mást vesz észre az építész és megint másról ír az ökológiai gondolkozású erdész, botanikus, vagy épen kertész. A várak többségét a helyben található kövekből, jól védhető, meredek oldalakkal határolt hegycsúcsokra és éles sziklagerincekre építették. Építésük és pu... Még több

2 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

A teljesítménytúrákon gyakran elloholunk olyan helyek mellett, ahová érdemes lenne később visszamenni, és alaposabban megnézni. Ilyen hely a márciusi Bia 25-ön a Sóskúti kálvária-hegy[1] is.

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Ez az erőfoltokkal, horhosokkal és több száz hektáros szántóföldekkel borított lankás táj kívül esik a túrázók látókörén. A tavaszi hétvégéken több százan indulnak kalandtúrákra a környező országok szurdokvölgyeibe. Pedig, ha tudnának róla még az Osztrákok is csodájára járnának az itteni vízmosások és dombok, földtani és régészeti értékeinek.

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Szerelmey Miklós 1851-ben a következőket jegyezte fel: „Rezi aljában kisebb hegyen fekszik délnyugatra Aligvár omladéka.” Rezi község telekkönyvében, a nyilvántartott... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Az elmúlt hetekben a Balaton-felvidék várait jártam. Egyedül, vagy egy-két társammal, bronzkori sáncokat, eldugott, apró tatárjárás utáni váracskákat kutattunk fel, árkon-bokron, hegyen-völgyön át. Volt, amelyiket hat napig  kerestünk, mire  megtaláltuk. A hetvenes évek végén a Régészeti Topográfiában írtak róla pár sort, meg hogy Csabrendektől délkeletre 2 km és S... Még több

4 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez