December elején barátaimmal a Kiskunságban jártunk. Kiskunmajsáról a csattogva döcögő, keskeny nyomközűvel mentünk tovább a pusztába. Apró vályog tanyák között zötykölődtünk. A vékony hó alól kilátszik a szépen zöldellő vetés. Amott néhány őz keresgél a száraz napraforgó-szár között, majd tapsifüles szalad a szántáson keresztbe. A csapat gyerekei az ablakra tapadtak. Al... Még több

7 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Súlyos esőcseppek koppannak a párkányon. Mire felkelnék, hogy behajtsam az ablakot, már el is állt. Csak a szél fuvolázik odakinn. Lágyan muzsikál a fa ágai között. Távoli csillagok pislognak a felhők felett. Előbb a hold vékony sarlóját is láttam. Ha „D” betűt mutatna, akkor dagadna, de most „C”-t mutat, tehát csökken. Még egy-két nap és új... Még több

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez