Ami a nyarat illeti, mindenféléről volt szó, csak Fátráról nem. A főprogram azonban idő és pénz hiányában dugába dőlt, a helyette kitalált projekt dettó, én meg ott álltam kilövésre készen, cél nélkül. Ilyenkor aztán rendszerint felbukkan egy megbízható, kedves ismerős, esetemben a régi nagy szerelem: a hatalmas és kifürkészhetetlen, titokzatos és vadregényes Nagy-Fátra.

4 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Túratársak: Tiger, Dolfi kapitány
 
2009. márciusában (az előző blogbejegyzésemben) a Tigrissel nyélbe ütöttük első közös, hótalpas túránkat, a Nagy-Fátrában. A Kárpátok természetesen hozta a formáját, de mi sem adtuk olcsón a bőrünket; első kirándulásunk mindjárt amolyan túlélőtúrába oltott barátságpróba lett és a... Még több

7 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

2009. március idusán Tigrissel és Dolfi kapitánnyal a Nagy-Fátrában jártunk. Hótalpazni mentünk. Az volt az eredeti terv, hogy hajnali háromkor kelek, autóra kapok (Pécsett), s meg sem állok Komáromig, ahol reggel 7 után felveszem a Tigrist (Győrből), majd húzunk tovább Nyitrán, Besztercebányán át Óhegyig, ahonnan még – remélhetőleg – jóval dél előtt indulunk tovább gyalog, a havasokba. 11 km-nyi gyaloglat vár... Még több

17 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez