TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: Még mindig nem gyakorlott túrázó gondolatai :) Szakadás-árok Somigabival 05.26
Címkék: Szakadás-árok szurdokvölgy Mátra
Blog Beljegyzés: Múltheti "magányos" túrám után, gondoltam, e hétvégén csatlakozok egy meghirdetett túrához. Találtam is egy számomra megfelelőt Somigabi szervezésében.  Utólag is köszi, még egyszer :)  Hát gondoltam, legyen :) Elvégre, miért ne próbálhatnám ki a B verziót is?  Az egész nap szakadó eső miatt kicsit félve pakoltam össze a cuccokat, hogy vajon mekkora sár lesz...na de, a puding próbája az evés, mit veszíthetek?  A találkozó Taron a templomnál volt. 9-en verődtünk össze, kedves, helyes társaság, mintha nem is most találkoztunk volna először :) Rögtön az elején kis tévelygéssel kezdtünk, de végül gyorsan rátaláltunk a helyes útra. Az, hogy mi volt a tervezett útvonal, említeni is teljesen felesleges, mivel ahogy haladtunk, úgy változott random módon :D A felső Csevice forrásig még terv szerint eljutottunk, onnan egyik kedves "klubtársunknak" munka ügyben nagyon szükséges volt a térerő, így dobtunk egy balost, és felmentünk a hegytetőre. Hip-hop lett is térerő, és a kollegina megnyugodhatott, hogy téves volt a hívás :D Persze, a kilátás sem volt elhanyagolható  :) Miután mindenki kigyönyörködte magát, hát induljunk tovább...Merre? Hát mondjuk ARRA :D Igazán jó ötlet volt, mert ARRA beleszaladtunk egy olyan részbe, ahol úgy 3 métert kellett volna pottyanni, hogy tovább tudjunk haladni...Nem is értem, miért nem vállalta senki :D Egyszóval hátra arc, dombra fel, dombra le, vissza a Csevice forráshoz :)  A lényeg: A szurdokvölgy!!! Egyrészt csodás, és igazából szavakkal nem is lehet leírni(nem is fogok vele nagyon erőlködni :)), hogy milyen látványos, változatos, kalandos, és a fényképek sem adják vissza azt a miliőt, amit élőben szív ott magába az ember... Mert szívás...az volt... :D Ááá, nem, de kaland, móka, kacagás, az igen...no, meg sár...Már lejutni a szurdokvölgybe is élmény volt...Hol megyünk le? ITT!!! Itt????? Meredek...sár...kevés kapaszkódó...azért valahogy lejutottunk, ki így, ki úgy, de mindenki leért épségben. Elindultunk a szurdokvölgyben felfelé. A szurdok igen változatos volt; néhol elég jól lehetett közlekedni, de volt vizen átugrálás, sárban dagonyázás, balettozás a farönkökön a vízben, a víz felett, mászás a sziklákon át,és a sziklák alatt...Na nekem az volt a kedvencem... :D Szikla...alatta kb. 80 cm hely, alatta jól megállva a víz, közvetlen utána 80-100 cm magas hirtelen part, odatámasztva két fahusáng...Szépen, ügyesen bebújtam a szikla alá...eddig jó...és most hogyan tovább??? :D Kedves túratársam, aki mellesleg ipari alpinista, próbált segíteni. A segítség így hangzott...mássz fel úgy, mint egy párduc...Köszi...- gondoltam - csak az a baj, hogy én panda vagyok :D Azért kihúzott a pácból :) Egy szóval: ÉLMÉNY :D A túrát laza töltelék kilométerekkel zártuk, összesen 12 km-et mentünk. Mire hazaértem, alig vártam, hogy a fürdőkádban landolhassak, hogy az egész napi fáradtságot, és a sarat leáztathassam magamról...Aztán csak csendesen nyögtem az este további részében...:D Ennyi erőm maradt, és a gondolat, hogy ez csúcs volt :) Most pedig már böngészgetem, hogy hova megyek legközelebb :)