TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link

Cím: A Karancs, a Medves és a Heves-Borsodi-dombság
Címkék:
Blog Beljegyzés: Először is megpróbálom definiálni a címet, ez egy régi turistatérképnek a címe, ami azt jelenti, hogy hegységek nevei idehaza, és nem is akármilyen szépségűek. Állítólag ezt a térképet már nem forgalmazzák (elnézést, ha tévesek az infóim) teljesen érthetetlen módon, pedig ez a terület geológiai látnivalókban hazánk leggazdagabb része (Balaton-felvidék mellett) nagyon csekély turistaforgalom mellett. Ezt fogom most bemutatni. Alapvetően három túrámat írom le kiegészítve számos kisebb túrákon látottakkal. 1. Karancs-Medves körtúra Salgótarján körül Az első útvonal még viszonylag ismertebb, ez pedig a Salgótarjánból kiinduló és oda is érkező S jelzésű körtúra, ami egynaposban meglehetősen combos túra. Ahogy Salgótarjánból elindultam az S jelzésen egy meredek kaptatón, viszonylag gyorsan egy gyönyörű körpanorámás sziklakilátóhelyhez, az 542 m magas Pécs-kő re jutottam, ahonnan a körpanoráma: Jól belegondolva, középhegységekben természetes kilátóhelyeken nem gyakori a 360 °-os körpanoráma, a Pécs-kő ezen kevés helyek közé tartozik. Két képet is teszek fel innen, az elsőn Salgótarján északi részét és a Karancs ot láthatjuk;... ...a másodikon pedig Zagyvaróná ra és a felette lévő Medves fennsík jára és távolban magára a Medves hegyére láthatunk rá. Tovább folytatva az utat egészen Szilvás-kő ig hosszan erdei útszakaszon vezet az S jelzés, amikor kétszer is jártam ezt az utat, akkor hosszabb szakaszon ideiglenesen a kohász K -re (ez nem az OKT) volt terelve, de azóta visszahelyezték nagyjából az eredeti útvonalra. Útközben természetesen tehetünk kitérőket is, az egyik a Somlya ( 584 m ), de ezen a csúcson a fáktól semmilyen kilátás nincs, a másik pedig Bárna környéke. Egy napos túrában ez a bárnai kitérő sok lett volna, viszont későbbi alkalmakkor Bárna környékén is jártam, ami szintén sok szépséget rejteget. Az egyik a Nagy-kő ( 519 m ),... ...amelynek a tetejéről szinte az egész Heves-Borsodi-dombság , a Bükk ... ...és a Mátra is belátható. Az előbbi képek készítésekor készült videóm elveszett, de másfél évvel később ismét jártam a csúcson, amikor a kilátás ugyan valamivel gyengébb volt (Bükk pl. nem látszódott), de azért videót tudtam készíteni: <object width="850" height="662"><param value="http://www.youtube.com/v/_HUT-DENc90&showsearch=0&rel=0&fs=1&autoplay=0&ap=%2526fmt%3D18" name="movie" /><param value="window" name="wmode" /><param value="true" name="allowFullScreen" /><embed width="850" height="662" wmode="window" allowfullscreen="true" type="application/x-shockwave-flash" src="http://www.youtube.com/v/_HUT-DENc90&showsearch=0&fs=1&rel=0&autoplay=0&ap=%2526fmt%3D18"></embed></object> A Nagy-kő t egyébként a Heves-Borsodi-dombság ra jellemző szurdokszerű völgyben közelítettem meg: Másik látványosság a Kis-kő ( 379 m ), amelyben egy láva hólyag barlang található, ebbe egy mesterséges tárón keresztül lehet bejutni: A Kis-kő tetejéről szinte körpanorámás a kilátás, de novemberben jártam ott kissé szürke, párás időben alacsony napállás mellett, így videó készítésének nem lett volna értelme. Egyébként keleti irányba, hazánk leghidegebb zugára, a Zabar völgyére a legszebb a kilátás innen: Harmadik látnivaló a Bárná tól északra lévő Szer-kő , amelynek a csúcsa alatt szintén remek kilátóhely található keleti irányba, amerre a Heves-Borsodi-dombság északkeleti felét és a Bükk öt is láthatjuk: A csúcs után jelzetlenen továbbfolytatva az utunkat eljuthatunk a tulajdonképpeni Szér-kő höz, pontosabban annak felső részéhez, amelynek a tetejéről szintén remek kilátás tekinthető meg Bárna irányába: A képen Bárna településen túl látható nagyobb kiemelkedés a Hegyeske ( 481 m ), bal oldalon látható legmagasabb hegy a Nagy-kő ( 519 m ), ez utóbbitól kicsivel közelebb a Koncsi-tető látható. A Szér-kő sziklafalát teljes egészében alulról még én sem láttam, ezért Kekturas túratárstól kértem kölcsön egy képet (köszönet érte), amelyen szépen látszik az egész sziklafal: A jelzett turistaút vonalvezetése nem a legideálisabb, a csúcsra nyugatról kellett volna felvezetni, hogy a helyismerettel nem rendelkező turisták is láthassák ezt a homokkősziklafalat. A kitérő után visszatérve az eredet túraútvonalra a Szilvás-kő höz ( 625 m ) jutottam, amely nem kevés geológiai látványosságot tartogat. Az egyik a bazalthasadékok, amelyek ugyan nem teljesen természetes képződésűek, hiszen ezek a szénbányászat hatására keletkeztek, viszont abban különlegesek, hogy némelyikükben állítólag nyárig megmarad a téli hótakaró, bár ezt személyesen még nem láttam, igaz, eddig mindkétszer szeptemberben jártam itt. Azonban az igazi fő-fő látványosság a csúcs keleti oldalában lévő bazaltorgona , amely talán az egész Karancs-Medves-vidék leglátványosabb látnivalója: A hazai gyakorlatnak megfelelően az S jelzés "természetesen" ezeket a látnivalókat elkerüli, a csúcsra az Sháromszög jelzésen lehet feljutni, az egyes látnivalókat pedig a tanösvényen lehet elérni. A csúcs alatt kilátóhelyek is vannak, ahonnan keleti irányba nyílik kilátás. Az első képen közvetlenül az alattunk lévő Szilváskőpuszta 500 m-es fennsíkjára, azon túl a Bárna környéki hegyekre (bal oldalt Szér-kő , jobb oldalt Nagy-kő ), valamint a Heves-Borsodi-dombság ra és a Bükk re láthatunk rá,... ...a második képen pedig a Cseres-hegység keleti részére (vagyis Ajnácskő környékére) láthatunk rá (bal oldalt Pogány-vár , középen Ragács látható). Újra az S jelzésen folytatva az utamat átkelve Rónafalu n Magyarország legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkjára, a Medves re kapaszkodtam fel: A kép jobb oldalán érdemes megfigyelni, hogy a 625 m magas Salgó-vár és az attól jobbra lévő Karancs csúcsok milyen picinek néznek ki. Ezen a fennsíkon Magyarország többi részétől eltérően még mindig kissé intenzívebb a szarvasmarha-tenyésztés, az ilyen fennsíkokon lévő legelők inkább Felvidékre és Erdélyre jellemzőbbek. De még mielőtt elértem volna a fennsíkot, annak keleti pereménél szintén volt egy remek kilátóhely a Ragács csúcs felé (képen bal oldalt): A kettővel ezelőtti képen látott fennsíkon, majd Salgóbányá n át egészen Salgó-vár ig ( 625 m ) gyalogoltam, de még mielőtt elértem volna, tettem egy kitérőt egy remek kilátóhelyre, a Boszorkány-kő re ( 571 m ) is, ahonnan a körpanoráma: Két képet is teszek fel innen, az egyiken Salgótarján t, valamint távolban a Cserhát vonulatait láthatjuk,... ...a másikon pedig Salgó vár ának romjait láthatjuk az alatta lévő bazaltoszlopokkal. Az előbbi képen látható vár és a bazaltoszlopok közelebbről nézve: Maga a várrom megtekintése ingyenes, és a tornya frankó kilátóvá van alakítva, ahonnan a kilátás a Medves-fennsík ra és a Szilvás-kő re ( 625 m ),... ...déli irányba (közvetlenül előttünk a Boszorkány-kő , alatta Zagyvaróna , távolabb jobb oldalt Pécs-kő és Somlya , egészen távol pedig a Mátra ),... ...a Somoskő környékére,... ...valamint Somoskőújfalu ra és a Karancs hegységre. Mivel mindkétszer egy napos túra keretében jártam körbe az S jelzést, így idő hiányában nem nagyon tudtam volna letérni róla, de ha más formában túrázunk, mindenféleképpen érdemes Somoskő t is útba ejteni, végre oda idén nekem is sikerült eljutnom: Mivel a falu és a felette lévő vár két különböző országban található, így sok éven át a faluból nem lehetett a várba felmenni, de szerencsére ma már ennek semmi akadálya nincs, így gond nélkül feljuthattam. Mivel hétköznap mentem április első felében, így a jegybeszedő bódénál nem volt senki sem. Ez Magyarországon nyilván azt jelentette volna, hogy lakattal minden le lett volna zárva, azonban Szlovákiában ilyen esetekben gyakran ingyen be lehet menni fizetős szurdokokba, parkokba és a fenti várromba is. A Somoskői-vár tornya szintén remek kilátóhely, ahonnan a kilátás Somoskő , és Salgó-vá r felé;... ...valamint északi irányba a Polyána ( 1458 m , képen bal oldalon) és a Vepor (képen jobb oldalon) hegységekre: A képen jobb oldalon a lapos hegycsúcs az 1338 m magas Klenóci-Vepor , ahol márciusban szintén jártunk. Szabad szemmel kivehető volt a Vepor tól keletre a Murányi-fennsík és a Sztolica-hegység ek is és még a hófödte Király-hegy ( 1948 m ) is, de a fényképezőm azért annyira nem szuper, hogy ez utóbbit is lefényképeztem volna. A Polyáná tól keletre a Jávoros hegység is látható volt, de nem fért bele a képbe. Közvetlenül a vár alatt szintén található bazaltorgona,... ...talán ez a legismertebb az egész hegységben, de a korábban bemutatott szilvás-kő i szerintem ennél jóval látványosabb, és a későbbiekben bemutatott szár-kő i is. Közvetlenül a bazaltorgona alatt kőtenger is található, majd érdemes előbb a tanösvényen, majd a szintén S (nem azonos az előbbivel) jelzésen gyönyörű bükkösben tovább folytatni az utat Macskalyuk elhagyott településromjához, amely mellett kilátó is található, ahonnan szépen látszik a Somoskői- és a Salgó-vár ak is. Emellett érdemes felkeresni még a Macskalyuk felhagyott bazaltbányáját is: Visszatérve az eredeti S jelzésű útra, egy volt vasút alagúton... ...keresztül leereszkedtem Somoskőújfaluba, majd viszonylag rövid, de kemény kaptatón újra felfele mentem, ezúttal a környék legmagasabb pontjára, a 727 m magas Karancs csúcsra, amelyen egy jó állapotú épített kilátó található, tiszta időben nyilván ez fantasztikus kilátást nyújt, hiszen az Északi-középhegy ség, a Selmeci-körhegy ség, és a Gömör-Szepesi-érchegység között helyezkedik el viszonylag magasan, így az előbbi három hegységrendszer hegységeire jó rálátást nyúlt, nekem azonban kivételesen tiszta időben még nem sikerült ide feljutnom, de azért kilátásban nekem is volt részem: Kilátás Salgótarján ra és az attól keletre lévő Somlyá ra, valamint a Mátrá ra,... ...délnyugatra a Cserhát északi részére,... ...és a Medves-fennsík ra, valamint a Szilvás-kő re (képen jobb oldalt). A Karancsról lefel jövet tettem még kitérőt a Kápolna-hegy re ( 687 m ),... ...majd kellemes erdei szakaszon az S jelzésen fokozatosan leereszkedtem a Salgótarján fölötti Kálvária-hegy re, majd a vasútállomásra, pontosabban a mellette lévő autóbusz-pályaudvarra, ahol véget ért a túrám. Ez viszont pozitív dolog, hogy a vasútállomás és az autóbusz-pályaudvar egymás mellett van, bár így lenne minden településen. Az persze más kérdés, hogy a csatlakozások közel sem tökéletesek. 2. Cseres-hegység körtúra Ajnácskő körül Ez már egy jóval kevésbé ismert útvonal, pedig legalább olyan látványos, mint az előbbi. A Cseres-hegység a Karancs-Medves Szlovákiá ba átnyúló része, tehát nem önálló hegység. Ez egy saját szervezésű túra volt tavaly szeptember elején. Szerencsére sikerült néhány lelkes túratársal összeismerkedni, köztük autóval rendelkezővel, így az egyéni elképzeléseimet jobban sikerül megvalósítani, és ezáltal pl. a Felvidék hegységeit is megismerni. Ez a túra is így valósulhatot meg 4 fő részvételével, amely tömegközlekedéssel szinte kivitelezhetetlen lett volna 1 nap alatt. A kiindulópontunk Ajnácskő , vasútállomás volt, de előtte még megnéztük Söreg várszikláját is,... ...amelyről kilátás is van Söreg re: A söreg i bemelegítés után az igazi túra Ajnácskő , vasútállomásról indult a Z jelzésen Pogányvár ra ( 578 m ), amelynek fennsíkját bazalt sziklák veszik körbe, és ezek közül a déli oldalon lévők egyben gyönyörű kilátóhelyek is, ahonnan gyönyörűen látszik a Szilvás-kő ( 625 m ), a Bárna környéki hegyek és távolban a Mátra , és természetesen a Heves-Borsodi-dombság is. Miután kigyönyörködtük magunkat, ezután a Z -ön továbbfolytatva az utunkat rövidesen még szebb körpanorámás kilátóhelyhez, a Tilics (475 m) csúcsára érkeztünk, ahonnan... ...gyönyörűen látható Ajnácskő a közepén lévő vársziklával, a településtől délkeletre lévő Ragács ( 537 m ), valamint az utóbbitól északra lévő Zaboda ( 469 m ) és Szár-kő ( 486 m ) csúcsok. Körpanoráma a Tilics ről: Természetesen itt is pihentünk egy kicsit, majd leereszkedtünk Ajnácskő re, ahol tettünk egy pici kitérőt a vársziklához. A szikla legtetejére felszerelés nélkül eléggé körülményes lett volna felmászni, de a várszikla oldalából is volt szép kilátás (a képen északi irányba láthatunk): A kitérő után a Z -ön elhagyva a települést előbb kényelmes, lankás úton, majd a Ragács csúcsa felé fordulva meredek kaptatón értük el a Ragács csúcsrégiójában lévő impozáns bazaltsziklákat. Korábbi képeken már többször is láthattuk a Ragács ot, azonban érdekes módon egyiken sem látszott, és a valóságban sem, hogy a teteje mennyire sziklás... ...és ezáltal a csúcs bizony 360 °-os panorámát nyújt: Innen szintén gyönyörűen látható Ajnácskő és vársziklával, és az előbbiekben tárgyalt Pogányvár fennsíkja, valamint azon túl (képen) jobbra Béna hegye, amelyen a Bénai-sziklák található, az még kimaradt nekem. Délnyugati irányban látható a Medves fennsíkja, amelyet a képen jobbról a Medves csúcsa, balról a Szilvás-kő zár, valamint távolban a Mátra vonulata is. Feltétlenül érdemes északi irányba is eltekinteni,... ..., ugyanis közvetlenül előttünk (képen bal oldalt) látható a Szár-kő ( 486 m ) csúcsa az oldalában lévő bazaltorgonával, távolban a Gömör-Szepesi-érchegység vonulatai, és bármennyire is hihetetlen, a képen egészen távol középen az Alacsony-Tátra keleti végén található 1948 m magas Király-hegy látható. Szabad szemmel a tévétorony is látszott a tetején, a formája alapján is egyértelmű, hogy az a Király - hegy , nyári félévben rendkívül ritka az ennyire kristálytiszta levegő, hogy ilyen távolságból lefényképezhessem. Az előbbi hegytől délkeletre (képen jobbra) nagy valószínűséggel az egész Gömör-Szepesi-érchegység rendszer legmagasabb pontja, az 1476 m magas Sztolica-csúcs látható. Reményeim szerint az utóbbi két csúcsra idén még sikerül összehoznom egy túrát. A képen bal oldalt távolban látható még a Murányi-fennsík vonulatai, valamint attól is nyugatra (képen már nincs rajta) a Vepor és Polyána hegységek. A kilátószikláról letérve a csúcson megtalálható az eredeti vulkáni kürtő is, vagyis egy zsomboly... ...amelynek közvetlenül a szélénél vezet a jelzett turistaút, és semmilyen korlát, rács nem található itt. Tény és való, hogy a szlovákoknál a veszélyes sziklafalakhoz sem igen szoktak korlátokat helyezni (pl. Tamásfalvi-kilátó a Szlovák Paradicsomban), azonban itt a Ragács nál ez kissé majdnem veszélyes, mindenesetre a Ragács ra éjszakai túrát semmiképp sem javaslok. Egyébként ilyen veszélyes üregek hazánkban a Bükkben lévő Cserépváralja fölötti várhegy oldalában lévő barlanglakásoknál is találhatóak, de azért ott az ösvény kissé távolabb vezet az üregektől. Az előbb tárgyalt üregen kívül mind a Ragács , mind a korábban bemutatott Pogányvár on számos bazaltbarlang található távolabb a jelzett turistautaktól, de ezeket idő hiányában nem kerestük fel ( nem is lett volna teljesen legális a fokozottan védett területen ). A Ragács után a Z -ön továbbfolytatva az utunkat egy forrás és kulcsosház (?) érintésével Zaboda-nyereg ig mentünk, ahol a többiek már kezdtek eléggé fáradni, nekem viszont eltökélt szándékom volt, hogy felkeressem a Szár-kő bazaltorgonáit, így az a döntés született, hogy én egyedül kicsit gyorsabb tempóban teszek kitérőt Szár-kő höz, a többiek pedig az S -án Zaboda ( 469 m ) csúcs érintésével leereszkednek Ajnácskő re, én meg majd utánuk. Az eddigi szakasszal ellentétben a jelzések kezdtek kissé hiányosak lenni, ráadásul az egyik kereszteződésben rossz irányba vittek a jelzések, a térképen egyébként jól volt jelezve, szerencsére egy idő után ez feltűnt, de így is sikerült tennem felesleges kitérőt. Miután visszatértem a helyes irányba, utána kopott jelzések csak elvétve akadtak, és az ösvényen is látszott, hogy ember nem igen jár rajta, pedig nem is akármilyen geológiai szépséghez, a szárkő i bazaltorgonákhoz vezet. A bazaltorgonák teteje egyúttal remek kilátóhely is: ...a videón kb. 10 s-nél szépen látszik a Ragács (balra) és a Zaboda (jobbra) csúcsok. Távolban a Bükk vonulata is gyönyörűen látszott,... ...a képen távolban jobb oldalon látható sziklás képződmény bizony a Bélapátfalva melletti Bél-kő . Miután kigyönyörködtem magamat, a Z -ön elindultam visszafele a Zaboda-nyereg be, majd a S -án Ajnácskő re. Mivel már eléggé estefele járt, egy jelzetlen úton kikerültem a Zaboda ( 469 m ), a többiek elmondása szerint a csúcson szintén szép bazaltsziklaformák találhatóak, bár kilátás nincs fentről. Ahogy visszatértem az S -re, többször is mezőre jutottam ki, ahonnan szép rálátásom volt Ajnácskő re a lemenő Nap fényében. A jelzés egyébként eléggé érdekes helyeken van felfestve, van, ahol teljesen járhatatlan susnyásba vezet be, miközben a közelben jól járható jelzetlen szekérutak is vannak. Mindenesetre mivel már jó részt mezőkön haladtam, így eléggé egyértelmű volt, hogy hová kell mennem, még ha a jelzés nem is mindig volt meg. Megjegyzem, hogy idehaza is és Felvidéken is az eddigi eltévedések jórészt sárga jelzésekhez volt köthető. Ajnácskő n újra találkoztam a többiekkel, így együtt folytattuk az utat a vasútállomásig, ahol az autónk volt hagyva. Hazafele a Füleki-várat sajnos már nem sikerült világosban lefotóznom. Gondolhatnánk, hogy egy gyönyörű, napos, szeptemberi hétvégi nap sok-sok ritka természeti látnivalóval tarkított térség nagy-nagy tömegeket vonz, de nem! Ezen a napon Pogányvár on egy emberrel, valamint a Ragács ra felvezető úton egy kisgyerekes családdal találkoztunk, így a településeket leszámítva összesen 4 emberrel találkoztunk. Elgondolkoztató, hogy mennyi ember járhatja ezeket a hegyeket, ha nincs ilyen szép idő, hétköznapról nem is beszélve. Meelőtt leértem Ajnácskő re, a többiek bementek a helyi kocsmába, ahol igen csak elcsodálkoztak, hogy Budapestről lementünk a környékükre túrázni. A túraszervező oldalakon korábban ugyan volt egy-két túra kiírva Ajnácskő re és a Pogányvár ra, de azok a túrák sem érintették az Ajnácskő n túli hegyeket ( Ragács , Szár-kő , Zaboda ), pedig az igazi látványosságokat pont ezek rejtegetik. 3. Heves-Borsodi-dombság vándortúra Most pedig egy magányos vándortúrámról írok, amelynek során március végén Hangony ból Istenmezejé ig mentem 2 nap alatt (eredeti terv szerint Mátranovák ig mentem volna). Heves-Borsodi-dombság nak a neve is eléggé lekicsinyítő, hiszen számos 500 m feletti pontja van és eléggé tagolt is, az ösvények "hullámvasutasak", tehát a túrákba bőven lehet szintet tenni, így ez semmiképp sem dombság, hanem hegység, amelynek a fő-fő nevezetességei a különféle homokkőfalak, ennek ellenére a turisták előtt szinte teljesen ismeretlen. Hangony ból indultam, elnézve egyes emberek nemzetiségét, kissé sietős tempóban hagytam el a falut egy szekérúton nyugati irányba az országhatár felé, az út fokozatosan emelkedett kellemes mértékben, és amíg nem értem el az erdőt, hátam mögött egy meglehetősen szép panoráma bontakozott ki, hátranézve szépen beláthattam Hangony környékét. Ahogy elértem az országhatáron futó északi zöld et, kitérőként északi irányba fordultam, hogy kissé hullámos, de nagyon kellemes útvonalon Barát-fő höz érjek, amelynek a csúcsán egy geodéziai torony található. Mivel ez szintén az Északi-középhegység , a Gömör-Szepesi-érchegység és az Alacsony-Tátra között helyezkedik el, így természetesen a panoráma különleges szépségű: Mivel még március volt, így a fák még nem voltak lombosak, a napállás is kissé alacsony volt még és annyira nem is volt kristálytiszta a levegő, így nem sikerült nagyon jó képeket készítenem innen, szabad szemmel azért jól kivehető volt a Mátra , a Bükk , a Heves-Borsodi-dombság déli része, a Gömör-Tornai-karszt , a Sztolica-hegység és a hófödte Király-hegy kivehető volt. Aki szép képekre vágyakozik, javaslom, hogy látogassa meg a http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3536 remek oldalt. A toronyból látszott, hogy északabbra homokkősziklafal is található, de annak elérése már nagy kitérő lett volna. Utólag persze másképp csináltam volna, Hangonyt célszerűbb lett volna északról elhagyni, és arról felmenni az északi Z -re, így jobban bejártam volna a Vajdavár homokkővidékét. Viszont nem így tettem, majd legközelebb. A toronytól visszafele indultam el az északi Z -ön, majd a jelzetlen Nagy-Golotka-völgy be ereszkedem le, amelyen egészen a Hangonyi-tó ig jutottam. Útközben elhaladtam egy szép homokkősziklafal mellett is: A Hangonyi-tó ugyan mesterséges, de szép környezetben található. Onnan egészen az Ökör-hegy aljáig a P jelzésen folytattam az utamat szó szerint hegyeken-völgyeken át. Amikor felértem egy gerincre, a szomszédos gerincekre nyílt némi kilátás. Az első nap csak Palinapusztá ig jutottam, amelynek a közelében találtam egy remek táborozó helyet, a térképem kulcsosházat is jelzett arra a pontra, de abból már csak pár tégladarab volt meg. Viszont a következő napon érintett vadászházak, kulcsosházak már teljesen jó állapotban voltak. Reggelre a sátram kívülről tiszta dér volt, de jól belegondolva nem volt ez csoda, hiszen Zabar közelében jártam. Másnap az utamat tovább folytattam a P jelzésen szintén völgyeken, bérceken át. Még mielőtt elértem volna az Ökör-hegy et, útközben valahol a Bábos-köz-orom környékén már komolyabb kilátásban is volt részem, igaz tarvágás által. Gyönyörűen látható volt az egész Karancs-Medves vonulata. A képen távolban bal oldalon a Szilvás-kő , attól jobbra a Medes fennsíkja látható, a figyelmes szem egy nagyon pici púp formájában a Salgó-vár at is kiveheti, amelytől jobbra a Karancs tömbje látszik, a fennsíkot jobbról pedig a Medves ( 637 m ) csúcsa zárja. A Heves-Borsodi-dombság legmagasabb pontja, az Ökör-hegy ( 541 m ) előtt a P jelzésről áttértem a kohász K jelzésre, és lényegében azon folytattam tovább az utamat. A térképem jelez ennél magasabb pontot is a Hangonyi-tó mellett azonban az Istvánkúti-tető szemlátomásra sem tűnt 600 m magasnak, eléggé gyanúsnak tűnt nekem, és ezt meg is érdeklődtem egy geográfus ismerősömtől, aki megerősítette, hogy ez a térképen elírás. Az Ökör-hegy ( 541 m ) csúcsán szintén tarvágás által, de volt kilátás keleti irányban is ellenfényben Borsodnádasd és a Bükk felé,... ...valamint a csúcson lévő, nem túl jó állapotú vadászlesből déli irányban is a Mátra felé: A csúcson a K jelzésről átmenetileg letértem, mindenen keresztül leereszkedtem a Szarvas-kő-völgy be, amelyben számos kisebb löszös (?) szurdokvölgy található. A szurdokok felett vezet egy jól járható szekérút is, amelyen könnyen el lehet jutni a völgy végére (elejére), ahol talán az egész hegység legnagyobb (de nem a legmagasabb) homokkősziklafal sorozata található. Több, mint 100 m hosszon ilyen homokkősziklafalak helyezkednek el. A térképem barlangot is jelzett, de azt nem találtam meg. Ezután a Nagy-völgyi-patak mentén a Z jelzésen Vállóspusztá ig mentem, ahol ismét rácsatlakoztam a K jelzésre, majd ismét egy gerincre kapaszkodtam fel, majd onnan le a Hosszú-réti-patak völgyébe, azon jó hosszan mentem, utána megint egy gerincre kaptattam fel, ezúttal a 466 m magas Lóhullás-tető re, amelynek a tetején számos rét található, így végre egy természetes kilátóhelyhez jutottam, ahonnan újra gyönyörűen beláthattam a Karancs-Medves vonulatát, a Mátrá t, és távolban a Polyána és a Vepor hegységeket is, sőt, a hófödte Király-hegy et is ki tudtam venni halványan. A képen lent Magyarország fagyzugos völgye, Zabar környéke, azon túl pedig balra Pogányvár , jobbra Ragács látható. Távolabb más, előbb megnevezett felvidéki hegységek is láthatóak voltak szabad szemmel. Erről a nagyon kellemes hegytetőről Istenmezejé re ereszkedtem le, ahol a falu határában szintén található egy szép homokkősziklafal, a Noé szőlője : Eredetileg Mátranovák ig szerettem volna menni, de azt számoltam, hogy Mártanovák on már nem értem volna el az utolsó buszt, így sajnos Istenmezejé nél be kellett fejeznem a túrát. Azonban más túrák keretében már jártam a további szakasz egyes részein is, így képzeletben tovább tudjuk folytatni a túrát. Istenmezejéről a K jelzésen egy újabb gerincen ( Fehér-kő , Körtvélyes ; azt nem tudom, hogy ezekről van-e kilátás) átkelhetünk a Szénégető-patak völgyébe, amelyen érdemes a P jelzésen majdnem végig menni, hiszen ismételten gyönyörű homokkő-sziklaalakzatokhoz juthatunk. A legszebb a Nagy-Lyukas-kő ... ...amelyben barlang is található: Emellett ebben a völgyben még kisebb homokkősziklafalak is találhatóak: A völgyből jelzetlen szekérúton át lehet kelni Mátranovák ra,... ...ha megtaláljuk a megfelelő utat, akkor a Fehérszék érintésével, ami szintén egy különleges képződmény riolittufából: 4. Amint a bevezetőben említettem, még néhány látnivalóval kiegészítem a blogot, amelyeket az előbbi 3 túrának az útvonala nem érintett. Kazár közelében a Magyar Kappadókia az előbb bemutatott Fehérszék hez nagyon hasonló, de annál valamivel nagyobb riolittufa-képződmény: Váraszó környékén található a Heves-Borsodi-dombság , sőt az egész ország legmagasabb, 70 m-es homokkősziklafa, a Nagy-kő : Nógrádszakál melett található egy nem túl hosszú, de látványos szurdokvölgy, a " Palóc Grand kanyon ": Ezt igazából nem is tudom, hogy pontosan hová tartozik, a Karancs tól is és a Cserhát tól is külön van, mindenesetre Salgótarján környékén található, tehát a blogba beleillik. Ehhez még hozzáfűznivalóm lenne, hogy a szurdokból a Z+ jelzés vezet ki, nos én azon tavaly márciusban is alig tudtam a bozótban átküzdeni magamat (jelzés volt, tehát jó helyen jártam), igazából elképzelni sem tudom, hogy pl. júniusban hogyan is lehet ezen átmenni (mármint a jelzett úton). Ezt a túrát össze lehet kötni Ipolytarnóc cal, amelynek a határában megkövesült miocén kori állatok nyomai és fatörzsek is találhatóak. Kishartyán közelében szintén található egy homokkősziklafal... ...amelyben található egy mesterséges barlang is: Cserhát kilátóhelyeivel másik blogban foglalkozok, azonban két geológiai látnivalót megemlítek, az egyik a Bér közelében található Nagy-hegyen lévő, Európa szerte is egyedülálló andezitoszlopok (a közeli Szanda-hegy en is található hasonló),... ...a másik pedig a Sámsonháza melletti egykori kőfejtő, amelyen jól látható a megszilárdult lávafolyás, és előtte épp ott parkolt egy, az egykori vidéki Magyarországot meghatározó busztípus, az Ikarus 266-os autóbusz is: