TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: Sas út, nem csak sasoknak
Címkék: Magas Tátra, Lengyel Tátra, Sas út, Orla Perc,
Blog Beljegyzés: Sas út: A Beteljesülés 2 napja 1.nap Zawrat-tól a Zerge-csúcsig. A szintidő 6 óra volt, mi kb. 9 óra alatt jártuk meg a fel és le úttal együtt. 2.nap Zerge-csúcstól a Kereszt-nyeregig. A szintidő 7 óra 20 perc volt, nekünk 11 óra 30 percre volt szükségünk hozzá. Este fél 8 körül értünk vissza a mendékházba, már félsötétben. A 2015 évi emlékemet hozta fel nemrég a fb. melyen fellelkesülve elhatároztam, hogy most már meg kell valósítanom a dédelgetett tervemet, miszerint az egész Sas utat végigjárom (amíg bírom  :-)  Nagyon alapos, egyben óvatos tervet készítettem az útvonal 1:5000 léptékű lengyel térképe és a magas-tatra.info oldal részletes leírásainak segítségével. Úgy terveztük, hogy az utazás napján, csak a menedékházig megyünk fel a teljes túrafelszereléssel és két napot szánunk magára a Sas útra, ugyanis az egész hossza ugyan csak 4,3 km, de a megtételéhez netto 6 óra 40 percet írnak, plusz kb. 3 óra 40 percet a fel meg lejutásra, ami figyelembe véve az én tempómat, meg azt, hogy pihenni, gyönyörködni, fotózni is szeretnénk valamennyit egy nap alatt teljesíthetetlen és a fáradság miatt kockázatos is lehet. Figyeltem a bevált időjárás előrejelzéseket és végül bevállaltuk a hétfői indulást azzal, hogy valószínű aznap elázunk, de keddre és szerdára ragyogó időnk lesz a főtúrákra. Az elázás olyan mértékben bejött, hogy tulajdonképpen ronggyá áztunk, főleg én, aki az előzetes tapasztalatok ellenére nem csomagoltam be duplán a cuccaimat, bízva a hátizsák védőhuzatában. A túrista út felső köves szakaszán megáradt patakként hömpölygött le a víz, a gyönyörű Siklawa vízesés Niagaraként dübörgött mellettünk. Félelmetesen beszürkült, felerősödött a szél és az arcunkba csapta a mostmár inkább jeges esőt. Fent a békés kis tavak fekete tengerként fodrozódtak a szélben, de már közel volt a megmenekülés, a mézeskalács házikóm, az Öt-tavi mendékház. Ebben nem volt semmi élvezet, sőt kifejezetten szenvedés volt, és az éjszakai szélvihart elnézve eléggé reménytelennek tűnt másnapra a szélcsendes, napsütéses idő. De láss csodát, vagy az előrejelzés pontosságát, gyönyörű két napunk volt, egész napos napsütéssel, csodálatos panorámákkal. Az éjszakai nagy szélnek meg az volt az előnye, hogy reggelr e a déli oldalon mindent teljesen felszárított, az északi oldalakon ottmaradt kis havat pedig szintén eltüntette, persze azért volt ahol kissé nedves maradt. Utóbbi szinte elkerülhetetlen máskor is a hűvös oldalakon. Magát a Sas utat nem részletezem, vannak róla profibb leírások. Gyönyörű és félelmetes, izgalmas kihívás. Első alkalommal mentálisan is nehezebb volt, most már jobban tudtam, hogy miről szól, de ezzel együtt volt itt-ott "zabszem effektus" vagy nagy levegővétel, meg kis izzadás egy-egy nehezebb szakaszon. Néha jó volt, hogy előre elolvastam mennyire lesz nehéz, de volt ahol feleslegesen paráztatott be. Van ahol a könnyűnek írt rész szerintem nem igazán könnyű, ráadásul ott segédeszköz sincs, a nehéznek írt részt pedig volt ahol észre sem vettük. Imádok a sziklák között a magasban lenni, olyan felemelő, szinte leírhatatlan érzés. Felejthetetlen élmény, örülök, hogy megcsináltam, de most úgy gondolom nem vállalkozom rá többször............de ki tudja...... 😉 🙃