A címben szereplő tárgyalásnak a forradalomhoz nem sok köze volt, de ez is azon a nyáron történt. S bár mind ezekről csak évtizedekkel később értesültem, még is elmondom, hisz annyira jellemző volt arra a korra.

Apám halálát köve... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Gedus még a forradalom utolsó napjaiban talált az utcán valami érdekeset. Laci bácsi azt mondta Meminek, hogy az nem veszélyes, nyugodtan játszhat vele. Vaslemezből volt, arasznyi nagyságú. Egyik végén egy benyomható lemezzel, melyet az alatta lévő erős rugó nyomott vissza. De ha az oldalán lévő lyukak valamelyikén át egy szöget dugott bele, majd valami apró csavart tett a lemezre, s a szöget... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Ím már harmadszor írok az 57 ével ez előtti emlékeimből. Tudom, idén is lesz, aki megpróbálja ezt az írást flobolni. Ne vegyük el az ő örömét, nem vagyunk egyformák, ki így, ki úgy ünnepel...

Délutánra elcsendesedett a környék. Anyám a gáztűzhelyen lisztből csirizt készített, és a hideg ellen újságpapírokkal ragasztotta be a kitört... Még több

11 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Amikor kisfiú voltam, nálunk otthon az volt a szokás, hogy a mese, és az esti imádság között anyánk egy dalt énekelt. Egy héten át minden este ugyan azt. A szövegét leírta, s a cipőnkbe tette. Napközben többször elolvasva, másnap estére már mi is tudtuk, s a hétvégére együtt énekeltük vele. Általában zsoltárokat, vagy dicséreteket tanított, de... Még több

10 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Tíz éve már, hogy augusztus elején valaki elment közülünk a nagy hegyeken túlra, ahonnan már nincs visszatérés. Antal Ervinnek hívták, csendes, kedves túratárs volt. Aki csak... Még több

4 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez